Csata a nyugdíjasokért

2021.04.18 11:33

A nehézségek ellenére, a több mint kétmillió nyugdíjas zöme politikai­lag elkötelezett. Pedig 2010-ben 26 ezer, 2020-ban viszont már 270 ezer nyugdíjas tartozott az úgynevezett legalacsonyabb jövedelmi tizedbe.

illusztráció
 
Az idősek fele a mintegy 150 ezer forintos átlagnyugdíjnál kevesebből él. Szakértők szerint, a korábban alkalmazott vegyes indexálás és a 13. havi nyugdíj egyaránt segíthetne a helyzet normalizálásában. A kormány és az ellenzék erről a témáról merőben mást gondol – de az időseket ez alig befolyásolja.
 
Hűségesek az idősek
 
A nehézségek ellenére, a több mint kétmillió nyugdíjas zöme politikai­lag elkötelezett. Závecz Tibor szociológus szerint, azok az emberek, akik 2018-ban voksoltak, és most is elmennének, 80 százalékban megtartják a szavazatukat – nincs átvándorlás egyik oldalról a másikra. Nyugdíjasoknál a szavazatmegmaradás aránya 92 százalék. Ez azt jelenti – mondta a Závecz Research ügyvezetője a Népszavának –, hogy nagyjából 100-200 ezer nyugdíjas nem biztos, hogy ugyanúgy voksol, mint 2018-ban.
 
A részvételi hajlandóság is jóval intenzívebb az időseknél, általában tíz százalékponttal múlja felül az átlagot. Például, ha azt mérik, hogy a választók 45 százaléka biztosan voksolna, akkor a nyugdíjasoknál ez az arány 55 százalék. Ráadásul az idősebbek elkötelezettebbek, és kevésbé rejtik el szimpátiájukat. Amikor azt kérdezik egy kutatásban, ki melyik pártra szavazna, akkor az emberek nagyjából egyharmada kibújik a válasz alól – a nyugdíjasoknak viszont csak egynegyede.
 
Startol a kampány
 
Egy évvel a választások előtt a Fidesz–KDNP „nyugdíjprogramjáról” csak annyit közöltek az érintettekkel, hogy számíthatnak Magyarország jelenlegi kormányára. A 13. havi nyugdíj kifizetése sem ér véget: 2024-ig minden évben plusz egyheti nyugdíjat kapnak az idősek.
 
A Párbeszéddel együtt mozgó MSZP kidolgozott programmal ké­szül a kormányváltásra. 2023 ja­­nuár­jától az évenkénti nyugdíj­emelést a svájci indexálás szabályai alapján intézné. Ez a modell az emelésnél 50 százalékban az inflációt, 50-ben pedig a nettó keresetek növekedését veszi figyelembe. Az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása érdekében már 2023-tól egy átmeneti időre (három évre) mindenki megkapná az inflációnak megfelelő emelést a nyugdíjának arányában – az afeletti részt, vagyis a béremelkedés alapján járó összeget viszont egyenlően osztanák el. Minden nyugdíjas számára azonos összegű lenne az úgynevezett 13. havi nyugdíj, amely így a nyugdíjrendszertől független társadalmi juttatássá válna. Így részben kiegyenlítődnének a nyugdíjkülönbségek. A nyugdíjminimum – ami most alig több mint 28 ezer forint – 65-70 ezer forint lenne.
 
A Demokratikus Koalíció rövid- és hosszú távú tervekkel készül: visszahozná a baloldali kormányok nyugdíjszámítási módszerét, az említett svájci indexálást. Hosszú távon pedig bevezetné az európai minimálnyugdíjat. Az LMP szintén változtatna a nyugdíjemelés módján, ezt azonban a szakmai szervezetekkel egyeztetve és együttműködve tenné meg. A tizenkét éve változatlan minimálnyugdíj összegét is módosítaná. A Jobbik egyelőre még nem publikálta az elképzeléseit.
 
Szakértők szerint is az Orbán-kormány rontott a nyugdíjasok helyzetén
 
Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója szerint az, hogy nem volt 2015 után a bérre is figyelő inde­xálás, két súlyos következménnyel járt. Egyrészt a korábban megállapított nyugdíjak durván lemaradtak az újakhoz viszonyítva, sőt, azonos évjáratokon belül is érdemi különbségek alakultak ki az eltérő időpontban megállapított ellátások miatt. Másrészt a nyugdíjak relatív, tehát a bérekhez viszonyított értéke is ­romlott. Ez a két ok egyértelművé tette, hogy szükség van a vegyes indexálásra és egy jól kidolgozott, célzott nyugdíjkorrekciós menetrend elkészítésére.
 
Farkas András nyugdíjszakértő számításaiból is egyértelműen látszik, hogy a kritika jogos. Az átlagnyugdíj 25 ezer forinttal lenne most több, ha a Fidesz–KDNP kormány nem az inflációkövető nyugdíjemelést alkalmazná.
 
Korózs Lajos szociológus, az Országgyűlés népjóléti bizottságának elnöke – közadatigénylésre és írásbeli kérdésekre adott válaszokra hi­vatkozva – elmondta: Magyaror­szágon 2 028 758 öregségi nyugdí­jas több mint felének, 1 218 695 idős­nek átlag alatti nyugdíjból kell megélnie.
 
Simonovits András nyugdíjszakértő szerint a 13. havi ellátás visszavezetésének jelenlegi módja javítja ugyan a nyugdíjak nettó ­keresethez viszonyított ér­tékét, de semmit nem változtat az évjára­tokon belüli és az évjáratok közti polarizálódáson. Az idősek három százalékának 40 ezer forintot sem éri el az ellátása. Az 53. heti ellátással valamennyivel javul a helyzetük. A fokozatosan bevezetett 13. havi nyugdíj hatására évente nekik is csak két százalékkal nő az ellátásuk, 2024-re átlagosan 37,8 ezer forintot kapnak majd. Ezzel szemben, az MSZP javaslata csökkentené a nyugdíjak közötti különbségeket. Simonovits szerint a legkisebb nyugdíjak felzárkóztatását meg kell lépnie a következő kormánynak.
 
forrás: nepszava.hu