„Fél-nyugdíj” lesz az elterjedt norma

2015.06.08 12:21

A nyugdíjjogosultsági kor elérését követően az emberek többsége kénytelen lesz részmunkaidőben dolgozni, legalábbis ez derül ki abból a brit felmérésből, amelyben frissen nyugdíjba vonult embereket kérdeztek.

A Hargreaves Lansdown pénzügyi szolgáltató cég által végzett felmérés szerint a frissen nyugdíjba vonultak mintegy 35%-a továbbra is dolgozott, 20% teljes, 15% pedig részmunkaidőben. A teljes munkaidőben dolgozók több mint egyharmada nyugdíjba vonulás előtt még azt tervezte, hogy csak részmunkaidőt fog vállalni.

Ez a fokozatos átmenet, vagy fél-nyugdíjazás egyre népszerűbb a munkavállalók körében- jegyzi meg a Hargreaves Lansdown.

Kérdés persze, hogy talál-e majd minden nyugdíjas munkát? Magyarországon például az előrejelzések szerint 2050-re 30 ezerrel több hetven éves ember él majd, mint harminc éves. Az Európai Unió 2012-ben kiadott előrejelzése szerint 2050-ben a magyar átlagpolgár keresetének 65,5 százalékát fogja kézhez kapni nyugdíjként. Összehasonlításképpen: az átlagbér esetén ma nyugdíjba vonuláskor még csak 17 százalékos bevételkieséssel kell számolni, a prognózis tehát ennek a duplájával számol.

A statisztikák szerint jelenleg egy magyar nyugdíjas még legalább 16 évig él, miután befejezi aktív éveit. Szintén riasztó adat, hogy 30 százalékkal nőtt az egyszemélyes háztartások száma Magyarországon az elmúlt tíz évben, és ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re 3,7 millió ember élhet egyedül, akiknek nyugdíjas éveikről is egyedül kell gondoskodniuk. Ezek az emberek nem számíthatnak környezetük segítségére, így az öngondoskodásnak esetükben nincs alternatívája.

Mindeközben Magyarországon a munkavállalók harmada, valamint az egyéni vállalkozók nagy része minimálbérre van bejelentve, így ennek mindenkori összege alapján fizeti a járulékait. Sokan még ma is azt gondolják, hogy elég lesz a nyugdíj előtti utolsó öt évben magasabb fizetést bejelenteni, úgyis csak ez számít a nyugdíj meghatározásakor. Ez azonban már régóta nem így van: 1988. január 1-jétől a nyugdíjba menetel napjáig bejelentett kereset az alap, amiből összetett számítással kalkulálják a nettó átlagkeresetet, amiből megállapítják a nyugdíjat a megszerzett szolgálati időtől függően. Annak, aki hosszabb időt töltött már el alacsony bejelentett fizetéssel, vagy akár esélye sincs arra, hogy a közeljövőben olyan bejelentett havi jövedelme legyen, amely érdemi nyugdíjra jogosítja, különösen fontos az öngondoskodás.

A problémát éppen azok fogják a leginkább a saját bőrükön érezni, akik ma még nagyon távolinak érzik maguktól az időskort, pedig elemi érdekük, hogy már most elkezdjenek befektetni a jövőjükbe. Az egyik jó lehetőség erre a nyugdíjbiztosítás, annál is inkább, hiszen január óta az állam is támogatja az ilyen célú megtakarításokat: a nyugdíjbiztosításra befizetett összeg 20 százaléka, de évente legfeljebb 130 ezer forint vehető igénybe adójóváírás formájában a törvényi feltételek szerint.

biztositasiszemle.hu