Eddig jutottunk az EU-csatlakozás óta: nyolc ábrán az elmúlt 15 év

2019.05.11 06:03

Az uniós belépésünk utáni első években közelített Magyarország fejlettsége az EU-átlaghoz, azóta alig, viszont a szegénység csökkent, a magyar munkaerő pedig jóval drágább lett. És arra emlékszik még valaki, amikor arról volt szó, hogy 2008-ban lesz magyar euró?

Eddig jutottunk az EU-csatlakozás óta: nyolc ábrán az elmúlt 15 év
 
Az EU-csatlakozás utáni első néhány évben nagyot nőtt az egy főre jutó GDP a közösség átlagához viszonyítva, de valójában attól még mindig messze járunk. Más kérdés, hogy 2007 után 2012 volt az első év, amikor nem közelítettünk az EU-átlaghoz, azóta pedig akárhogy is nő a magyar gazdaság, az unió GDP-je is úgy nő, hogy nem tudunk közelebb jutni e célhoz.
 
A szegénység által fenyegetett népesség arányát tekintve javult viszont a magyar mutató. Nem mindig volt ez így még az uniós csatlakozásunk után sem. Évekig folyamatosan romlott a szám, a mélyponton, 2013-ban például a magyarok 34,8 százalékát fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség. Azóta az EU leglátványosabb javulása a mienk, mostanra 19,6 százalékra ment le ez az adat. Ebben némileg szerepe volt annak is, hogy megváltoztatták a módszertant, de nem érdemes trükközéssel vádolni a statisztikusokat, már csak azért sem, mert a KSH is az Eurostat eljárása alapján dolgozik.

 

Egy most születő magyar gyerek öt évvel rövidebb életre számíthat, mint az uniós átlag. Ez gyakorlatilag pont ugyanakkora különbség, mint a csatlakozáskor, bár legalább annyit sikerült elérni, hogy három évvel hosszabb életet remélhetnek a mai újszülöttek, mint a csatlakozáskor születettek. De egyáltalán nem mindegy, mennyi időt tölthet az ember egészségben. A magyar adat egészen elkeserítő: alig több, mint 60 egészséges évre számíthat az ember, ami azt jelenti, hogy jó eséllyel tönkremegy a teste még mielőtt elérné a nyugdíjkorhatárt. Igaz, ez is javulás a másfél évtizeddel korábbi helyzethez képest, de az EU-átlaghoz alig tudtunk közelebb kerülni.

 

Az EU nemzeti parlamentjeiben és kormányaiban 2004-ben még csak 21 százalékos volt a nők aránya, mostanra ez a mutató már 30,7 százalékon áll. Magyarországon a nőket egészen máshogy kezelik a politikában, itt épphogy az uniós átlag harmadánál tartunk. A mélypont 2004-2005-ben, majd 2010-2011-ben volt, amikor a parlament és a kormány tagjainak 8,8 százaléka volt nő. A minisztereket tekintve még látványosabb, mennyire alulreprezentáltak a nők: 2009 óta mindössze két nő lett miniszter, a Bajnai-kormány és a harmadik Orbán-kormány is csak férfiakból állt.

 

A magyar munkaerőnek termelékenységben fel kell vennie a versenyt a többi országgal – mondogatják gyakran a politikusok. Ebből a szempontból nem lehetünk optimisták: míg a legrégebbi elérhető, 2005-ös adat szerint egy magyar dolgozó egy munkaórájának produktivitása az EU-átlag 66,8 százaléka volt, a csatlakozás utáni jókora növekedés mára eltűnt, 2017-re a mutató visszaesett a kiinduló szint közelébe, 67,3 százalékra.
 
Az olcsó munkaerővel csábítjuk ide a külföldi cégeket? Egy magyar dolgozó egy óra munkája a cégnek 2004-ben 5,9 euróba került (adókkal és járulékokkal együtt), majd 2008-ban már 7,8 eurónál jártunk, innen mostanra 9,2 euróra nőtt egy munkaóra költsége. Eközben viszont nőttek a külföldi bérek is, így aztán ahogy 2004-ben, úgy most is nagyjából harmadannyiba kerül egy magyar munkaóra, mint egy átlagos EU-s.

 

Ennél szomorúbb adatsor nem nagyon található ebben az összeállításban. Hiába érkezett ide kimondottan sok uniós támogatás, alig tudtunk felzárkózni az EU fejlettségéhez. Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP Budapestet és a Nyugat-Dunántúlt leszámítva sehol nem éri el az uniós átlag kétharmadát, Kelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon annyit sikerült elérni, hogy már nem az EU-átlag 40, hanem 45 százaléka körül tartanak, de például Pest megye pontosan ugyanott tart, mint még 2006-ban.

 

Akárki is volt kormányon, az elmúlt másfél évtizedben nagy pénzeket ölt bele az autópályák építésébe. Meg is lett az eredménye ennek: közel háromszor annyi a magyar autópályák hossza most, mint amikor EU-tagok lettünk.

 

Arról egyelőre senki nem tudott egészen pontos becslést készíteni, hogy hány magyar hagyta el az országot. Az Eurostat azoknak a 15-64 év közöttieknek a számát próbálta megadni, akik más EU-s országban élnek, mint amelyben születtek, és csak 2009-ig vezette vissza az adatokat. Az ő mérésük szerint tíz éve 144 ezer magyar élt külföldön, most pedig 360 ezer.

 

No de majd valamikor lesz eurónk. Majd valamikor. Ha egyáltalán lesz. Évekig úgy tűnt, hogy a 4-es metró első útján lehet már euróval fizetni a jegyért, ahogy mindkettő határidejét tolták arrébb újra és újra, végül a metró nyert. Amikor beléptünk, még arról volt szó, hogy 2008-ban bevezetjük az eurót, 2010-ben már 2015-ös céldátumnál tartottunk. Az Orbán-kormány aztán fel is adta, hogy konkrét időpontot jelöljön meg, 2011 óta nincs hivatalos célja Magyarországnak az euróbevezetésre.

 

hvg.hu