Drágaságra aszály: hamarosan aranyárban vehetjük a kenyeret

2022.07.03 08:50

Nem elég, hogy az alapanyagok drágulása miatt már elindult a kenyér ára felfelé, nincs vége a trendnek, még az aszály is belerondíthat. Sok alföldi gazdaságban dupla ráfordítással a tavalyi terméshozam felét takaríthatják be.

 
Májusban már jóval többet fizettünk a kenyérért, mint az év elején, január óta legalább 45 százalékkal drágult szinte mindegyik termék, a kakaós csiga maradt le a mindennapi kenyerünk és zsemlénk mögött a 30 százalékos drágulással. A malmok és a pékségek eddig a megemelt munkabéreket, és az energiaár emelkedését árazták be, valójában most jön a feketeleves, a gabonaárakkal együtt az étkezési búza árának a megduplázódása még csak ezt követően épül be a liszt és a pékáruk költségeibe. Bár a termelők szerint aligha rezonál a piac az aszály miatti terméskiesésére, mégis lehetnek olyan pluszköltségek a termés minősége miatt, ami tovább drágítja majd a péktermékeket.
 
Alig indult el az aratás, máris látszik, hogy míg az ország nyugati felén örvendeznek, a keleti régióban kétségbeesnek a gazdák a betakarítás részeredményeit látva. Békés megyében az ősz óta tartó aszály miatt alig fele annyi búzát aratnak, mint tavaly. A megyében több gazda annyira elkeseredett, hogy azt követelik az Agrárkamarától, állítsák le két hónapra a jégkármérséklő berendezéseket, mert azok beindításával a felhők közé „lőtt” ezüst-jodid miatt nincs csapadék. A kamara kénytelen most fórumokat tartani, hogy meggyőzzék a gazdákat arról, nem a talajgenerátorok működtetése zavarja el a felhőket, eső esett a Dunántúlon, pedig ott is bekapcsolták a rendszert, amikor a zivatarok átvonultak az országon.
 
Az elkeseredés érthető, hiszen a gabonatermelők az idén sok pénzt beletettek a gazdaságukba, a műtrágyától kezdve a gázolajon keresztül egészen a munkaerőig mindenért sokkal többet kellett fizetni, mint tavaly. Most pedig az alföldi gazdák egy jelentős részének azzal kell szembesülnie, hogy hiába bíztak a kedvező tőzsdei árak után kúszó bevételekben, jó, ha feleannyi hozammal fejezik be az aratást, szerencsés esetben nullszaldósan, kevésbé szerencsés esetben pedig jócskán veszteségesen zárják a szezont.
 
Világszerte csökken a termés, mindenütt tarol a forróság és a szárazság, a gabonaárak továbbra is az egekben, az AKI PÁIR adatai szerint májusban 134,8 ezer forint volt egy tonna búza felvásárlási ára forgalmi adó és szállítási költség nélkül, ez kétszer magasabb a tavaly nyári áraknál. Az pedig még jósolni sem lehet, hogy mennyiért tudják az aratás utáni új szezonban feltölteni a készleteiket a malmok. A májusi termésbecslésekhez képest egész Európában 22 százalékkal kevesebb látszik búzából júniusban, Magyarországon az átlag terméshozamot májusban még hektáronként 5,7 tonnára, júniusban 5,3 tonnára becsülték, de ezek az ország egész területére vetített átlaghozamok. Júniusban is voltak esők, csak éppen az alföldi megyék jelentős részén vagy alig néhány permetező eső volt, vagy még annyi sem.
 
Ráadásul, bár ez korábban is ismert volt, a Dél-Alföldön kiszáradt talajok nem kapták meg a várt csapadékot, van, ahol ősz óta nem esett, és van, ahol januárban volt utoljára némi csapadék. Nagy a szóródás, de a legtöbben a Tiszától keletre már beletörődtek abba, hogy 50 százalék alatti lesz a búzatermés. A termelők szerint viszont aligha befolyásolja az aszályos körülmény a nemzetközi tőzsdei árakat, így szerintük a kevesebb termés nem vonja maga után azt, hogy többért tudják majd értékesíteni.
 
Másképp látja ezt a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége, Pótsa Zsófia főtitkár szerint elképzelhető, hogy az amúgy is prognosztizált árnövekedést megtolja az aszályhelyzet is.
 
penzcentrum.hu