Ezt még százszor megemlegetik a devizahitelesek

2015.02.08 13:57

Triplán történelmi dátum volt február 1-je, vagyis múlt vasárnap a devizahiteleseknek, hiszen hatályba lépett az elszámolás, a forintosítás és a "fair" banki kamatrendszer is. A bankok március és április folyamán küldenek levélben tájékoztatást volt és jelenlegi ügyfeleiknek, az első, új szabályoknak teljesen megfelelő törlesztőrészletet pedig májustól kell utóbbiaknak fizetniük.

Rendkívül komplex változásokat kell nagy rövid idő alatt végigvezetniük rendszereiken a bankoknak, ami embert próbáló feladat. "Szerencséjükre" február 1-je csak egyfajta jogi fordulónap a nagy változások szempontjából, hiszen a bankok kaptak még három hónapot arra, hogy minden téren átálljanak az új rendszerre. A tájékoztatást március-áprilisban küldik meg postán volt és jelenlegi devizahiteleseiknek, a törlesztőrészletekbe pedig legkésőbb májusig vezetik át a változásokat. Eddig egyetlen változást voltak kötelesek végrehajtani az ügyfelek felé: januárban már a forintosítási árfolyamon kellett felszámítaniuk a törlesztőrészleteket a jelzáloghitelek esetében. Az általunk megkérdezett bankok válaszaiból kiderült azonban, hogy több bank nem vár májusig, hanem már át is állt egy alacsonyabb törlesztőrészletre.

 

Ami a devizahitelesek teendőit illeti, aki élő kapcsolatban áll a bankjával, annak alap esetben nincs teendője. Mivel a bankfiókok és call centerek eleve leterheltek lesznek a következő hónapokban, a levélből viszont valószínűleg minden fontos információ ki fog derülni, nincs sok értelme érdeklődni sem a részletekről. Vannak, akiknek viszont nagyon is ajánlott, hogy vegyék fel a kapcsolatot az elszámolásra kötelezett bankkal. Azok tartoznak ide, akiknek már lezárult a hitelük, és azóta elköltöztek vagy más okból megváltozott a hivatalos lakcímük. Érdemes bebiztosítani, hogy a bank a megfelelő lakcímre küldje ki a tájékoztató levelet március-április folyamán.

 

Az elszámoláshoz hasonlóan február 1-jén hatályosult forintosítás jelentős további árfolyamveszteségtől óvja meg a devizahiteleseket. Ezermilliárdos nagyságrendű az az összeg, amit a frank erősödése miatt buktak a devizahitelesek a válság eleje óta. Még nagyobb lett volna a veszteség azonban, ha nem fixálják már novemberben a forintosítás árfolyamát, hanem a február 1-jei árfolyammal kalkulálnak a bankok a konverzió során. A bankoknál becslésünk szerint 2611 milliárd forint kerül forintosításra, ami a február 1-jei árfolyamon 2975 milliárd forint lett volna. Ehhez képest a devizajelzálog-hitelesek tehát nagyjából 364 milliárd forintot, vagyis a tartozás arányában több mint 12%-ot nyertek a forintosítás kedvező időzítésével.

 

Nem mindenki lehet boldog ugyanakkor a forintosítással. Az autóhitelesek, autólízingesek, személyi kölcsönösök és vállalkozások a svájci jegybank január 15-ei döntése és a forintosítás elmaradása miatt rosszul jártak.

 

Öröm az ürömben, hogy az autóhitelesek anyagi terheit csökkenti azért az üzemanyagárak eddig végbement esése és májustól valamennyivel (átlagosan náluk valószínűleg 10-15%-kal) az elszámolások is. Ha valakinek e két kedvező hatást figyelembe véve is elviselhetetlen az új törlesztőrészlet, annak érdemes felkeresnie a hitelezőjét valamilyen könnyítésért (átmeneti törlesztőrészlet-fixálás, kamatelengedés, futamidő-hosszabbítás stb.). Futamidő-hosszabbítás esetén kamatfeltételektől, a fennálló hátralévő futamidőtől és a frank árfolyammozgásaitól függően néhány hónappal vagy akár 1-2 évvel is hosszabbodhat a futamidő, cserébe viszont szinten marad a törlesztőrészlet.

 

Egy szomorú tényre azért a forintosításon áteső devizahitelesek is felfigyelhetnek. Hiába fizettek vissza milliókat az elmúlt években, sokaknak még az elszámolás és a forintosítás után is nagyobb lesz a tartozásuk, mint amekkora hitelösszeget annak idején felvettek. Bár tényleg sokakat érhet kellemetlen meglepetés, nem feltétlenül van így. A frankhitelesek esetében sajnos gyakori a jelenség, az euróhitelesek esetében azonban talán kevésbé.

 

Bár a forintosítás utáni tartozás nem fogja elégedettséggel eltölteni az ügyfelek egy részét, az eredeti szint közelébe visszaálló kamatszint azért mérsékelheti a bosszúságot valamelyest. Persze a bankokét nem: nekik átlagosan nagyjából 2 százalékpontnyi kamatemelés  törlesztőrészlet-emelő hatását kell megtéríteniük ügyfeleik számára a kisebb összegű, utólag jogtalannak nyilvánított árfolyamrés visszafizetésén túl.

 

Az elszámolással és a forintosítással, és persze a "fair" banki kamatszabályozással is a hazai tömegszerű lakossági devizahitelezés egy évtizedes története ér véget. A devizahitelezés fénykorában, 2006-2008-ban hosszú hónapokon keresztül több mint havi 100 milliárd forint devizahitelt vett fel a magyar lakosság. 2010 nyarán gyakorlatilag betiltotta az Orbán-kormány a devizahitel-felvételt, de már a válság kezdete óta menekül devizahiteleiből a lakosság. 

portfolio.hu