Egyre kevesebb a kisbolt: évente több ezer zár be

2015.12.05 17:17

Túl sok a kisbolt, ezért zár be közülük évente átlagosan 2000-2500. Ráadásul a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lelassult. Ennek oka részben az online kasszák piac fehérítő hatásának kifutása.

Sorra zárnak be a kisboltok, a KSH adatai szerint 2015. első félévében több mint kétezerrel csökkent a számuk. A Blokkk.com szakportál adata szerint 2011-2014. között 11 ezer bolt ajtajára került lakat. Ennek oka, hogy Magyarországon a kisüzletek száma a lakosság számarányához képest, mint a nagyobb uniós országok átlaga. Emiatt az egy üzletre jutó vásárlók száma kisebb, mint más uniós országban, ami a gyengébb versenyképességről árulkodik.

Magyarországon 140 ezer kiskereskedelmi bolt található, ezek 99 százaléka kis-, vagy közepes vállalkozás, de a piaci részesedés 50-60 százalékos. A kisboltok fogyása egyelőre nem áll meg és jelenleg nem lehet megjósolni mikor következik be az egyensúlyi állapot.

A kiskereskedelmi forgalmi adatok sem ígérnek túl sok jót a kicsiknek. Idén októberében a bolti, áruházi forgalom négy százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - derült ki a KSH legfrissebb jelentéséből. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az élelmiszer piac átlag alatt, mindössze 2 százalékkal, bővült, míg a különféle iparcikkek növekedése elérte a 6,8 százalékos forgalomemelkedéssel. Az üzemanyagok piaca a 4 százalékos növekedése jócskán elmaradt a korábbi hónapok teljesítményétől. A forint gyengélkedése drágította az importot.

A második félévben a kiskereskedelem, júliustól október végéig, 5 százalékkal nőtt, ami egy százalékkal maradt el az első félévi piacbővülés ütemétől. A mérsékeltebb növekedési ütemét már az év elején előrejelezte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ,) A visszaesés oka egyebek mellett az online pénztárgép rendszer tavaly augusztusra lezárult kiépítésének piactisztító hatásának kifutása. A kiskereskedelem volumene 2015. egészében nagyjából 5 százalékkal bővülhet. Az első tíz hónapban, 5,7 százalék a növekedés mértéke, ami novemberben tovább mérséklődhetett, viszont OKSZ előrejelzése szerint a decemberi költekezés 5-6 százalékkal bővülhet ebben az évben.

Ha drámai átrendeződést nem is okozott a kötelező vasárnapi zárva tartás, a forgalom növekedése azért megtört. Ráadásul a kormány várakozásai csak nagyon csekély mértékben váltak valóra, hogy a vevők majd átpártolnak a hét utolsó napján a kisboltokhoz. Ehelyett az élelmiszerláncoknál péntekre és szombatra helyeződött át a hétvégi nagy bevásárlás.

 

Hátrányban a külföldi nagyok

A kiskereskedelemben tervezett kötelező foglalkoztatási kvóta alkalmazásáról idén már biztosan nem születik jogszabály. A kormány eredetileg a 400 négyzetméter alapterületű napi cikkeket árusító áruházakat kötelezte volna arra, hogy 70 négyzetméterenként egy dolgozót alkalmazzanak, abból a célból, hogy segítség a vásárlók tájékoztatását. A kormánylap értesülése szerint az elképzelés időközben változott, csak azok a kiskereskedelmi egységek kerülnének a kvótakörbe, amelyekben nincs csemege pult.

Az OKSZ elképzelésekkel kapcsolatban semmilyen hivatalos nyilatkozat nem hangzott el, erről javaslatot nem láttak, a tervekről csak a sajtóból értesültek, ezért testületi véleményt sem alakítottak ki. Vámos György, a szövetség főtitkára lapunknak kifejtette, az ilyen kötelező beavatkozás ismeretlen a nemzetközi gyakorlatban és nem is támogatható. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy aggályos az uniós szabályozás szempontjából a kötelező kvóta, hiszen diszkriminatív módon kizárólag külföldi tulajdonú cégeket érintene. A kormány elképzelésének sem fogyasztóvédelmi, sem munkaerő piaci hozadéka, eredménye nem lenne - jegyezte meg az OKSZ főtitkára.

Ágazati szereplők nem zárják ki, hogy a progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díj brüsszeli elmeszelését bosszulná meg így a kormány.

nepszava.hu