„Emlékeztessen az elhurcoltakra” – emléktáblát avattak Miskolcon a Zsolcai kapuban

2017.01.31 16:32

Emléktáblát avattak a Zsolcai kapuban az 1945-ben Miskolcról „egy kis munkára” elhurcolt civilek emlékére kedden. Pfliegler Péter alpolgármester beszédében leszögezte: a tábla legyen örök mementója a kommunizmus sötét korszakának és hirdesse azt, hogy ilyen sohasem történhet meg még egyszer!

gulag_emlektabla_zsolcai_kapu_170131_ja_2.jpg

fotó: Juhász Ákos

Miskolcon eddig a diósgyőri városrész áldozataira emlékeztetett tábla – ezentúl azonban az egész városból elhurcolt emberek emléke előtt is méltó módon róhatjuk le kegyeletünket és tiszteletünket. Emléktáblát avattak ugyanis a Zsolcai kapuban, a Megyei Rendőr-főkapitányság épületénél.

A Málenkij-robotra, „egy kis munkára” elvitt német ajkú, német származású, németes nevű emberekre 1944 végén adta ki a „mozgósítási parancsot” a szovjet vöröshadsereg. Tömegével szedték össze a polgári lakosságot, németeket, de magyarokat, zsidókat, lengyeleket, románokat, csehet és bolgárokat is.

    – Mintha egy éhes fenevad rontott volna Európára, akinek étvágya csillapíthatatlan. A háborús jóvátétel jelszavával tömegesen, sok esetben az utcáról találomra elhurcolt ártatlanok évekig tartó szenvedése, jórészt tragikus halála egyik, de nem egyetlen eltörölhetetlen bűne a sztálini rendszernek, és egyáltalán: a kommunizmusnak – fogalmazott beszédében Pfliegler Péter alpolgármester.

Hozzátette, ez az eszmerendszer „megmérgezte a 20. századot, esztelen, illogikus, minden emberinek ellentmondó valójával”. A bűneit évtizedekig elhallgatták, mintha meg sem történtek volna az elhurcolások sem.

    – Nekünk azonban kötelességünk beszélni róluk és emlékezni rájuk – szögezte le Pfliegler Péter.

Miskolcról és a közelből elhurcoltak száma ma sem ismert pontosan, annyi azonban bizonyos, hogy többségük ártatlan, magyar származású, vagy több évszázada Magyarországon élő, német gyökerű, de magát régen magyarnak valló civil polgár volt.

    – Ez a tábla legyen örök mementója ennek a sötét korszaknak és hirdesse azt, hogy ilyen sohasem történhet meg még egyszer! Emlékeztessen az elhurcoltakra, az embertelen körülmények között elhunytakra, és a lelkükben megnyomorított honfitársainkra – fogalmazott az alpolgármester, hozzátéve: büszkék vagyunk rájuk, megmaradtak embernek, és továbbadták a hitet, a tisztességet, a becsületet és a kitartást.

gulag_emlektabla_zsolcai_kapu_170131_ja_9.jpg

Lange László, a Miskolci Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke kiemelte, a „mozgósítási parancsban” nem német állampolgárokról, nem német nemzetiségűekről, és nem is német anyanyelvűekről van szó, hanem német származásúakról.

– Tehát nem az elkövetett bűnök és nem is a saját választott identitás vagy az anyanyelv volt az alapja a kényszermunkára hurcolásnak, hanem a demokratikus világ és a Szovjetunió által is, legalábbis szavakban elítélt, a náci Németország részéről is alkalmazott faji alapú megkülönböztetés – mutatott rá.

gulag_emlektabla_zsolcai_kapu_170131_ja_17.jpg

Lange László hozzátéve, ennek kritériumait azonban nem határozták meg központilag, így az összegyűjtést végző parancsnokok tág teret kaptak a származás meghatározására, hogy kiket vegyenek fel az elhurcolandók listájára.

gulag_emlektabla_zsolcai_kapu_170131_ja_22.jpg

A deportálásra összefogott embereket a megyéből Miskolcra, a Zsolcai kapui épületbe gyűjtötték össze, 15 napi munka ürügyén.

gulag_emlektabla_zsolcai_kapu_170131_ja_24.jpg

– Az országból mintegy 600 ezer embert hurcoltak el, akiknek mintegy 30-40 százaléka bizonyosan meghalt a nélkülözések, az embertelen körülmények következtében. 250-300 ezer ember soha nem tért vissza szeretteihez – ismertette.

gulag_emlektabla_zsolcai_kapu_170131_ja_27.jpg

A beszédeket követően leleplezték az emléktáblát, majd az ökumenikus áldást követően az emlékezés virágait helyezte el Miskolc új emléktáblájánál előbb egy Málenkij-robotot túlélt miskolci polgár, majd az önkormányzat, a Fidesz-KDNP és civilszervezetek képviselői.

gulag_emlektabla_zsolcai_kapu_170131_ja_35.jpg

Az emléktábla az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával készült el.

Kujan István
minap.hu