Foghíjas egészségügyi tervek

2016.06.10 06:31

Egy sor, régóta lebegtetett döntést megint nem hozott meg a kormány az egészségügyben, de megszületett a megállapodás az orvosi és szakdolgozói béremelésekről: a szakorvosok bruttó 107 ezer forinttal többet kapnak szeptembertől. A kancelláriaminiszter megerősítette a 3+1 fővárosi sürgősségi centrum létrehozásának hírét.

Hivatalosan is ismertette a szokásos heti kormánytájékoztatón Lázár János kancelláriaminiszter a korábban már kiszivárgott híreket, hogy Budapest északi részén a Honvédkórházat erősítik meg, Dél-Pesten az Egyesített Szent István és Szent László Kórház biztosít majd ellátást, Dél-Budán pedig új szuperkórházat építenek, Kelenföld térségében. Észak-Budán egy következő fejlesztési periódusban új kórház létesülhet - tette hozzá. A fővárosi fejlesztéseket ismertetve kissé zavarosan hozzátette, hogy aktív ágyaknak nem szabad megszűnniük a fővárosban, kórházat nem zárnak be, a Szent János és a Péterfy funkcióváltása az új beruházások megvalósulásával párhuzamosan történik. Egy elejtett félmondatból derült ki, hogy a Sportkórház feladatai is a fejlesztés előtt álló Kútvölgyibe kerülnek.

A tegnapi Kormányinfón bebizonyosodott, hogy az ágazat legégetőbb gondjainak megoldására készült további javaslatok még kidolgozatlanok. Homályos ígéretek hangzottak el arról, hogy a kormány szeptembertől új népegészségügyi programot hirdet, amelynek keretében minden nagyobb lakótelepen multifunkciós sportpályákat építenek (bármit jelentsen is ez), folytatódik a mindennapi testnevelés, továbbá fejlesztési szövetséget akarnak kötni a hazai orvosképzőkkel, a Semmelweis Egyetemet például a világ legfejlettebb egyetemei közé akarják emelni.

A háziorvosokról, az egy éves születésnapjára készülő alapellátási törvény végrehajtási rendeleteiről, a mentősök jövőjéről és pláne a kórházak önállóságát felszámoló kancellárok kinevezéséről, de még a szociális ágazatnak átadni tervezett kórházi ágyakról sem esett szó a kormányülésen. A nyár talán elég lesz ezeknek a stratégiai kérdéseknek az eldöntésére - hangzott az ígéret.

Illusztráció/Thinkstock


Lázártól is megtudhattuk a szerda késő este megszületett bérmegállapodás részleteit, amit tegnap reggel rendkívüli sajtótájékoztatón a humántárca vezetője is ismertetett. Az idén szeptember 1-től a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek bruttó 107 ezer forintos alapbéremelést kapnak, jövő novembertől pedig további bruttó 100 ezer forintra számíthatnak és akkor a rezidensek és a szakvizsga előtt álló gyógyszerészek bérét is megemelik bruttó 50 ezer forinttal. A szakdolgozók új bértáblát kapnak szeptembertől, ami átlagosan 26,5 százalékos béremelést jelent, jövő novembertől újabb bruttó 12 százalékkal, 2018 novemberétől, végül pedig 2019 novemberétől 8-8 százalékos differenciált alapbéremelés jön. Az ágazat tárgyalási joggal rendelkező szakszervezetei és szakmai kamarái javaslatára a megállapodás része, hogy az állami kórházakban dolgozók kamarai tagdíjait már július 1-től átvállalja az állami kórházfenntartó.


Biztos és kiszámítható megoldást kínált az egészségügyi államtitkárság – érvelt a Népszavának Éger István, hogy miért fogadták el a kormány ajánlatát, hiszen a hét első felében még ragaszkodtak a rezidens ösztöndíj után a legfiatalabb szakorvosoknak már elérhető 151 ezer forintos támogatás kiterjesztéséhez valamennyi szakorvos számára. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke úgy számolt, hogy a másfél év alatt elérhető összesen 207 ezer forint jobb kilátást kínál ennél, a rezidensek bevonása pedig további eredmény, amit hiba lett volna elszalasztani. Ráadásul az ország gazdasági kilátásai nem túl biztatóak, tehát ha most nem írják alá a jövő évi költségvetésben fedezettel rendelkező megállapodást, félő, hogy később ennél rosszabb lehetőségeket tudott volna csak ajánlani a kormány. Éger István azt is hozzátette, 2018-ban újra áttekintik az ágazat bérhelyzetét.

Balogh Zoltán megkeresésünkre azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) május 24-én tett javaslata került bele a megállapodásba, tehát a köztestület elégedett az egyezséggel, különösen, mert az új bértábla helyreállítja azt a differenciálást, ami a minimálbér-emelések következtében az utóbbi években eltűnt a rendszerből. A köztestület elnöke hangsúlyozta, hogy a fiatalok nem kapnak sokat, de a magasan képzett és régóta az egészségügyben dolgozó szakdolgozók őszi béremelése elérheti az 50-60 ezer forintot is.

Nem ilyen elégedett az 5.12 Szakszervezet a Tiszta Egészségügyért elnöke, aki arra emlékeztette lapunkat, hogy egy évvel ezelőtt az egészségügyi államtitkárnak átadott munkavállalói követelésekben 50 százalékos azonnali béremelés, 2018-ra pedig a mostani fizetések megduplázása szerepelt. Kiss László szerint a mostani megállapodás 2019-re ígéri a V4 országok egészségügyi béreihez történő felzárkózást, de nem számol azzal, hogy közben a környező országok is előbbre lépnek. A radikális szakszervezet vezetője kételkedik, hogy a bérmegállapodás elég lesz a szakápolók hazacsábítására, vagy elvándorlásuk megállítására. A legfelháborítóbbnak azt tartja Kiss László, hogy a műszaki és gazdasági dolgozók kimaradtak a megállapodásból. „Ostoba, pozícióvédő balfékeknek” nevezi az egyezséget aláíró szakszervezeti vezetőket egy tegnapi Facebook-bejegyzésében, mert beleálltak egy ennyire „gyenge bérmegállapodásba”. Szerinte azért történhetett ez meg, mert „elterelték” maguk mellől azokat, akik erőt tudtak felmutatni és tárgyalási pozícióba segítették őket. Cser Ágnes mellett üzenete a kamarai vezetőknek is szól – tette egyértelművé. Az 5.12 elnöke kijelentette, hogy július 1-jén a Kossuth térre tervezett demonstráción a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetével (ReSzaSz) közösen felhívást tesznek közzé a bérmegállapodásból kirekesztett 20 ezernél is több dolgozó érdekében. Kiss László nem zárta ki, hogy a műszaki és gazdasági területen dolgozó egészségügyi alkalmazottak munkabeszüntetéssel válaszolnak mellőzésükre.

Gulyás Erika
nepszava.hu