Drámai változásokat hozott a járvány az idősgondozásban

2021.06.24 06:11

Csaknem 15 ezerrel nőtt tavaly a szociális étkezést igénylők száma, de azok is többen lettek, akik otthonukban igényelnének segítséget.

illusztráció

 
A szociális étkezést igénylők száma csak tavaly 14,5 ezerrel nőtt, átlépte a 200 ezres határt, a házi segítségnyújtást igénybe vevők is többen lettek, miközben a pandémia miatt intézményzár és létszámstop volt - írta a Népszava.
 
Bővült vagy csökkent?
 
A szociális szakemberek szerint az idősgondozás minden területén drámai változásokat hozott a pandémia, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái azonban azt jelzik, több ellátási formában mégsem bővült, hanem éppen csökkent a létszám. Mint írták, 2020-ban az előző évhez viszonyítva hatezer fővel csökkent a bentlakásos idősotthonokban gondozottak létszáma is, a 2019-es 53 ezer helyett a tartós elhelyezést nyújtó intézmények tavaly már csak 47 ezer embert tudtak fogadni, ami 12 százalékos visszaesést jelent. A lap feltételezése szerint az elhunytak helyére a felvételi tilalom miatt nem tudtak új igénylőket beengedni az intézményekbe, bár a kormány korábban is egyértelművé tette, hogy nem akarja növelni a bentlakásos intézmények létszámát.
 
Másfél éve nem nyilvánosak a várólisták
 
A házi segítségnyújtást igénybe vevők is többen lettek egy év alatt kétezer fővel, de a 2020-ban rögzített 92 582 ember messze elmarad a 2014-es 133 ezer ellátottól. A Népszava szerint ugyan nincs olyan adat, ami megmutatná a valós igényt, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) másfél éve nem hozza nyilvánosságra a várólistákat, de önkormányzati és szociális szakemberek is folyamatosan növekvő ellátási szükségletről számolnak be. A lap hozzáteszi, hogy az 1,9 millió 65 év feletti magyar kétharmada valamiben korlátozott, a demencia negyedmillió embert érint valamilyen szinten, nekik mind szükséges volna valamilyen ellátás. Közben a szociális terület dolgozóinak átlagos életkora már 50 év feletti, nincs utánpótlás. Ebben a helyzetben érte a hazai szociális ellátórendszert a világjárvány- olvasható a cikkben. 
 
A lap idézi Szabó Lajost, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszékének korábbi oktatóját, aki szerint Magyarországon a szociális alapellátást évtizedek óta nem veszi komolyan az állam, ez a terület erodálódik, roskadozik, méltatlan helyzetben van, lassan kivérzik. "Ahogy nem lehet szétválasztani a kormány, az önkormányzatok és egyházi szervezetek ezen a téren végzett tevékenységét, úgy nem lehet szétszedni a krónikus betegek és az idősek ellátását sem" - mondta Szabó Lajos. 
 
forrás: nepszava.hu