Észrevétlenül csapolják a magyarok pénztárcáját: így kerüld el a teljes anyagi csődöt

2021.12.02 06:44

Sok kicsi sokra megy, tartja a mondás, és ezt bizony minden magyar érzi a hónap végén, amikor a sok apró kiadás miatt bizony gyorsabban kiürül a pénztárcánk. Egy reggeli kávé, vagy a folyamatos ételrendelés mind összeadódikm a hónap végére, arról nem is beszélve, hogy gyakran meg sem nézzük a számlát, amikor fizettünk. Mennyibe kerül a figyelmetlenségünk?

 

Amikor spórolni szeretnénk, sokan drasztikális dolgokra gondolunk. Kisebb lakásba költözünk, nem megyünk nyaralni, azonban amikor a mindennapi pénzköltési szokásainkról van szó, sokszor szemet hunyunk. Pedig nagyobb szüksége van a pénz pazarló rossz szokásaink ellenőrzésére, kordában tartására, mint valaha, ugyanis az árak egyre jobban elszabadulnak, mi pedig nem engedhetjük meg magunknak, hogy figyelmetlenség miatt többet költsünk.
 
Észre sem vesszük, de szórjuk a pénzt, legyen szó nem használt előfizetésekről, meg nem tartott apróról, sőt folyamatos ételrendelésekről és impulzus vásárlásokról. A Huffpostnak pénzügyi tanácsadók mondták el azokat a legrosszabb szokásokat, amelyek bizony észrevétlenül csapolják a pénztárcánkat.
 
A vásárlási láz
 
Hamarosan érkeznek az év végi leárazások, azonban ha valamit csak azért veszünk meg, mert le van árazva, ezzel nem feltétlenül spórolunk,
 
Annyira olcsó volt, nem hagyhattam ott! Szinte nem került semmibe - az ehhez hasonló mondatok rengeteg pénzünkbe kerülhetnek, ráadásul olyan dolgokért, amelyeket később nem feltétlenül fogunk használni, vagy nem volt rá szükségünk egyébként sem.
 
- mondta Jeanette Pavini, a The Joy of Saving szerzője, aki hozzátette, hogy persze a kedvezményeket, leárazásokat jó kihasználni olyan esetekben, amikor tényleg szükségünk van arra, ami le van árazva, azonban mindig tudatosan vásároljunk. Sokan ruhatárukat is szezononként váltják, nem mosnak elég gyakran, nem kombinálják a ruháikat, így inkább elmennek vásárolni. Erre hívta fel a figyelmet Tomeka Lynch Purcell, pénzügyi tanácsadó is, aki szerint teljesen értelmetlen folyamatosan lecserélni ruhatárunkat.
 
A pénzügyi tanácsadók kiemelik, hogy ne hagyjuk, hogy a hangulatunk vezessen minket vásárlási körutakra, ne ezzel vígasztaljuk magunkat, mert később ezt a számlánk bánhatja. Ez a helyzet a sportruházattal is, hiszen sokan azzal motiválják magukat a sportolásra, hogy bevásárolnak a hozzá illő sportruházatból.
 
Sokkal több sportruházatot vásárolunk, mint amire szükségünk van. Ez viszont működhet visszafele is: ha sportosan öltözködsz, de megtetszik egy ruha, ami nem annyira a stílusod, mégis megveszed, nagy az esély arra, hogy a szekrényben végzi, és nem fogod viselni.
 
- tette hozzá Marsha Barnes, a The Finance Bar alapítója.
 
A lustaság
 
Persze, nem csak ruhavásárlásnál kezdünk el pénzt szórni a különböző impulzus vásárlásokra. A másik nagy fekete lyuk, amibe csak úgy dobáljuk a pénzt a lustaságunk miatt alakul ki.
 
Az utóbbi időszakban az ételrendelés egyre népszerűbb, hiszen kényelmes, kézenfekvő megoldás, ha nem akarunk főzni. Ez főleg a járvány ideje alatt vált még népszerűbbé, hiszen már szinte mindenki rendelt, az is, aki egyébként korábban nem tartozott ebbe a csoportba.
 
Mivel kényelmes, és egyszerű akár telefonon is ételt rendelni, sokan végig sem követjük, hogy miért fizetünk a végén. Annyira kézenfekvő megoldás a rendelés, hogy a járulékos költségek felett egyszerűen szemet hunyunk, arról nem is beszélve, hogy sok étterem egyébként is drágábban szállít ki.
 
- mondta Chris Browning, a PopCorn Finance podcast vezetője, aki megoldásként azt javasolta, hogy menjünk el az ételért, ha mindenképp rendelni szeretnénk, valamint figyeljük az árakat, járulékos költségeket, mert a pénztárcánk bánhatja a figyelmetlenségünket.
 
Nem csak éhesen jelent anyagi veszélyt egy bevásárlás, hiszen tudjuk, éhesen sokkal több dolgot megveszünk, mint amire szükségünk van.Kevesen tudják, de a terv nélküli bevásárlás is sokba kerülhet, hiszen egy csomó olyan dolgot megveszünk, amire abszolút nincs szükségünk. Ezzel pedig nem csak a pénzünket, de ételt is pazarolunk. Ha többet főzünk, úgy éttermekben, ételszállításra is kevesebbet költünk, ami szintén fontos tételét képezi a hó végi elszámolásunknak. Te át szoktad számolni mennyi pénzt költesz el azzal, ha minden nap veszel valahol egy kávét, vagy ebédet? Kevesen gondolják át azt, hogy mennyit is költenek ezekkel az apró, mindennapi szokásokkal, azonban a számlánk nem hazudik.
 
A figyelmetlenségünk is sokba kerülhet
 
Nem csak egyértelműen fogyasztási dolgok miatt folyik ki a pénz a kezeink közül, hiszen sok apró figyelmetlenség is hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre kevesebb pénzünk marad a hónap végére.
 
Letöltesz egy játékot, alkalmazást, amin belül mikrotranzakciók vannak. Nem kell sokat fizetni, így nem tűnik nagy dolognak, viszont a sok apró kiadás bizony a hónap végére igen nagy összeget képezhetnek.
 
- tette hozzá Margaret Price és Jill Gianola, a Single Women and Money könyv szerzői.
 
Sokba kerülhet az is, ha nem fizeted ki a számláidat időben, ugyanis a késedelmi díjakat is keményen bevasalják rajtunk. Többen vagyunk krónikus halogatók, azonban ez valóban a pénzünkbe kerülhet. A különböző tranzakciós és késedelmi díjak mellett a bankolási költségeink is emelkedhetnek, főleg a különböző kezelési költségekkel. Míg ezek is apró költségnek tűnnek,havi, majd éves szinten nagy költséget jelenthetnek.
 
Mindig azt az ATM-et használd, ami a bankodhoz tartozik, nézd meg a különböző tranzakciós és kezelési díjakat, és figyeld a költekezési szokásaidat.
 
– tette hozzá Pattie Ehsaei személyes pénzügyi tanácsadó, aki szerint sokan nem használják a saját bankjuk ATM rendszerét, és nem figyelik a különböző felmerülő számlavezetési díjakat, esetleg banki kedvezményeket, ami bizony nagy figyelmetlenség, ha a pénzünkről van szó.
 
Amennyiben rendelkezünk kuponokkal, ajándékutalványokkal, ne felejtsük el használni ezeket, ugyanis az is pazarlás, ha megvehettünk volna valamit olcsóbban, kuponnal, de nem tettük. Ha pedig készpénzzel fizettünk, mindig tegyük el a visszajárót, mivel sokan bele sem gondolnak, mennyi aprót hagytak a pulton.
 
Ami szintén meggondolatlanság, az az, ha nem figyeljük azt, hogy mikor mennyit fizetünk az áramért, fűtésért. Előfordulhat, hogy a szolgáltató bizonyos idősávban drágábbért adja szolgáltatását, mi pedig ha ekkor mosunk, vagy fűtünk, ahelyett, hogy várnánk egy keveset. Erre hívta fel a figyelmet Jeanette Pavini is, aki hozzátette, hogy mindig ellenőrizzük a számláinkat, legyen szó rezsiről, vásárlásról, étteremről, hiszen ezzel tudjuk a legjobban figyelni azt, hogy miért is fizetünk.
 
Mi hogyan állunk a pénzügyekkel?
 
Mi, magyarok, szeretünk költekezni, de nem feltétlenül tudatosan. Lapunk korábban írt egy cikket arról a felmérésről, amely 26 országot ölelt fel, és a pénzügyi szokásokat vizsgálta. Az eredmények rámutatnak, hogy a pénzügyi tudatosságban az országok zöme alulteljesít: így van ez Magyarországon is.
 
Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) felmérésben olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint mennyire tud az alany felépülni pénzügyi visszaesésekből, rendelkezik e tartalékokkal, okoz e számára stresszt a pénz, fizetés és költekezés.
 
Összességében több, mint 125 ezer embert kérdeztek meg pénzügyi szokásaikról.  A pénzügyi tájékozottság kérdésen belül foglalkoztak az általános tudással, viselkedéssel, magatartással.
 
Magyarország a maximális 60 pontból 12,3 pontot szerzett a pénzügyi műveltséget mérő komplex felmérésben. A világátlag 12,7, míg azoknak az országoknak, akik tagjai az OECD-nek 13. Így Magyarország nemzetközi szinten a 14. helyen áll pénzügyi tudatosság terén.
 
Ez az eredmény azt jelenti, hogy költekezni szeretünk, azonban tudatosan vezetni a pénzügyeinket nem. Ismerjük az alapvető pénzügyi fogalmakat, de nem használjuk azokat, valamint nem járunk élmezőnyben pénzügyi tervezésben, sem azok követésében sem. Ráadásul nem figyeljük a kiadásainkat, és ha mégis szert teszünk valamennyi megtakarításra, az többlet bevételből származik, és nem tudatos tervezésből.
 
penzcentrum.hu