Egy nagy csille arany a telkibányai főutcán

2018.09.14 15:50

Egykor Telkibányán működött Európa legnagyobb aranybányája.

Benke István (balra) és Kerékgyártó István az emléktáró előt
Fotó: Bujdos Tibor
 
Újabb látványossággal bővült Telkibánya. A község legszebb helyén, a Templomdomb alatt a sziklában, egy régi pince bejáratának felhasználásával emléktárót hoztak létre Koncz Káplár emlékére. A középkori ércbányászatot felidéző alkotást mi is megcsodáltuk, majd Benke István házának teraszán ültünk le beszélgetni múltról és jelenről. Azért épp itt, mert az emléktáró Benke István nyugalmazott bányamérnök ötlete és elképzelése alapján jött létre, és ő az, aki a bányászattörténetnek szentelte az életét, valamint a Telkibányai Ipartörténeti Gyűjtemény Alapítvány Kuratóriumának a tagja. Mindemellett Telkibánya történelmének kiváló ismerője.
 

Bányászemlékek

Mint mesélte, minden olyan település, ahol valamikor bányászat folyt, igyekszik valamilyen formában megörökíteni a bányászat emlékeit szobrokkal, különböző jelképekkel, emblémákkal és múzeumi gyűjteményekkel. Telkibányán azonban kevés ilyen emlék található. Pedig a településen a 14. században Európa legnagyobb aranybányája és második legnagyobb ezüstbányája működött. 2017 őszén egy kerti térelemet sikerült elhelyezni a község­háza előtti területen, valamint felújítani Telkibánya valamikori bányatisztjeinek sír­helyeit is. Ez szintén a bányamérnök tervei alapján készült, és a bányászmúlt mellett felidézi a település kézműves hagyományait is. És bár a község múzeumában találunk bányatörténeti emlékeket, de a most átadott emléktáró szinte megállítja a Telkibánya főutcáján haladókat.
 

Jeles személy

És hogy ki volt Koncz Káplár? Ezt szintén Benke Istvántól tudjuk meg.
 
Fotó: Bujdos Tibor
 
Koncz Káplár a telkibányai nemesércbányászat egyik jeles személye, a nevéhez több emlék és dokumentáció is fűződik. 1367-ben ő volt az egyik fő támogatója a Szent Katalin Kórház és Ispotály létrehozásának, mely közel 100 évig működött, és az elaggott, valamint a rokkant bányászok menedékhelyéül szolgált. A Vörösvízi bánya katasztrófájához fűződő legendának is ő a legfontosabb alakja – meséli a szakember. Majd kihozza a házból az emléktáró makettjét, amit szintén ő készített. A középkori bányászatot idéző életképen egy bányász aranyrögökkel megrakott csillét toll ki a bánya kővel kirakott bejáratán. Ennek egyik oldalán Szent Katalin látható, mert kevesen tudják, hogy az ércbányászok védőszentje nem Szent Borbála, hanem Szent Katalin volt, hangsúlyozza Benke István. A bányászok, mielőtt leszálltak az aknába, áhítatot tartottak. A bejárat másik oldalán egy kis bányászlámpa látható. A 14. században ugyanis 12 órás munkaidő volt, így a bányászok sötétben kezdték és sötétben is fejezték be a munkát. Az emléktáró érdekessége még, hogy a település lakóinak összefogásával jöhetett létre, mintegy három hét alatt. Az installáció kivitelezője pedig Kerékgyártó István volt, aki szintén szívén viseli Telkibánya sorsát, hiszen valamikor ő maga is bányász volt. Majd 18 évig a Magyar Néphadsereg hivatásos állományában dolgozott. 2000-ben költözött a településre, karbantartóként tevékenykedett az önkormányzatnál, mert szinte minden kétkezi szakmához ért. Az ő keze munkáját dicséri a múzeum kertjében nemrég felújított bányász életkép is, ami nem mást, mint a bányarémet, más néven a bányamanót örökíti meg. Kerékgyártó István hozzátette, a legnagyobb kihívás az volt, hogy az emléktárót időtálló anyagokból készítsék el. Ez részben sikerült, de a további kísérletezés még hátravan.
 
Hegyi Erika
 

Eredményes összefogás

A Koncz Káplár Emléktárót az elmúlt vasárnap adták át, a Telkibányai Hagyományőrző Bányásznapi Ünnepségen, melynek fővédnöke dr. ­Hörcsik Richárd országgyűlési kép­viselő volt. Az eseményen Kassai Zoltán polgármester úgy fogalmazott: „a telkibányai lokálpatrióták és a támogatók megmutatták, hogy ha összefogunk, képesek vagyunk örökségünket, értékeinket bemutatni, fenntartani és a jövő nemzedékének átadni, így tisztelegve múltunk előtt. Az Emléktáró a Telkibányai önkormányzat vezetésével Benke István bányamérnök szakmai irányításával jött létre.”
 
boon.hu