Diákmunka - 65 év fölött

2017.05.31 05:45

A nagy iskolaszövetkezetek nyugdíjas részleget alakítanának, az idősek szervezeteinek többsége pedig vevő az új foglalkoztatási formára.

A boldog, dolgozó nyugdíjas

 

A nemrég alakult Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület annyira egyetért a nyugdíjas szövetkezetek létrehozásának tervével, hogy a megnevezés kiejtése nélkül valójában a Kósa Lajos és Harrach Péter nevéhez köthető kormánypárti javaslat alapelvét rögzítették első országos parlamentjük határozatában. „Azon nyugdíjasok számára, akik önkéntes alapon további munka vállalására képesek és készek, legyen lehetőségük adó- és járulékmentesen, speciális munkavállalási formában a gazdasági és társadalmi szükségleteik kielégítésére.” - így hangzik az egyesület igénye. Egyáltalán nem mellékes körülmény, hogy az időskorúak új egyesületét az a Karácsony Mihály vezeti, akinek neve az utóbbi évtizedek minden szövetkezetekkel kapcsolatos megoldási formájánál felbukkant. A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségét (Diákész) 18 évig vezette, bábáskodott a jelenleg is hatályos szövetkezeti törvény megszületésekor, és a Népszava kérdésére megerősítette, hogy ezt a működési formát tartja a legjobb megoldásnak az idős emberek gondjainak megoldására is.

 

Karácsony Mihály: több szövetkezetbe is beléphet egy nyugdíjas

 

 

Mindenki szeretné lassítani az öregedést, megállítaná szociális kapcsolatainak leépülését, és a legtöbb nyugdíjas nagyobb anyagi biztonságra vágyik – sorolta az érveket, amelyek a szövetkezetek felé terelik a 65 év felettieket. Egyesület nem végezhet gazdasági tevékenységet és nem adhatja vissza a befizetett tagdíjakat, a gazdasági társáság megalakításához pedig 3 milliós alaptőke kellene, egyik sem megoldás a közösségre és munkára vágyó nyugdíjasoknak - érvel Karácsony Mihály, hozzátéve, hogy ha az idős emberek szervezetten jelentkeznek munkára, kevesebb kudarc éri őket. Az egyesületi elnök szerint a kis létszámú szövetkezeteknél alapvető lesz a régi munkahelyi kapcsolatok és ismeretek mozgósítása, de a nagyoknál már profi háttér segíti a szervezőmunkát. Példaként említette azokat az iskolaszövetkezeteket, amelyek külön felnőtt munkaerő-kölcsönző vagy fejvadász részleget is üzemeltetnek. Karácsony Mihály nem beszélt erről, de lapunk több diákszövetkezettől is úgy értesült, hogy fontolgatják egy nyugdíjas részleg megszervezését, ami tömegeket tudna elhelyezni azokon a munkahelyeken, ahol a diákok mellett további munkaerőre lenne szükség.

https://168ora.hu/wp-content/uploads/2016/10/Nemethne-Jankovics-Gyorgyibi-25.jpg

A nyugdíjas szervezetek vezetőinek véleménye a hasonlóan lelkes fogadtatásról az elutasításig terjed. Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke többször is úgy nyilatkozott, hogy kiváló megoldásnak tartja a szövetkezeti foglalkoztatási formát. Az „Életet az Éveknek” Országos Szövetség elnöke, Hegyesiné Orsós Éva az egyeztetést hiányolta, továbbá a munkahelyek és a nyugdíjasok egymásra találását segítő modellprogramokat ajánlott, de alapvetően ő is elfogadta a javaslatot, ahogy jó elképzelésnek tartja azt a Nyugdíjas Párt 50+ vezetője is. Kabai Tibor szerint azonban kevés a jogszabály megalkotása, az államnak segítenie kell a nyugdíjas szövetkezetek elindítását is.

 

A szakszervezeteket megosztja
 

A mostani szabályok szerint a nyugdíjasok szabadon dolgozhatnak a versenyszférában, kivéve, ha korhatár előtt mentek nyugdíjba, mert akkor legfeljebb havi bruttó 191 ezer forintot kereshetnek. A közszférában pedig választani kell a nyugdíj vagy a bér között. Ha a szövetkezet a munkáltató, nem fizet szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást és a dolgozónak is csak a 15 százalékos szja megfizetésével kell számolni, járulékot tőle sem vonnak. Ha étkezési utalványt adnak készpénz helyett, a minimálbér összegéig ezt minden közteher nélkül tehetik meg.

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke az előnyök ellenére dörgedelmes hangú közleményben utasította el a nyugdíjas szövetkezetek ötletét, mondván: biztos megélhetést kínáló nyugdíjakra lenne szükség, hogy az idősek ne kényszerüljenek újra munkába állni. A közszféra legnagyobb szakszervezetét vezető Földiák András szerint pedig az egész foglalkoztatáspolitikát kellene újragondolni Magyarországon. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi szakemberhiányt a kormány idézte elő, amikor kötelezően hazaküldte a nyugdíjkorhatárt elért pedagógusokat, köztisztviselőket.

Néhány napja ugyanakkor Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elfogadhatónak nevezte a javaslatot.


Egyedül a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) elnöke nyilatkozott úgy a Népszavának, hogy nem tud teljes szívvel a lehetőség mellé állni, mert az kimondatlanul is annak elfogadását jelenti, hogy az alacsony hazai nyugdíjakból nem lehet megélni. Földényi György azzal egyetértett, hogy ha valaki akar és tud is munkát vállalni, annak legyen rá lehetősége, de a NYOK elnöke inkább adókedvezményekkel bátorítani a munkahelyeket az idősek foglalkoztatására.

 

A fizikai munkásokkal mi lesz?
 

Nem ért egyet a nyugdíjas szövetkezetek bevezetésével Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ ) elnöke szerint az új foglalkoztatási forma egy olyan társadalmi modell elfogadását sugallja, amiben megélhetési kényszer a nyugdíjasok munkavállalása.

A MASZSZ-nak is van nyugdíjas tagozata, mégsem tartják jó megoldásnak a nyugdíjas szövetkezeteket?

- Nem, mert nem látjuk pontosan, mi a kormány célja a szövetkezeti forma kiterjesztésével. A nyugdíj olyan szerzett jog, aminek biztosítani kellene az idős emberek megélhetését. A nyugdíjas szövetkezetek bevezetése egy olyan társadalmi modell elfogadását sugallja, amiben megélhetési kényszer a nyugdíjasok munkavállalása.

Azt sem fogadják el, hogy a kedvezőbb adózás segíti azokat, akik akarnak és tudnak is dolgozni a nyugdíj mellett?

- Egyszerűbb lenne változtatni az adószabályokon, vagy a közszférából nyugdíjba ment dolgozóknak újra megengedni, hogy visszadolgozzanak. Kérdezem én, hol vannak ebben a tervben a fizikai dolgozók? Többségük szervezete annyira elhasználódik, hogy meg sem élik a 65 éves kort. Abban is biztosak vagyunk, hogy a munkahelyeken komoly verseny lesz az aktív dolgozók és a nyugdíjasok között, ami nem egészséges.

A hazai adatok egyre nagyobb munkaerőhiányról árulkodnak. Nem hisz benne, hogy a nyugdíjas szövetkezetek ezt orvosolhatják?

Nem, mert a munkaerőpiacon nem találkozik a kereslet és a kínálat. A kormány feladata az lenne, hogy felnőttképzések, folyamatos továbbképzések szervezésével, magas bérekkel és jó munkakörülményekkel segítse a felkészült dolgozók megtartását.


Több felmérés is azt igazolta az utóbbi hónapokban, hogy a nyugdíjasok majdnem 30 százaléka szeretne munkát vállalni jövedelme kiegészítésére, de nem feltétlenül teljes munkaidőben. Ha a tervek szerint halad a nyugdíjas szövetkezetekről szóló javaslat parlamenti vitája, a képviselők június 12-én megszavazhatják a jogszabályt és akkor július elsején akár meg is alakulhat az első ilyen szervezet Magyarországon. Az biztos, hogy a kisebb, önálló szerveződések tagjait ezután fel kellene készíteni a szerződéskötésekre, a munkavállalással járó adminisztrációra. Ilyen felkészítő csomagot a szociális szövetkezetek indulásakor már készített OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Ha a kormány következetes, hasonló tananyag és iratminta-tár most is készülhet, bár erről eddig tudomásunk szerint még csak informális egyeztetések voltak.

 

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről
 

- Heten már alakíthatnak szövetkezetet

- A tagok 90 százalékának nyugdíjasnak kell lenni

- A vagyoni hozzájárulás lehet akár száz forint is

- A tagok munkavégzése után szerzett pénzt kifizethetik vagy együtt elkölthetik

- A szövetkezet közvetítésével végzett munka nem számít munkaviszonynak

- A tagnak járó összeg után csak szja-t kell fizetni

- Ha étkezési utalványban adják a pénzt, a minimálbér összegéig adómentes

- Havonta egyszer segélyként is ki lehet fizetni a tagnak vagy családtagjának

- A szövetkezetnek nincs közterhe a juttatások után

 
Gulyás Erika
nepszava.hu