Eltűnhet a magyar krumpli a boltokból? Ömlik az import áru az országba

2021.11.13 09:31

Évek óta egyre fogy az étkezési burgonya termőterülete Magyarországon, amit a számok is jól mutatnak: 2019-ben még 13287 ezer hektáron ültettek étkezési, 150 hektáron vetőburgonyát, ez azonban 2021-re 8711 és 103,63 hektárra zsugorodott. A már rengeteget említett probléma itt is előjön, hiszen ezért is felelős lehet a klímaváltozás, mivel ma már nem igazán lehet mesterséges öntözés nélkül burgonyát – és más zöldséget, gyümölcsöt – termeszteni. Az igényesebb fogyasztói elvárások mellett tehát a megváltozott klimatikus viszonyok és hektikus piaci körülmények között kell eredményesnek lennie a hazai burgonyaágazatnak. A kérdés pedig az, hogy ez sikerül-e.

 
A burgonya a konyhák egyik legalapvetőbb élelmiszere, ezért is nehéz elképzelni azt, hogy komoly bajok ütötték fel a fejüket az ágazatban. Bizonyára a vásárlók is szembesülhettek vele, hogy az árak mellett sok esetben a minőségre is lehetett panasz. Talán a klímaváltozás és az öntözés hiánya is lerágott csontnak tűnhet, de továbbra sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez egy nagyon komoly, létező probléma, amire megoldást kell találni, különben egyre több növény juthat a burgonya sorsára. Az agrártárca ezért is támogatja, hogy a termelők öntözési közösségeket hozzanak létre.
 
Csökkenőben a termőterület
 
A KSH adatai szerint a burgonya termőterülete és termésmennyisége csökkenő tendenciát mutat: az utóbbi öt évben 270 és 429 ezer tonna között mozgott; 2020-ban 7 százalékkal kevesebb (270 ezer tonna) burgonya termett, mint egy évvel korábban. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint Magyarországon a 7,1 ezer hektárra jelzett terület 98 százalékáról 176,5 ezer tonna burgonyát takarítottak be a termelők november 3-ig. A KSH adataiból az is kiderült, hogy a burgonya (kivéve vetőburgonya) importja 52,7 ezer tonnát, exportja 9,6 ezer tonnát tett ki 2020- ban. Az étkezési burgonya behozatala 19 százalékkal 33,7 ezer tonnára csökkent 2021. január és augusztus között az előző év azonos periódusához képest.
 
Felfelé tartanak az árak
 
Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon az idei újburgonyát átlagosan 7 százalékkal kínálták magasabb (492 forint/kilogramm) áron 2021 14–26. hetében az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A primőr termék kifutását követően a burgonya termelői ára 17 százalékkal 168 forint/kilogrammra emelkedett a 2021. 27–44. héten az előző év azonos periódusához viszonyítva. Fajtától függően jelentős eltérés mutatkozott a termelői árakban: legalacsonyabb a Fabiola és a Red Scarlett fajta ára (130 forint/kilogramm), legmagasabb a Chérie fajtáé (250 forint/kilogramm) volt 2021 44. hetében. A franciaországi burgonya ára 3 százalékkal volt magasabb (165 forint/kilogramm) ugyanekkor.
 
Az I. osztályú belföldi burgonya leggyakoribb bruttó termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon az alábbiak szerint alakult: a Fabiola kilója 2020. 44. hetében 108 forint volt, 2021-ben azonban már 130 forint. A Red Scarlettért tavaly 100 forintot kellett fizetni, idén pedig 130 forintot. Ugyanez mondható el a Cherie-ről is, mivel tavaly 175 forint volt kilója, 2021-ben viszont 250 forintra emelkedett.
 
Milyen árakkal találkozhatunk az üzletekben?
 
Nagyon változóak az árak a különböző élelmiszerüzletekben, az árat a márka, a kiszerelés, a minőség és a csomagolás határozza meg. Néhány példát megemlítve: a Franciaországból származó sárga burgonya kilója 216 forint, a szlovák piros burgonya kilójáért szintén 216 forintot kell fizetnünk. A magyar sárga burgonya 299 forint, de találkozhatunk holland, prémium minőségű bébi burgonyával, mintegy 1190 forintos áron. A Nagybani Piacon jelenleg az import I. osztályú burgonya 150-190 forint között mozog, a hazai pedig 150 és 200 között.
 
 
Változnak a fogyasztó igények, de meddig lehet kiszolgálni őket?
 
Az kétségtelen, hogy van perspektívája a burgonyaágazatnak, hiszen a magyarok kedvelik, és ezáltal keresik ezt a zöldséget. Éppen ezért az év minden szakaszában egyenlő választékot és persze minőséget keresnek az üzletekben és a piacokon. Ezeket az igényeket viszont csak akkor lehet kielégíteni, ha a nehézségeket le tudják gyűrni a termelők, akiknek ehhez megfelelő tárolókapacitásra, a gépparkjuk megújítására és a precíziós gazdálkodás eredményének kihasználására lesz szükség.
 
Elmondható, hogy már évek, sőt, évtizedek óta lejtmenetben van a magyarországi burgonyatermesztés. A termőterület egyre fogy, a hazai burgonyafogyasztás közel felét már import burgonyával kell fedezni – ezt pedig jól mutatja az is, hogy a fent említett néhány példa közül csak egy volt a hazai termés. Azt persze fontos kiemelni, hogy többféle magyar burgonya is található a különböző boltokban, de sajnos csak kevés esetben találkozhatunk hazai jelzéssel. De meg is fordíthatjuk, hogy a kínálat nagyobb részén figyelhetjük meg az import jelzést. A magyar gazdák tehát lényegében csak úgy küzdhetik le ezeket az akadályokat, ha sikerül megoldaniuk a mesterséges öntözést – ahhoz viszont hatalmas beruházásra lesz szükségük.
 
agrárszektor.hu