Ezért ilyen alacsony az idősek álláskeresési segélye

2019.01.10 17:38

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) összeszedte, hogy milyen ösztönzőkkel lehetne az idősebb korosztály gazdasági aktivitását növelni.

 

Az utóbbi években a foglalkozás bővülése valamennyi korosztályt, így az 55 év felettieket is érintette. Az ő esetükben azonban a munkaerőhiány mellett a nyugdíjrendszert érintő szigorítások is szerepet játszottak a változásban - állapítja meg az ÁSZ.
 
Magyarország már 2009-től igyekezett növelni a gazdasági aktivitást, sőt már 2006-ban döntöttek arról, hogy a nyugdíjkorhatárt fokozatosan emelik, az 2020-ban egységesen 65 év lesz. Kormányzati becslés szerint nemzetközi összehasonlításban a nyugdíjkorhatár emelése Magyarországon eredményezi a legnagyobb aktivitás növekedést az 55-64 éves korosztálynál: 2020-ig mintegy 16 százalékponttal, 2060-ig pedig több mint 20 százalékponttal.
 
Az egyik legfontosabb változás - amely sok embert terelt a munkaerőpiacra - hogy 2011-től az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően nyugellátás már nem volt folyósítható. Ezeket az ellátásokat szociális alapon utalják.
 
Az aktivitás szempontjából fontos kérdés a nyugdíj melletti munkavégzés, amelyet a kormány megkönnyített, de ez nem minden jogviszony esetében előnyös.
 
Így korlátozzák a munkavégzést nyugdíj mellett
 
Az öregségi nyugdíj mellett a versenyszférában. A nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzése esetén a versenyszférában is kereseti korlátot kell figyelembe venni, ami a minimálbér összegétől függ. Közalkalmazotti vagy egyéb közszférás jogviszonyban vállalt nyugdíj melletti munkavégzés esetén a nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni.
 
Az 55 év felettiek foglalkoztatását is elősegítő intézkedéscsomag, a munkahelyvédelmi akcióterv 2013-ban lépett életbe. Az akcióterv alapján a vállalkozások adókedvezményben részesülnek abban az esetben, ha nyugdíj előtt állót, kismamát vagy más, a munkaerő-piacon hátrányos helyzetű munkavállalót foglalkoztatnak.
 
Azokat, akik minden erőfeszítés ellenére sem találnak munkát 55 év felett, álláskeresési segélyben részesülnek, amely azonban nagyon alacsony, mindössze a kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ is elismeri, hogy
 
a segélyben részesülő továbbra is abban érdekelt, hogy aktívan munkát keressen a nyugdíjjogosultság eléréséig.
 
Mit lehet még tenni?
 
Az ÁSZ szerint az idősek foglalkoztatását számos munkaadói előítélet hátráltatja. Például, hogy kevésbé motiváltak, termelékenyek, nem elég képzettek, a tudásuk elavult, nem beszélnek nyelveket és számítástechnikai ismereteik is hagynak kívánnivalót maguk után.
 
A fizikai és mentális "hátrányok" többsége kormányzati intézkedéssel nem orvosolható, de például a jártasságokkal, ismeretekkel kapcsolatos hiányosságok igen. Ezeket a képzéseket kellene jobban támogatni a számvevőszék szerint.
 
Ugyancsak fontos, hogy az embereket ellenérdekelté tegyék abban, hogy korhatár előtt nyugdíjba vonuljanak.
 
Azok számát, akik betegség, vagy rokkantság miatt kényszerülnek hamarabb kilépni a munkaerőpiacról rendszeres munkahelyi szűrések
kiterjesztésével, a rendszeres mozgás, testedzés anyagi vagy intézményi támogatásával lehetne csökkenteni.
 
A korbetöltött nyugdíjasok számára az lehet vonzó, ha a munka mellett megkapják teljes nyugdíjukat. 2019-ben egyébként több olyan könnyítés lépett életbe, amelynek köszönhetően több pénz maradhat a dolgozó nyugdíjasoknál.
 
Az ÁSZ végül a részmunkaidő és a távmunka fontosságára is felhívja a figyelmet.
 
Szász Péter
napi.hu