Elképesztő a változás a bíróságokon

2021.02.27 08:29

A büntetőügyek többségében az ügyészség a tárgyalás nélkül ítélethozatalt javasolja. A „klasszikus” eljárások aránya húsz százalék alatt van.

korábbi felvétel
 
A bírósági tárgyalás nélkül meghozott ítélet jogintézménye teret ad a diszkriminációnak – állapította meg lapunknak nyilatkozva Ivány Borbála ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. A téma apropóját Donáth László evangélikus lelkész, volt MSZP-s parlamenti képviselő esete adja. A bíróság – az ügyészi indítványnak megfelelően „aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntette és folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétsége” miatt felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki vele szemben. Donáth László kérdésünkre hangsúlyozta, hogy a bíróság mindenfajta tárgyalás nélkül hozta meg döntését: ez nem ítélet, hanem olyan büntetővégzés, amit neki jogában áll nem elfogadni. A lelkész nem ismeri el bűnösségét, ragaszkodik a nyilvános tárgyaláshoz, elutasítja a végzést.
 
Ivány Borbála elmondása szerint a bírósági tárgyalás nélkül hozott végzés illeszkedik ahhoz a – máskülönben helyes – jogalkotói szándékhoz, amely szeretné rövidíteni és egyszerűsíteni a gyakran elhúzódó eljárásokat. A büntetővégzésre az ügyészség tesz javaslatot olyan ügyekben, amelyek elméletileg kevésbé bonyolultnak, könnyebben áttekinthetőnek számítanak. A törvény így fogalmaz: „a bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha a) az ügy megítélése egyszerű, b) a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva és c) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető”.
 
A tárgyalás nélküli büntetővégzést – más „eljárásgyorsító jogintézmények” mellett – 2018-ban vezették be. Az ügyészségi statisztikák szerint 2019-ben már országos szinten a vádemelések csaknem hatvan (egész pontosan: 58,6) százalékában az ügyészség a tárgyalás mellőzését indítványozta a bíróságnak. Bács-Kiskun, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében az ilyen büntetőügyek aránya a kétharmadot is meghaladta, de még a Központi Nyomozó Főügyészégnél is közelített az ötven százalékhoz.
 
Közben azoknak az eseteknek a száma, amikor az ügyészség klasszikus eljárást, hagyományos értelemben vett bírósági tárgyalást javasol, nem éri el a húsz százalékot sem (17,6 százalék). „Ez elképesztő változás a korábbi állapotokhoz képest” – jelentette ki Ivány Borbála.
 
Bár a Magyar Helsinki Bizottság munkatársának erről már nincs kimutatása, erős a gyanúja, hogy a bíróságok szinte automatikusan eleget tesznek az ügyészségi javaslatnak. A vádlott elutasíthatja a végzést (ahogyan Donáth László is tette), vagy elfogadhatja az abban kiszabott büntetést. Utóbbi esetben a végzésből jogerős ítélet lesz. 
 
Ha valakit riaszt a komoly pszichés megterhelést jelentő bírósági procedúra, vagy egyszerűen nincs pénze arra, hogy ügyvédet fizessen, csapdahelyzetbe kerülhet – mondta Ivány Borbála. Előfordulhat, hogy a vádlott csak részben, esetleg egyáltalán nem tartja megalapozottnak a vádakat. Ennek ellenére, ha már ilyen lehetőség adódik, kényszerűségből inkább elfogadja a végzésben kiszabott büntetést. Különben hosszadalmas, akár évekig tartó, ráadásul kétes kimenetelű pereskedés vár rá.
 
korábbi felvétel
 
A büntetővégzésben meghatározott büntetés elvileg enyhébb annál, amit akkor kaphat valaki, ha bírósági tárgyalást követően marasztalják el az illetőt. A bíróság az enyhébb büntetést kínálja fel azért, hogy a vádlott hajlandó lemondani a tárgyalás jogáról. Az persze olykor nem kiszámítható, hogy milyen korábban nem vizsgált körülményekre derülhet fény a tárgyaláson, ami alapján a büntetővégzésnél is enyhébb büntetést szabhat ki a bíró. Esete válogatja tehát, hogy mikor nevezhető indokoltnak a büntetővégzés – jegyezte meg a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
 
Mostani formájában az eljárás diszkriminatív a kevésbé iskolázott vádlottakkal szemben – folytatta. Sokan nem tudják értelmezni a végzésben foglaltakat, nincsenek tisztában azzal, hogy nyolc napon belül választ kell adniuk. A Magyar Helsinki Bizottság jogásza egy másik szempontot is megemlített: a vádirat elkészítésekor az ügyészség jellemzően nem törekszik rá, hogy teljeskörűen feltárja azokat az enyhítő körülményeket, amelyek egy bírósági tárgyalás során nagyobb valószínűséggel felszínre kerülhetnek.
 
Akár működhetne jól is a bírósági tárgyalás nélküli büntetővégzés jogintézménye, de ahhoz, hogy ez a valóságban így legyen, Ivány Borbála szerint megfelelően kellene finanszírozni a „nép ügyvédje” rendszerét: az állam által kirendelt ügyvédekről van szó, akik a szakmában szokásos óradíjnak jelenleg nagyjából csak a harmadát kapják. 
 
Czene Gábor
nepszava.hu