Felesleges a spájzolás: elég az élelmiszer Magyarországon

2020.03.19 06:25

A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar önellátó és komoly exportőr is, így folyamatosan képes biztosítani a lakosság számára az alapvető élelmiszereket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra hívja fel a figyelmet, hogy törekedjünk a hazai termékek vásárlására, mivel ezekből folyamatosan lesz utánpótlás.

 
Magyarország nemcsak önellátó élelmiszerből, hanem komoly exportőr is. Mintegy 120 százalékos hazánk önellátottsága az alapvető élelmiszerekből, de az ország termelési potenciálja akár 150 százalékra is növelhető. Hazánkban az élelmiszeripar a harmadik legnagyobb feldolgozóipari ágazat: az 5400 aktívan működő élelmiszer-vállalkozás közvetlenül mintegy százezer embert foglalkoztat, a magyar mezőgazdaság által megtermelt alapanyagok 65%-át dolgozza fel minőségi élelmiszerekké.
 
A mostani veszélyhelyzetben különös jelentősége van ennek: a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar folyamatosan képes biztosítani a lakosság számára az élelmiszereket
 
- írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
 
A legfontosabb exporttermékeinknek a gabonafélék, a takarmányok, a hús és a húskészítmények számítanak. Hazánk 2018-ban egyebek közt 2,4 millió tonna búzát, 2,6 millió tonna kukoricát, 200 ezer tonna lisztet, 600 ezer tonna növényolajat, 110 ezer tonna fagyasztott zöldséget, 130 ezer tonna élő állatot, 860 ezer tonna állati takarmányt, állati eledelt, 220 ezer tonna baromfi- és 130 ezer tonna sertéshúst továbbá 440 ezer tonna tejet és tejterméket exportált.
 
Ebből is látszik, hogy végső esetben ezen áruk itthon tartása – amire egyelőre nincs szükség – további hazai értékesítés lehetőségét rejti magában.
 
A NAK kiemelte, hogy Magyarország élelmiszer-termelésénél mindig elsődleges szempont a belső piac ellátása, és csak ezt követően történik meg a felesleg exportja. A hazai kiskereskedelmet tekintve pedig elmondható, hogy a boltok polcain évek óta az élelmiszerek mintegy háromnegyede hazai áru. A kiskereskedelmi üzletláncok nyilatkozataikban is megerősítették, hogy az élelmiszerellátás és a legalapvetőbb termékekkel való ellátás minden településen biztosított.
 
Az üzletekben ideiglenesen tapasztalható hiányok alapvetően abból adódnak, hogy sokan „pánikvásárolnak”, és sokszorosát veszik a szokott mennyiségnek. Az elmúlt hetekhez hasonlóan látható, hogy a kiskereskedők a beszállítóikkal együttműködve most is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a megnövekedett keresletet kezelni tudják.
 
Előfordulhat viszont, hogy egy-egy rövidebb időszakban néhány áruházban egyes cikkek feltöltési üteme az árupótlás (rendelés a gyártótól, szállítás, rakodás) időigénye miatt a szokásosnál hosszabb lehet, és az üzletek raktárkapacitásai is végesek. Az áruházak ugyanakkor pótolni tudják a polcokról kifogyott élelmiszereket, mivel a gyártók a kereskedők rendeléseit folyamatosan teljesítik.
 
A NAK szerint most még inkább időszerű és fontos, hogy hazai termékeket vásároljanak a fogyasztók, mivel az itthon megtermelt alapanyagok helyben vannak, gyorsan piacra tudnak kerülni. A feldolgozók még mindig rendelkeznek kihasználatlan kapacitásokkal, így a termelők és a feldolgozók továbbra is képesek kiszolgálni a magyar fogyasztókat abban az esetben is, ha a hazai kereslet jobban megnövekedne. A hazai élelmiszer-ellátási lánc szereplői szakmailag felkészültek, az élelmiszer-előállító üzemek jól felszereltek, megfelelő és hatékony intézkedéseket tesznek a higiéniai előírások betartására.
 
A kamara hozzáfűzte: megnyugtatásul szolgálhat az is, hogy a hazai élelmiszer-előállítás döntő hányadát adó üzemek nemzetgazdasági szempontból kritikus infrastruktúrának, úgynevezett létfontosságú rendszerelemeknek minősülnek, akárcsak az erőművek, az ivóvízellátást biztosító létesítmények vagy a gyógyszergyártó vállalatok. Mindez azt jelenti, hogy működésük fenntartását szükség esetén rendvédelmi, honvédelmi szervek is biztosíthatják.
 
hellovidek.hu