Félmillió lakás áll üresen az országban

2018.08.02 07:44

Már több mint félmillió lakás vagy ház áll üresen az országban a KSH adatai szerint. Jellemzően a kistelepüléseken egyre több az elhagyott ingatlan – a szakemberek szerint hasznosításukra átfogó állami programra lenne szükség, hiszen így megoldhatóak lennének a szociális lakásproblémák.

Képtalálat a következőre: „elhagyott házak https”
 
A rendszerváltásig a hazai ingatlanok öt százaléka állt üresen, azóta folyamatosan nő az arányuk: 2001-ben 9,2, 2011-ben 10,9, 2015-re pedig 12,7 százalékra emelkedett, s ez mára állandósulni látszik. Ma már a 4,4 millió ingatlanból körülbelül 560 ezer nem lakott, s ezek közel fele ötezer lakosúnál kisebb településeken található.
 
Az üres lakások aránya Budapesten, Pest megyében és a közép-dunántúli régióban a legalacsonyabb, Észak-Magyarországon viszont majd minden ötödik ingatlan lakatlan. Az 560 ezer nem lakott ingatlanból persze nem mindegyik áll üresen. A különféle felmérések alapján nagyjából az üres lakások háromnegyede valóban hasznosítatlan.
 
– A kistelepüléseken egyrészt a kereslet hiánya miatt állnak üresen a házak. Másfelől az elöregedő falvakban kihalnak a tulajdonosok, az örökösök pedig nem az adott településen élnek, és mivel sokszor csak néhány százezer forintos ingatlanokról van szó, egyszerűen nem foglalkoznak azokkal. Hasonló sorsra jutnak majd azok a házak is, melyek gazdái a munka, a jobb megélhetés reményében máshová költöznek, ám régi otthonukat nem adják el – mondta Karczagi Attila közgazdász, majd úgy folytatta: – A klasszikus, ezerfősnél kisebb falvakban már minden negyedik ház üresen áll. 
 
Különös ellentmondás, hogy miközben egyre több az üresen álló ingatlan, mind nagyobb a lakhatási válság. Sokezren élnek az utcán hajléktalanként, becslések szerint cirka félmillióan tarthatnak a kilakoltatástól, s legalább ennyien vegetálnak komfort nélküli, lepusztult, egészségtelen lakásokban.
 
Ráadásul a szociális bérlakások aránya Magyarországon az egyik legalacsonyabb az unióban. Mindezek miatt A Város Mindenkié csoport (AVM) már öt éve kidolgozott egy tervezetet az üresen álló ingatlanok hasznosítására. Az AVM szerint mindenekelőtt szükség lenne az üres ingatlanokat országosan rendszerező nyilvántartásra, s egy felmérésre, hogy a jelenleg nem lakás célú ingatlanokat milyen feltételekkel lehetne lakássá alakítani. A tulajdonosoknak kedvezményes hitelt adnának az üres ingatlanok felújítására – például a városrehabilitációra fordítható uniós forrásokból, de finanszírozási alapot adhatna a hosszú ideig üresen álló ingatlanok megadóztatása is –, cserébe meghatározott időre, bizonyos szociális feltételekkel kellene kiadniuk lakásukat. A felújításokba civil szervezeteket is bevonnának, csökkentve a költségeket, emellett szociális lakásügynökségeket hoznának létre az üres ingatlanok hasznosítására.
 
– Nem tudok róla, hogy bárhol felmerült volna a program elemeinek bevezetése – felelte megkeresésünkre Misetics Bálint szociológus, az AVM egyik alapítója. – Elismerem, az összeírás komoly munka lenne, viszont megérné, hiszen a lakóingatlanok az ország egyik legnagyobb vagyonát jelentik, vagyis, ha egy részük nem hasznosul, az komoly károkat okoz. Az államnak minden eszköz a rendelkezésére áll, hogy létrehozzon egy ilyen nyilvántartást, azaz csak az akarat hiányzik hozzá.
 
Az üresen álló ingatlanok egy része önkormányzati tulajdon, s a számok azt mutatják, sok helyen rossz hatékonysággal hasznosítják őket.
 
  – Az természetes, hogy egyes ingatlanok egy ideig üresen állnak, viszont ha hosszabb távon is ez a helyzet, akkor már valami gond akad a hatékonysággal – jelentette ki Misetics Bálint. – Persze sokszor a pénzhiány az oka, hogy üresen áll egy lakás, ugyanis a tulajdonosnak nincs forrása a felújításra, korszerűsítésre. Szerintem az anyagiak biztosítása az állam feladata lenne, például normatív jelleggel finanszírozhatná az alacsony szociális lakbér és a piaci alapú árak közötti különbséget. Idehaza viszont az állam mindig is a magáncélú ingatlan-befektetéseket dotálta, ami egyrészt igazságtalan, hiszen épp azokhoz nem jut el, akik a legjobban rászorulnának, másrészt gazdaságilag is előnytelen, hiszen a rengeteg magánlakás jelentősen akadályozza a belső migrációt, ami a munkavállalás egyik alapfeltétele kellene, hogy legyen.
 
Misetics Bálint szerint a költségvetésbe komoly pénzt lehetne bevonni valamiféle ingatlanadó bevezetésével, ám az állam láthatóan irtózik ennek még a gondolatától is.
 
– A 2010-es választási kampányban a fideszes Mádi László egy konferencián megemlítette az ingatlanadót, s ez lett az utolsó politikusi megnyilvánulása – jegyezte meg. – Való igaz, a politika számára nem lenne népszerű döntés, viszont igazságos lehetne, emellett a gazdasági hatékonysága is megkérdőjelezhetetlen. Az így befolyt pénzt pedig a meglévő, szociális lakásállomány felújítására, fenntartására és bővítésére lehetne fordítani, megoldva ezzel sok százezer érintett lakhatási problémáját.
 
Vas András
nepszíva .hu