Ez a kormányfői álláspont szinte hihetetlen: Mit jelent a tegnapi vétó?

2020.11.17 11:07

„A forint 375-ig gyengül az euróval szemben és Magyarország lépéseket tesz az EU-kilépés felé” – hangzott tavaly év végén Steen Jakobsen egyik meghökkentő előrejelzése. A hétfői magyar vétóba akár utóbbit is beleláthatjuk, a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint azonban hiba lenne az európai integráció minden problémáját a magyarok és a lengyelek nyakába varrni, egész Európa ért fontos válaszúthoz.

 

A forint idei gyengülését kishíján pontosan megjósolta, hiszen a 375-öt egyelőre nem érte el az árfolyam, de 370-ig elment. A hétfői magyar vétó pedig felfogható olyan lépésként, mely hosszútávon akár az EU-tagságunkat is megkérdőjelezheti. Ön is így látja?
 
A magyar és lengyel vétó világosan azt a célt szolgálja, hogy a két tagállam elkerülje a költségvetésbe épített új szabályok és a jogállamisági feltételek alkalmazását. Magyarország és Lengyelország szempontjából az egyhangú szavazásra vonatkozó szabály kitűnő eszköz arra, hogy a kettős politikájukat érvényesítsék:
 
A két ország továbbra is élvezni szeretné az EU előnyeit, de nem kér az uniós normákból és a demokratikus szabályokból.
 
Nőtt az utóbbi hónapokban annak esélye, hogy Magyarország végül kilép az Európai Unióból?
 
Igen, azt gondolom, hogy Európa válaszúthoz érkezett. A Brexit tágra nyitotta az ajtót, és elsősorban nem Magyarországnak, hanem az EU-nak kell feltennie a kérdést, hogy a jövőben milyen mélységű integrációt akarnak fenntartani.
 
Ha Magyarország és Lengyelország meg tudja akadályozni, vagy késleltetni tudja a költségvetés elfogadását, akkor az az Unió további létét sodorhatja veszélybe.
 
Ebben az esetben azt gondolom, hogy felgyorsulnak majd a két tagállammal szembeni eljárások az alapszerződés hetes cikke alapján.
 
Ez egy klasszikus 22-es csapdája, amikor az Unió céljai és alapszerződése nyíltan ellentétesek az eljárásrenddel és a jogi keretrendszerrel, így utóbbit meg kell változtatni.
 
Ezt pedig csak úgy tehetik meg, ha végső esetben hagyják a vétót emelő tagállamokat kilépni.
 
Magyarország és Lengyelország most arra játszik, hogy az Unió nem akarja ezt a kockázatot felvállalni, de szerintem a következő egy-két évben a gazdasági helyzet rákényszerítheti Európát, hogy ez megváltozzon. 
 
Egyetért azzal, hogy a magyar és lengyel vétó az egész európai integrációt válságba taszíthatja?
 
Igazságtalan lenne az integráció minden problémáját a magyarok és a lengyelek nyakába varrni, de az utóbbi években az uniós támogatások érezhető csökkenésével világosan látszik, hogy a két ország a jelenlegi politikai helyzetében nem akar a megoldás része lenni. Ebben a helyzetben pedig a tiltakozást fogják majd arra használni, hogy javítsák saját pénzügyi pozíciójukat.
 
Mi lehet a megoldás a vétó utáni patthelyzetben?
 
A legfontosabb kérdés az egyhangú döntéshozatal szükségessége, azzal kellene valamit kezdeni. Ironikus módon azonban azt is csak egyhangúan, vagyis minden tagállam szavazatával lehet megváltoztatni. Ez egy olyan 22-es csapdája, amit az Unió alapító atyáinak látniuk kellett volna előre.
 
Beke Károly
portfolio.hu