Ezért nehéz érezni az árak csökkenését!

2016.01.15 08:49

Tavaly 2014-hez hasonlóan csökkentek az árak hazánkban, igaz csak minimálisan, 0,1 százalékkal, ám amióta deflációs időszakot él Magyarország folyamatosan elhangzanak olyan vélemények, melyek szerint ebből semmit sem lehet érezni. Ennek pedig ez az oka!

Amióta hazánkban hónapról hónapra csökkenő fogyasztói árakról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal, gyakorta hallott vélemény volt, miszerint ebből a valóságban szinte semmit sem érezni. Ami különösebb utánajárás nélkül is megalapozottnak gondolható, hiszen statisztikáról beszélünk, vagyis az árak csökkenése csak egy átlagot jelent, melyben a legolcsóbb boltoktól kezdve a legdrágábbakig minden egység helyet kap a termékek, szolgáltatások, háztartási energia és az alkalmanként vásárolt tartós fogyasztási cikkek mellett.

Ha viszont kicsit szűkítjük a statisztikában elérhető adatokat, akkor közelebb lehet kerülni a valósághoz, ezért úgy gondoltunk, hogy veszünk egy átlagos hétvégi bevásárlást, melynek központjában a legszükségesebb dolgok szerepelnek. A bevásárlási lista fókuszába pedig egy 3 fogásos vasárnapi ebéd összeállítása került, mellette néhány elengedhetetlen dolgot is belevettünk, ami a hétvége "tartozékai" lehetnek.

Tehát ez alapján a következőket vásároltuk be:

  • 2 kg bontott csirke
  • 1 kg sertés karaj
  • 10 db tojás
  • 1 kg liszt
  • 1 liter napraforgó olaj
  • 2 kg burgonya
  • 1 liter tej
  • 250 g vaj
  • 1 kg cukor
  • 2 kg kenyér
  • 1 kg mosópor
  • 30 dkg párizsi
  • 1 kg alma

Mindezért a Központi Statisztikai Hivatal átlagos árai alapján tavaly 6977 forintot hagytunk a kasszáknál. A felsorolt tételek közül egyébként a legnagyobb mértékben a vaj és a cukor ára csökkent 2014-hez képest (15,3 és 11,3 százalékkal), a legnagyobb áremelkedést pedig a mosópor és az alma mutatta, sorrendben 29,3 és 17,8 százalékosat. A kosarunkban drágult még a tojás, az olaj és a párizsi is. A teljes bevásárlás összességében 1,6 százalékkal lett drágább tavaly az előző évhez képest.

Némileg másabb a helyzet azonban, ha épp nem szükséges mosóport venni, hiszen ha ezt a nem élelmiszer jellegű terméket kivesszük a kosarunkból, akkor 1,7 százalékkal lett olcsóbb a bevásárlás egy év alatt.

Mi és hogy változott 2010-hez képest?

Képzeletben nemcsak 2014-ben, de 2010-ben is megvettük ugyenezeket a termékeket, mely alapján 5 év alatt 16,2 százalékkal lettek drágábban a mindennapok. A legnagyobb mértékben a mosópor és a burgonya ára emelkedett, sorrendben 39,2 és 31,4 százalékkal, de jelentős áremelkedést mutatott a párizsi is, 25,2 százalékkal nőtt az ára a KSH szerint. Olyan termék nem szerepel a kosárban, melyért 5 év után kevesebbet kellett volna fizetni, viszont már-már elenyészőnek nevezhető a cukor árának emelkedése, hiszen csak 2,6 százalékkal kellett tavaly többet adni érte, mint 2010-ben. A vaj 7,9, a bontott csirke pedig 8,5 százalékkal lett drágább.

Összességében 2010-ben még 6005 forintból meg lehetett úszni egy ilyen hétvégi bevásárlást szemben a tavalyi 6977-tel.

Bár gyors összesítésünk a bevásárlások drágulásáról árulkodnak, a pénztárcát önmagában ez a tétel nem igazán viselhette meg.

Tavaly ugyanis előző évhez képest 7,9 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek, míg 2010-hez viszonyítva 26,7 százalékos a növekedés mértéke. Vagyis a bérek mindkét horizonton jobban nőttek, mint a bevásárlás értéke. Mivel önmagában a bevásárláshoz mérni a béreket csalóka eredményt hozhat, a teljes infláció mutat pontosabb képet.

Egy év alatt - mint azt tudjuk - 0,1 százalékkal lettek alacsonyabbak az árak, ami mellé társul a 7,9 százalékos nettó bérnövekedés. Ez reálszinten 8 százalékos emelkedést jelent a nettóban. 5 év alatt pedig 16,8 százalékkal lett drágább az élet, miközben a fizetések 26,7 százalékkal emelkedtek. Reálszinten ez szintén pluszt, 10,5 százalékosat jelent.

Székely Sarolta
mfor.hu