Értelmetlen korlátozások

2018.08.12 18:19

Nem csak a bürokratákat, de néhány fontos ágazat dolgozóit, például a rezidenseket is érinti a közelmúltban bevezetett létszámstop a közigazgatásban. Utóbbi valószínűleg csak buta hiba, de az egészségügy és az oktatás már így is nehezen tudja nélkülözni a dolgozókat. A nyugdíjas korúak egy része tovább dolgozna, ha nem kellene választania a bér és az öregségi ellátás között.

-
 
Zavart és bizonytalanságot okoz, hogy június 20-tól azonnali létszámstopot rendelt el a kormány a közigazgatás több szintjén. A  miniszterelnök által szignált határozat értelmében nem lehet új munkaviszonyt létesíteni egyetlen kormányhivatali jogállású szervnél, központi hivatalnál sem. A birtokunkba került kormányhatározat szerint egyébként a dokumentumot csak a kormány tagjai, a kormányülés résztvevői, közigazgatási államtitkárok és az érintett szervek vezetői kapták meg. Arra azonban valószínűleg senki nem gondolt a határozat megalkotásánál, hogy ez érinti például a rezidenseket is, ők ugyanis – szemben a szakorvosokkal és szakdolgozókkal – nem a kórházakkal, hanem az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal állnak jogviszonyban. Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke korábban elmondta, hogy valószínűleg a minisztériumban elfeledkeztek arról a 800-900 rezidensről, akik szeptembertől helyezkednének el a hazai intézményekben. A héten arról is beszélt lapunknak, hogy továbbra sincs előrelépés, nem tudni, hogy időben munkába tudnak-e állni a szakorvosjelöltek, akiknek „létszámzárlat alóli felmentési eljáráson” kell átesniük, hogy munkába állhassanak az egyébként is emberhiánnyal küzdő intézményekben.
 
Füvet sem nyírathatnak
 
„A létszámstop tulajdonképpen a kormány teljes apparátusára kiterjed, kivéve a minisztériumokat, és a miniszterelnök munkaszervezetét, illetve a rend- és honvédelmet. A központi szervek közül mindegyik érintett, ami a minisztériumok alá tartozik, valamint a megyei kormányhivatalok és ezeken belül a járási hivatalok is – ezekbe jelenleg nem lehet embert felvenni” – segít az értelmezésben Fazekas Marianna, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense. Ez nemcsak a kormánytisztviselői jogviszonyok létesítését zárja ki, hanem minden egyéb megbízást is. „Elvileg füvet sem nyírathatnak ezek a hivatalok megbízás alapján, mert az is új jogviszonynak számít” – teszi hozzá a szakértő. De nem vehet fel embert például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Meteorológiai Szolgálat vagy éppen a Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet sem.
 
Kellenek a nyugdíjasok
 
Ennél jóval fájóbb, hogy bizonyos, munkaerőhiánnyal súlyosan terhelt területek – a kormány egy korábbi szabályozása miatt – nem képesek enyhíteni a problémán. Mert bár az egészségügyi szakdolgozók és a pedagógusok esetében nincs konkrét létszámstop, egy 2012 utolsó napjaiban elfogadott kormányhatározat értelmében a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak választani kell a nyugdíj és a munka között. Márpedig ez mindkét területen komoly gondot okoz – erősítette meg lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, és Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. Mindketten indokolatlannak tartják, hogy a közszférában akadályokat gördítenek azok elé, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni szeretnének, ráadásul pont ezeken a stratégiailag fontos területeken. Ugyan lehetséges egyéni mentességet kérni, és az egészségügyben ezt 5000-nél is több esetben tették meg, de akadtak, akiket elutasítottak, hiába óriási az ágazatban a szakemberhiány. Balogh Zoltán éppen ezért úgy véli, egyszerűsíteni kellene a szabályokat, méghozzá úgy, hogy a dolgozó ne essen ki akár több hónapra is addig, míg beszerzi a szükséges mentességet. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a helyzettel kapcsolatban már tavaly úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: 65 évesen – a nyugdíjkorhatárt elérve – még bőven munkaképes egy orvos.
 
Az oktatásban szintén évek óta küzdenek a szakszervezetek a korlátozás eltörléséért, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása átmenetileg enyhíthetné az egyre égetőbb pedagógushiányt. „Ez a határozat gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy visszamenjenek dolgozni teljes állásban. Pedig sok olyan nyugdíjas pedagógus van, aki szívesen visszamenne tanítani, de jelenleg legfeljebb 10 órában, óraadó tanárként térhetnek vissza az iskolákba, ha nem akarják elveszíteni a nyugdíjukat” – mondja Szűcs Tamás, aki szerint az sem lenne megoldás, ha ezt az óraszámot megemelnék.
 
Éppen ezért az érdekképviselők szerint az egyetlen megoldás a helyzetre az lenne, ha a korlátozó szabályozást eltörölnék, és a nyugdíjasok szabadon dolgozhatnának közalkalmazottként tovább, ha szeretnének.
 
100 ezren hiányoznak
 
A humán közszolgáltatásban – amelybe beletartoznak többek között a pedagógusok, egészségügyi, ügyészségi, bölcsődei dolgozók – jelenleg 100 ezer munkavállaló hiányzik. De a korlátozással érintett hivatalok jelentős részében nincs túljelentkezés, sőt hiányoznak emberek – hívja fel a figyelmet Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Sokan most is túlórában igyekeznek elvégezni az emberhiányból fakadó megnövekedett munkamennyiséget, ezért értelmetlennek gondolja a korlátozást. Boros Péterné szerint könnyen lehet, hogy idővel nem lesz, aki intézi például a nyugdíjügyeket, mert nem megfelelő a bér és túl sok a feladat.
 
F. Szabó Kata, Kuslits Szonja
vasrnapihirek.hu