Érdemes idősen is okostelefont használni

2015.10.12 07:59

Miközben a mobilcégek a 18-59 éves lakosság telefonhasználatát folyamatosan figyelik, ritkán olvashatunk arról, mi a helyzet az időskorú mobilozókkal. Pedig a legújabb kutatások meglepő eredményt hoztak.

A gyerekek állandó kísérőjévé vált a telefon, szinte le sem teszik mobiljukat, amivel őrületbe kergetik a szüleiket és tanáraikat egyaránt. Többségük telefonja interneteléréssel van ellátva, és lassan mindenféle kommunikációt így bonyolítanak.

A nagyszülők viszont általában az ifjabb generáció „levetett” készülékeit kapják meg és sokszor csak annyit tudnak a használatáról, amennyit az átadás-átvétel néhány percében ki tudnak csikarni az utódokból. Vagy mégsem?

Az okostelefon időskorban szellemileg fitten tart

Még hogy a mobilozás elbutít! Hatvanévesen talán nem egyszerű megtanulni, hogyan működik az a kis készülék, ami nélkül az unoka félembernek érezné magát, de megéri. Az IIASA (International Institut for Applied Systems Analysis) tanulmánya szerint azok az idősek, akik a modern technológia eszközeit, a számítógépet, az okos telefont rendszeresen használják, négy-nyolc évvel maradnak szellemileg frissebbek, mint azok a kortársaik, akik ezeket az eszközöket nélkülözik.

A kutatók 2006-ban vizsgáltak kétezer ötven év fölötti embert. Először egy IQ-tesztet töltöttek ki, majd egy percen belül annyi állatnevet kellett felsorolniuk, amennyit csak tudtak, végül tesztelték az emlékezetüket, és az információk feldolgozási sebességét. Az így kapott adatokat összehasonlították annak a háromezer személynek az eredményeivel, akiket hat évvel később ugyanígy vizsgáltak. A nemrégiben közzétett eredmény egyértelmű volt. A tesztalanyok valamennyi területen jobban teljesítettek, mint a korábban vizsgált személyek. A tanulmány szerint a hatvanévesek a legtöbb esetben szellemileg olyan fittek voltak, mint a hat évvel azelőtti ötvenkét évesek.

https://www.penzcentrum.hu/upload/cimlapimg/N/nyugdijas_telefonal-20150813.jpg

A nemrég a Mensa International elnökévé választott Balanyi Bibiána nemrég a hvg.hu-nak elmondta, hogy az intelligencia nagyjából 17-18 éves korunkra kialakul, és az IQ-szintünk egész életünkben szinte megmarad. Persze van egyfajta szellemi hanyatlás minden embernél, de a nagyon magas intelligenciájú embereknél ez a lejtő sokkal laposabb, azaz „kisebb mértékben hülyülünk”. Ez tehát ellentmond e kutatásnak.

Az amerikai James R. Flynn professzor viszont azt állítja, hogy az emberiség intelligencia szintje folyamatosan, évtizedenként három ponttal emelkedik. A Rising IQ in the Twenty-First Century című 2012-es kötetében ezt azzal magyarázta, hogy az absztrakt gondolkodás egyre nagyobb szerepet kap a hétköznapokban, különösen a munka világában. Ezt a jelenséget nevezzük ma Flynn-effektusnak nevezzük.

Az idősek szellemi képességének fokozatos emelkedését a kutatók több tényezővel magyarázzák. Az új technika használata fejleszti az agy kognitív képességeit, az új ingerek frissen tartják a szellemet. De mindezek mellett fontos, hogy egyre jobb képzést, egészségügyi ellátást kapunk, egészségesebben táplálkozunk, hangsúlyozták a tanulmány szerzői.

Van vagy nincs „digitális demencia”?

A technika fejlődésével egyre kevésbé van szükségünk arra, hogy információkat kívülről megtanuljunk. Az interneten pár kattintással úgyis minden adatot elérünk. Az ulmi egyetem pszichiátriai klinikájának igazgatója Manfred Spitzer ezért attól tart, hogy a fiatalabb generációnál ez emlékezetzavarokhoz vezet. Ezt a folyamat nevezte el digitális demenciának (elbutulásnak).

Az ő elméletét látszik alátámasztani egy piackutató intézet felmérése is. A megkérdezettek egyharmada azt mondta, hogy sem a saját, sem a partnere mobilszámát nem tudja, hiszen az okos telefonjában úgyis el van mentve.

A vélemények és a kutatási eredmények csak látszólag mondanak egymásnak ellent. Aki folyton használja az agyát, akár úgy, hogy az új technikai eszközök használatát megtanulja, az szellemileg friss marad. Aki pedig napra nap ugyanazt teszi, nem érik új ingerek, nem kell semmi újat megjegyeznie, az tehermentesíti az agyát és fennáll a veszélye az elbutulásnak.

Spitzer professzor szerint „Agyunk mindig tanul. Semmit nem csinál szívesebben és nem is tud mást tenni. Egy életen át.”

hvg.hu