Ennyivel gazdagodott az aki nem adta nyugdíjpénzét a kormánynak

2021.01.14 08:24

Tíz évvel a magánnyugdíjpénztárak államosítása után megduplázhatták nyugdíjpénzüket, akik nem engedtek a kormány zsarolásának. Még a koronavírus-járványban is sikerült hizlalni a megtakarításokat; az Azénpénzem.hu számításai szerint a maradó tagság döntő többsége tíz év alatt egymillió forintonként 600 ezer és 860 ezer forint közötti reálhozammal gazdagodott. Ha visszalépnének a tb-rendszerbe, ezt a pénzt tehetnék zsebre.

Hozamnövekedés
 
Magasan az infláció feletti hozammal gyarapodott azoknak a magánnyugdíjpénztári tagoknak a pénze, akik tíz évvel ezelőtt nem engedtek a kormány zsarolásának, és megtartották tagságukat. Míg az elmúlt tíz évben az infláció 25 százalékkal értéktelenítette el a megtakarításokat, az itt kezelt vagyonok több mint 90 százaléka 85 és 111,8 százalék közötti hozammal gyarapodott – számolta ki az Azénpénzem.hu. (Lásd a pénztárak hozamait a táblázatban!)
 
A koronavírus-járvány természetesen a 2020-as hozamokban is éreztette hatásait, de annak ellenére, hogy a járvány első hulláma óriási esést hozott a piacokon, év végére sikerült ledolgozni a veszteségeket. Így minden pénztár minden portfoliója pozitív hozammal zárta az évet. Reálhozamot, azaz infláció fölötti hozamot már nem minden megtakarításra sikerült elérni, igaz, cikkünk írásakor még nem jelent meg a 2020. decemberi inflációs adat. A fogyasztói árak novemberi 2,7 százalékos emelkedésével számolva a 12 portfólióból 7 ennél többet hozott, és 90 százalék vagyonnövekedése ugrotta meg ezt a szintet. Magasabb, 3 százalékos decemberi infláció esetén is a vagyon 65 százaléka hozott ennél többet.
 
Zsarolással vitték el a vagyont
 
A koronavírus-járvány gazdasági válságot hozott magával 2020-ban, de a nyugdíjpénztári megtakarítások hosszú távra szólnak, így sokkal többet mondanak a teljesítményről a hosszú távú hozamok. Éppen ezért fontos megnézni, mi történt a vagyonnal az elmúlt 10 évben. 2010 őszén Orbán Viktor a Parlamentben bejelentette, hogy 2010. november 1. után a nyugdíjjárulék kizárólag az állami nyugdíjalapba kerül. Addig a nyugdíjjárulék 25 százaléka magán-nyugdíjpénztárakba folyt be.
 
A kormányzati kommunikáció arról szólt, hogy akik tagok maradnak, és a számlájukon felhalmozott pénzt nem viszik át a tb-rendszerbe, nem kapnak majd nyugdíjat a társadalombiztosítási rendszerből. Akkor körülbelül 100 ezer pénztártag döntött úgy, hogy nem enged a kormány zsarolásának, és 2011. január 31-ig személyesen, írásban nyilatkozott a maradásról. A többi, mintegy 3 millió pénztártag körülbelül 3 ezermilliárd forintnyi vagyonát az állami rendszerbe csatornázták.
 
Végül jogszabály mondta ki, hogy 2010. szeptember 30. utáni biztosítotti időszaktól a magán-nyugdíjpénztári tagoknak is a tb-rendszerből jár a nyugdíj 100 százaléka. A 2010. szeptember 30. előtti időszakra számított nyugdíj 25 százaléka a magánnyugdíjpénztárból, 75 százaléka pedig a tb-től érkezik majd.
 
A hosszú távú hozamok az érdekesek
 
A maradó tagok száma azóta is folyamatosan csökken, tavaly szeptember végén már csak 54303-an voltak. A döntő többségük vagyona ugyanakkor a kétszeresére hízott. A 10 éves hozamokat vizsgálva azt látjuk, hogy a növekedési portfoliókban 93,68 és 111,84 százalék között nőtt a vagyon. Vagyis akinek 2010-ben 1 millió forint volt a számláján, annak a Horizont Növekedési portfoliójában 2020 végén 1,936 millió forint, az MKB-nál 2,02 millió, a Budapestnél 2,035 millió, míg a Szövetségnél 2,118 millió forint volt a számláján. A kevésbé kockázatos, kiegyensúlyozott portfoliókban 1,852 millió forint és 1,943 millió forint közé kúszott fel az egyenleg.   
 
Az államosítást követően sorra szűntek meg a nyugdíjpénztárak, mára csak négy maradt. Mivel a kasszák tagjait koruk alapján automatikusan sorolták be a különféle portfoliókba, és főként a fiatalabb korosztály maradt, a tagok vagyonának mintegy 90 százaléka a növekedési és a kiegyensúlyozott portfóliókban van. Így elmondhatjuk, hogy a döntő többség esetében 1 millió forintból 10 év alatt 1,852 millió és 2,118 millió forint közötti összeg lett.
 
Mi a helyzet az inflációval?
 
Tíz év alatt az infláció 25,1 százalékkal rontotta a megtakarítás értékét, ha a 2020-as decemberi infláció 2,7 százalék. Ha a decemberi ennél valamivel nagyobb, 3 százalék, akkor a tízéves pénzromlás 25,47 százalék, 4 százalékos decemberi inflációnál pedig 26,69 százalék. Még a legkisebb hozamot elérő klasszikus portfolió, a Szövetségé is hozott ennyit a tagoknak, a többi klasszikus portfolió pedig a 44 százalék körüli 10 éves hozamával érdemi, 200 ezer forint körüli reálhozammal növelte milliónként a tagok vagyonát.
 
A pénztártagok döntő része, 90 százalékuk 600 ezer és 860 ezer forint közötti reálhozamra tett szert minden 1 millió forint után. Ez azért sem mindegy, mert ha mégis a tb-rendszerbe való visszatérésről döntenének – például mert nyugdíjba mennek, és a pénztár nem tud járulékot fizetni -, akkor ezt a pénzt, azaz a tagdíj reálhozamát, valamint az önkéntesen fizetett tagdíjat és annak teljes hozamát kézhez kapják.  
 
Egy átlagos tagnak egyébként jelenleg mintegy 4,75 millió forint van a számláján. Az Azénpénzem.hu számítása szerint ebből 1,5 millió és 1,9 millió forint közötti összeg a reálhozam.
 
Magánnyugdíjpénztárak hozama
 
 
Forrás: Azénpénzem.hu számítás a pénztárak árfolyamadatai alapján
*2020. december 31. árfolyamadatok alapján
** 2010. december 31. és 2020. december 31.között
*** 2010. december 31-én 1 millió Ft mekkorára nőtt 2020. december 31-re a hozamoknak köszönhetően
 
Szerző: Lovas Judit
azenpenzem.hu