Ennyi pénzt lehet keresni a nyugdíj mellett

Hosszú évek után, újabban olyan prognózisok jelennek meg, amelyek szerint Magyarországon is növekszik az emberek születéskor várható élettartama. Ez egyben azt is jelenti, hogy tíz, húsz esztendő múlva, ha maradnak a mai szabályok, hosszabb időt élhetünk nyugdíjasként.

A mai magyar nyugdíjak közismerten nem tartoznak az Ókontinens, azon belül is az Európai Unió öregjeinek legszámottevőbb jövedelmi forrásai közé. Ráadásul a magyar emberek abban is eltérnek sok fejlett európai ország lakosaihoz képest, hogy kisebb a megtakarítási hajlandóságuk a nyugdíjas évekre. Így aztán, amikor eljutnak a bűvös hatvanöt éves korhatárig, döbbenten tapasztalják, a jövedelem, ami éppen hogy elegendő volt aktív esztendeikben arra, hogy kijöjjenek az egyik hónapról a másikra, annak helyébe bizony most olyan szerény nyugdíj lépett, ami kevés életszínvonaluk fenntartásához.

Nettó helyettesítési ráta: nyílik az olló
Sokan állítják, a magyar emberek felfogása olyan, hogy elsősorban azt a jövedelmet becsüli, ami gyorsan megszerezhető. Más megfogalmazásban a magyar emberek többsége a mának él, kevésbé gondol a jövőre. Ezért is választják sokan azt, hogy bejelentés nélkül dolgoznak, fizetésüket, vagy annak egy részét, zsebbe kapják. Amikor pedig elérkeznek a nyugdíjhoz, akkor tapasztalják, hogy sem a megszerzett évek nem elegendőek, sem a járadék nem elég ahhoz, hogy úgy éljenek, mint korábban.

Ráadásul a jövő sem kecsegtet túl sok jóval. Léteznek olyan előrejelzések, amelyek azt bizonygatják: a rendszerváltást követő évek jövedelmi viszonyai, a többi között a minimálbéres, vagy a bejelentés nélküli, borítékos fizetések miatt az úgynevezett nettó helyettesítési ráta (leegyszerűsítve: a bevallott jövedelem helyébe lévő nyugdíj) csökkenése, súlyos megoldandó problémát jelent majd a későbbi gazdasági irányításnak.

Sokan inkább feketén dolgoznak tovább
- Hol leszek én akkor már - mondja Sz. Katalin fodrász, aki az utóbbi húsz évben egy betéti társaságban dolgozott. - Ha minden jövedelmemet bevallottam volna, akkor annyi pénzem sem maradt volna, hogy a rezsimet kifizessem. A rendszerváltásig egy fodrász szövetkezetben dolgoztam. Addig nem is volt semmi gond. Azután kényszervállalkozó lettem a kilencvenes években, egyedül neveltem a gyerekemet. Valójában örülök, hogy eljutottam a nyugdíjig. Kapok nagyjából hetvenötezer forintot, ez éppen elég a számlák kifizetésére. A régi klientúrából sokan megmaradtak. Szeretnek engem, bíznak a munkámban. Most nem az üzletbe, hanem a lakásomra jönnek. Nekem az jutott, hogy életem végéig dolgoznom kell, legalábbis amíg telik rá az erőmből. Nem is baj, amúgy csak ülnék egymagamban a négy fal között. Hát, ez van, csak arra kérem, ki ne írja a nevem!
Nagyjából hasonlóan fogalmazott K. Géza, aki Sopronban él a feleségével.

- Nekünk az a szerencsénk, hogy beszélünk németül - mondja. - A feleségemmel átjárunk a határon túlra. Egy családnál dolgozunk. Az asszony a nyolcvanhét éves tolószékes nagymamát gondozza, én kertészkedem. Az ottani jövedelmekhez képest nem jelentős pénzt keresünk, az ittenihez képest a nyugdíjunk kétszeresét. Több éve dolgozunk így, az osztrákéknál már családtagnak számítunk.

Bejelentve az évi külföldi utazásra keresnek
Másként gondolkozik a dologról V. Ottó. Ő tudatosan készült a nyugdíjra, mondja. Volt megtakarítása is. A járandóságából, s a megtakarításaiból megél. Nyugdíjasként bejelentve dolgozik, amit megkeres, azt elkölti.

- Meghalt tíz évvel ezelőtt a feleségem - magyarázza. - Akkor azt hittem vége mindennek. Azután teltek az esztendők, behegedtek a sebek, sikerült új kapcsolatot kialakítanom. A párom is nyugdíjas. Ő is dolgozik, bejelentve a korábbi munkahelyére. Ami így összejön, azt elutazgatjuk. Minden évben csinálunk valamilyen szép emlékezetes utazást.

A nyugdíjasok munkavállalási kedvéről több kutatás is készült. Az OTP Bank például készített ilyet, amelyből kiderült: az emberek hatvanhat százaléka tervezi, hogy dolgozni fog a nyugdíj mellett. Legtöbben ezt az utat választják. Nem meglepő ugyanennek az elemzésnek a másik megállapítása sem, miszerint a lakosságnak csupán három százaléka gondolja azt, hogy elegendő lesz a nyugdíja az életszínvonala fenntartásához.

Világosak a nyugdíjas munka jogszabályai
Márpedig nyugdíjasként lehet dolgozni viszonylag elfogadható feltételek mellett nem csak feketén.
A nyugdíjbiztosítási igazgatóság e kérdés jogi hátteréről így ad tájékoztatást: az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában.

Az ellátásban részesülők, de a korhatárt el nem értek esetében a rendelkezések szerint mindaddig, amíg az ellátásban - ideértve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságát is - részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az úgynevezett éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér - minimálbér - összegének tizennyolcszorosát, 2015-ben 105.000 forint x 18 = 1.890.000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

tozsdeforum.hu