Devizahitelek: már fixált lett az árfolyam

2015.01.07 18:56

A deviza alapú jelzáloghitelek törlesztőjét 2015 januárjában már a korábban megszabott fix árfolyamon kell elszámolni. Maga a forintosítás a következő hónapban esedékes. Az elszámolásra azonban márciusig mindenképpen várni kell, az addig már bekövetkeztetett változtatások így ezután válnak véglegessé. Utólagos számolgatások várhatók tehát – oda-vissza.

Az új év tulajdonképpen már meghozta a devizahiteleseknek a forintosítást. A törvény szerint ugyanis a tavaly megállapított fix árfolyamokat a jelzáloghitelek esetében már januárban alkalmazni kell. Ez katasztrófát jelentett volna az árfolyamgátasoknak, de a jogalkotók időközben rájöttek arra, hogy még a mesterséges piaci árfolyamot sem szabadna ráengedni arra a több mint 186 ezer adósra, akik korábban svájci frank hitelt 180, eurót pedig 250 forinton törlesztettek. (Kizárólag a jenhitelesek törlesztenek kedvezőbb árfolyamon az árfolyamgátban megszabottnál.)

Szilveszterre már(?) a Magyar Közlönyben is megjelent az árfolyamgátasokra vonatkozó minisztériumi rendelet (ez a közlöny 220. oldalán található). Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a jegybankkal közösen tartott tájékoztatón tavaly decemberben hangsúlyozta: azok járnak majd a legjobban, akik korábban megfogadták a kormány és a Bankszövetség tanácsát, beléptek az árfolyamgátba, és folyamatosan rendben törlesztettek. Az árfolyamgátasok valóban más elbírálásra számíthatnak a többi devizahiteleshez képest.

Mennyire is nőhet majd a törlesztő?
Ők ugyanis (ha a bank időközben nem mondta fel a szerződést) továbbra is ugyannyit fizetnek majd havonta, mint 2014 végén. A havi terhük az árfolyamgát ötéves időtartama alatt legfeljebb akkor nőhetne, ha a kamatok (a háromhavi Bubor, illetve a felár) időközben emelkednének. Persze ez nem jelenti azt, hogy a különbözet – az árfolyamgátban fixált és most a forintosításhoz alkalmazott árfolyam eltérése – eltűnne. Ezt a futamidő kitolásával rendezik. A korábbi szabályozásnak megfelelően legfeljebb az adós 75 éves koráig lehet hosszabbítani. Elméletben az árfolyamgátas időszak lezárását követően a törlesztő 15 százalékkal nagyobb mértékben nem nőhet. A gyűjtőhitel viszont ebbe az arányba nem számít bele, a törvény ráadásul érdekes módon fogalmaz, amikor azt írja: „ha ez­ a­ mérték nem biztosítható, akkor a­ fogyasztó számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet” kell megállapítani.

Azoknak a devizahiteleseknek (legyenek akár svájci frankban, akár euróban eladósodva), akik decemberben hatvanezer forint törlesztőrészletet fizettek, és nem léptek be az árfolyamgát alá, a mostani árfolyamok alapján a havi terhe már 62,6-62,7 ezer forint lenne. A már az előző évben fixált árfolyam miatt azonban a következő részletük alig lesz több a novemberinél. Az összesített adatok szerint persze az adósoknak súlyos milliárdokat jelentenek a változó árfolyamok (lásd keretesünket). A fixálás az év utolsó hónapjában érvényes árfolyamok alapján akár fájdalmas is lehetne.

A folyamat rendkívül összetett
A forint gyengülése viszont kifejezetten örömtelkivé tehetné a forintosítást. Hogy ez várhatóan még sem lesz így, az annak lehet a következménye, hogy számos adós most szembesül majd igazán azzal: több évnyi szorgos törlesztés után jóval magasabb összeggel tartozik a banknak, mint amit eredetileg felvett. Ez pedig az árfolyamgátasokra is igaz.

Az egész folyamat azonban nem egyszerű. Elsőként ebben a hónapban belép a fixált árfolyam, a következőben megtörténik a forintosítás (ha – utólag – az adós bizonyítja, hogy ő igenis maradhat devizában, akkor visszaszámolják az egészet), március elsejétől pedig indul az elszámolás. Utóbbi során ismét eltérő szabályok vonatkoznak az árfolyamgátasokra. Az nagyon kedvező, hogy a korábban kapott kedvezményeknek (az összes érintett tavaly november elsejéig közel ötvenmilliárd rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesültek) csak a felét vonják le az árfolyamrés és a kamatemelés miatt jóváírandó összegből. Az viszont közel nem ennyire jó, hogy az elszámolást elsősorban a gyűjtőhitel terhére kell elszámolni. Arra az állományra, amely mindennél kedvezőbben, mindössze a háromhavi Bubor-ral kamatozik.

Az már csak hab a tortán, hogy az egészet úgy kell végrehajtaniuk a bankoknak, hogy ide-oda számolgatnak devizából forintra, illetve fordítva. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó speciális elszámolási szabályokról közzétett 54/2014. számú rendelete szerint: „a forintban denominált gyűjtőszámla-egyenleget a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemére kell átváltani egy bekerülési összegekkel súlyozott átlagos effektív árfolyam használatával”. Még arra is kitérnek, hogy ha a fogyasztói követelés nem haladja meg a lejárt tartozások elszámolását követően a gyűjtőszámla egyenleget, úgy az egyenleg és a fogyasztói követelés különbségeként adódó összeg forintra történő visszaváltása szintén ennek a bizonyos effektív árfolyamnak (ami a jegybanki közepekből áll össze) az alkalmazásával történik.

azenpenzem.hu

 

Az euró alapú jelzáloghitelek állománya számítások szerint tegnap estére a decemberihez képest elméletben 17 milliárd, a svájci frank kölcsönöké pedig 128 milliárd forinttal nőttek (volna). Amennyiben azonban a decemberi állapotot a forintosításhoz, az idei elszámoláshoz használt fixált árfolyammal vetjük össze, akkor a deviza jelzáloghitelesek terhe majdnem 23 milliárd forinttal nőtt.