Folytatódik a központosítás, a vármegyék után jöhet a polgármesterek elöljáróvá tétele

2022.06.26 08:15

Az önkormányzatokra alig 10 százalékkal több központi forrás jut, miközben a rezsiárak emelkedése négy-ötszörös.

 
Az önkormányzati érdekvédelem nem kormányzat ellenes politika. A kormány sikeréhez elengedhetetlen a települések sikere – tisztázta mindjárt az elején Gémesi György, Gödöllő polgármestere a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) pénteki nemzetközi szakmai konferenciáján, amelynek egyébként elnöke is. A nemzetközi jelleget a cseh nagykövet és a kárpátaljai Beregszász polgármesterének előadása jelentette (előbbi a cseh önkormányzati támogatási rendszert, utóbbi a háború okozta menekülthelyzetet mutatta be). Míg a szakmaiságot Tosics Iván, a hazai önkormányzati rendszer működését vizsgáló Városkutatás Kft. egyik vezetőjének részvétele biztosította.
 
Tosics Iván a vármegye-főispán átkeresztelés kapcsán megjegyezte: ez jól illeszkedik a kormány által felengedett lufik sorába, lásd Budapest szétszabdalása, ami néhány hétig borzolja a kedélyeket, másrészt vészjelzésként is felfogható. A megyék szerepének legalább kommunikációs szinten való megemelésével folytatódik a központosítás, amelynek következő lépése a polgármesterek elöljáróvá tétele lehet. Ilyen rendszer működik például Angliában és Hollandiában is, ahol a települések elöljáróit nem az ott élők választják, hanem a király nevezi ki.
 
Talán nálunk nem lesz királyság, de az elöljárókat kinevezheti az önkormányzatokért felelős miniszter vagy az újsütetű főispánok. Az elöljárók pedig nem a település lakóinak, hanem a központi hatalomnak tartoznak elszámolással.
 
Az előadások sorát Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter nyitotta meg, aki rengeteg számot felsorakoztató előadását mindjárt az elején zárójelbe tette azzal, hogy kiemelte:
 
arról beszél, mi valósul meg a jövőben, amennyiben megvalósul”. 
 
Ha sikerül megállapodni az unióval, akkor összesen14 ezer milliárd forintnak megfelelő uniós támogatást kapunk. Az uniós források fő részét az operatív programok teszik ki, erre 9792,3 milliárdot költene a kormány, míg a vidékfejlesztési programra 80 százalékos hazai kiegészítéssel 4265 milliárdot. Az önkormányzatok számára ebből összesen 1800 milliárd lesz elérhető. Navracsics kiemelte, hogy a helyi szinttől a megyei felé mozdulnának el ebben az uniós ciklusban (lásd vármegye átnevezés - a szerk.), a legtöbb forrást a két alföldi régió, valamint Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország felzárkóztatására költenék. Budapest túlságosan fejlett régió ahhoz, hogy jelentős összegű uniós forráshoz jusson.
 
A konferencia második része a jövő évi költségvetés önkormányzatokra vonatkozó részéről szólt.
 
Nincs szükség koncepcionális változtatásra, legfeljebb finomhangolásra” 
 
– jelentette ki Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. Ennek alátámasztására elmondta, hogy idén 3220 milliárd forintból gazdálkodhatnak a települések, amelynek valamivel több mint a negyedét teszi ki a központi költségvetésben előirányzott 873,4 milliárd forint. Ezen felül külön forrást biztosít az állam bölcsődefejlesztésre (6,6 milliárd), az intézményi gyermekétkeztetésre (52,3 milliárd), a minimálbér és garantált bérminimum elfogadásából fakadó többletkifizetésre 64 milliárd), illetve a polgármesteri illetmények emelésére (8,9 mrd). Az iparűzési adó megfelezés miatti bevételkiesést a 25 ezer fő alatti településeknél automatikusan, afelett egyedi elbírálás alapján kompenzálják, összesen 2748 település között 54,3 milliárdot osztanak szét idén. Külön keretből jut az önkormányzati útépítésekre, tűzifa-támogatásra, vis major helyzetre és a nehéz pénzügyi helyzet kivédést szolgáló rendkívüli (REKI) alap is, mindez összesen 18,6 milliárd forint az idén.
 
A költségvetési tervezet szerint 2023-ban 968,8 milliárd forintot szán a kormány az önkormányzatok működésének támogatására.
 
Ez alig valamivel több, mint 10 százalékos emelés, miközben az energiaárak négy-ötszörösére emelkedtek és az önkormányzatokat kitolták az olcsóbb beszerzési árat jelentő egyetemes szolgáltatói körből. 
 
Dukai ehhez képest azt hangsúlyozta, hogy a kormány legfontosabb célja a kiszámíthatóság és stabil önkormányzatiság. Majd hozzátette: a kötelező béremelések költsége beépült a költségvetésbe, az iparűzési adó felezésének eltörlése okán 100 milliárddal több marad az önkormányzatoknál jövőre, ami jócskán meghaladja azt a 60 milliárdot, amennyivel többet kell szolidaritási hozzájárulásként befizetniük. Mindenkit megnyugtatott, hogy az energiaár-robbanás kompenzációjáról megkezdődtek a kormányzati belső egyeztetések. Döntés még nincs, de ígéri, hogy lesz. Ez lehet az egyetemes szolgáltatói körből való kikerülés időpontjának jövő januárra való kitolása vagy kompenzáció biztosítása a rászoruló önkormányzatoknak. De maradnak a rendkívüli alapok, bár önkormányzati útfelújításokra az egész országban nem jut majd több félmilliárdnál.
 
nepszava.hu