Előbb is lehet a kvótaellenes népszavazás, mint gondolnánk

2016.05.16 16:13

Választási szakértő szerint akár már augusztus közepén is meg lehet tartani a kvótaellenes népszavazást. Az Alkotmánybíróság főtitkára eközben azt mondta, hogy a referendummal kapcsolatos indítványokról még az ítélkezési szünet előtt dönteni fognak.

Várhatóan még a július közepén kezdődő ítélkezési szünet előtt dönteni fog a kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos indítványokról az Alkotmánybíróság - mondta Bitskey Botond, az Ab főtitkára.

Az Alkotmánybíróság még az ítélkezési szünet előtt dönthet

fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke nemrég alkotmányjogi panasszal élt a Kúria május 3-án közzétett döntése ellen, amely kimondta, hogy lehet népszavazást tartani a kormány által megfogalmazott kérdésről.

 

Meg lehet támadni

Bitskey Botond elmondta: a népszavazást jogi szempontból megengedő kúriai döntést, illetve a népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot egyaránt meg lehet támadni az Ab-n, ám a kétféle eljárás teljesen eltérő jellegű.

A kúriai döntéssel szembeni alkotmányjogi panaszra vonatkozó általános szabályok szerint az ügyben érintett személy fordulhat az Ab-hez, ha a döntés az alaptörvényben biztosított jogát sérti. Ebben az esetben az alkotmányjogi panasz benyújtására a döntéstől számított 60 napjuk van az érintetteknek, ez a határidő tehát július legelején jár le. A panasz befogadhatóságával összefüggő lényeges kérdés lehet, hogy kinél merül fel alapjogsértés a kúriai döntés miatt, kinél állapítható meg az érdemi elbíráláshoz szükséges érintettség - jegyezte meg a főtitkár.

Fodor Gábor alkotmányjogi panasszal élt

fotó: Polyák Attila

Az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos befogadási eljárásra - azaz, hogy egy indítvány alkalmas-e egyáltalán érdemi vizsgálatra - az ügyrend szerint 120 napja van a testületnek. Ha az Ab úgy dönt, hogy a panaszt érdemben is vizsgálja, további 180 napon belül kell elkészülnie az első határozattervezetnek. Az érdemi döntés meghozására egyébként nem szab határidőt az ügyrend.

 

Csak ellenőrizni tud

 A május 10-ei országgyűlési határozat ellen - amely elrendelte kormány által kezdeményezett népszavazást - ugyanakkor a közzétételétől számított 15 napon belül, május 25-éig lehet jogorvoslattal élni az Ab-nél, a testület pedig az azt követő 30 napon belül - június 24-éig - köteles érdemi döntést hozni. Ebben az esetben az indítványt bárki benyújthatja, de a kérelem nem irányulhat a népszavazási kérdés tartalmát érintő felülvizsgálatra.

Ebben a hatáskörében az Ab lényegében csak azt ellenőrizheti, hogy a Kúria hitelesítő döntése és a népszavazás Országgyűlés általi elrendelése között nem következett-e be olyan lényeges változás a körülményekben, ami alapján az Országgyűlés határozata alkotmány- vagy törvénysértő lenne. Ebben a hatáskörében az Ab még nem járt el - tette hozzá a főtitkár, jelezve: ilyen indítvány a mostani ügyben sem érkezett eddig.

 

Nem parlamenti hatáskör

Fodor Gábor a kúriai döntést támadó indítványában elsősorban arra hivatkozik, hogy a kormány kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. Az MLP elnökének indítványa felvetette azt is, hogy a Kúria határozata sérti az indítványozónak azt az alaptörvényben biztosított jogát, hogy az alapvető jogokat biztosító államban éljen, továbbá "a népszavazás elrendelésével - sikerétől függetlenül is - kétségessé válhat Magyarország európai uniós tagsága". Az indítvány szerint ugyanis ha a népszavazás eredményes és érvényes lesz, és a nemek győznek, akkor az uniós szabályozással ellentétes helyzet alakulhat ki, ami kétségessé teheti Magyarország uniós tagságát.

Orbán Viktor miniszterelnök Felcsúton írta alá a kötelező betelepítési kvóta elleni, Védjük meg az országot! című petíciót

fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Hamarabb, mint mondták

Bodnár Eszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének adjunktusa eközben az MTI-nek azt mondta: augusztus közepe és október eleje között lehet majd megtartania  referendumot.

A szakértő elmondta: a népszavazás elrendeléséről szóló május 10-ei parlamenti határozat ellen 15 napig, azaz május 25-éig bárki benyújthat alkotmánybírósági indítványt. Ez nem a kérdés tartalmi vizsgálatára, hanem a parlamenti határozat megszületésének alkotmányosságára, törvényességére vonatkozhat. Ha lesz ilyen indítvány, azt az Alkotmánybíróságnak 30 napon belül el kell bírálnia.

Az országgyűlési határozattal kapcsolatos jogorvoslatok lezárulta után az államfőnek 15 napja lesz arra, hogy kitűzze a népszavazás időpontját. Ha nem érkezik Ab-indítvány, akkor május 26. és június 9. között kell döntenie a köztársasági elnöknek. Ha az utolsó lehetséges napon érkezik az országgyűlési határozat ellen indítvány, akkor legkésőbb június 24-én lezárul a jogorvoslati eljárás, és az onnantól számított 15 alatt, tehát július 9-éig kell kitűznie az államfőnek a népszavazást, az onnantól számított 70. és 90. nap közé. A leggyorsabb forgatókönyvet figyelembe véve tehát a népszavazás augusztus 4. és 24., a leghosszabbat figyelembe véve pedig szeptember 17. és október 7. között tartható meg.

Mivel a népszavazást vasárnap lehet megtartani, augusztus 4. és október 7. között kilenc nap jöhet szóba.

origo.hu