„Gyakorlatilag vakon repülünk” – így tájékoztat a kormány az oltásokról

2021.03.02 18:26

Minden információt nyilvánosságra kellene hozni, amit csak lehet a koronavírusról, a járványról és a vakcinákról is, de a kormányzati tájékoztatásból alapvető fontosságú információk hiányoznak. Miért nem hiteles a kormány kommunikációja az oltásokról, és ennek milyen kockázatai vannak? Interjú Balkányi Lászlóval, az Európai Járványügyi Központ korábbi tudásmenedzserével.

 

A járvány kezdete óta számos kritika éri a kormány koronavírussal kapcsolatos kommunikációját. Ez egy év elteltével és az oltási program beindulásával sem változott. De mire kellene figyelnie a kormánynak, hogy hitelesnek legyen tekinthető a tájékoztatása?

Balkányi László szerint az egyik legfontosabb, hogy meg kellene válaszolni minden, a független sajtó által feltett kérdést. Szakkérdésben politikus helyett (a szakpolitikai vezetéssel konzultálva) szakértő szólaljon meg, lehetőleg ugyanabban a kérdésben ugyanaz szakértő vagy szakértői testület. Mindig meg kellene mondani, hogy mi az éppen közölt információ forrása, az hol érhető el, min alapszik.” Ha pedig valamely kérdésre nem tudnak válaszolni a politikusok és a szakemberek sem, akkor azt is be kellene vallani, hozzátéve, hogy mikor és hogyan próbálják megkeresni a válaszokat.

Az is fontos lenne Balkányi szerint, hogy ez illetékesek ne tegyenek teljesíthetetlen ígéretet. A szakember kiemelte, hogy a WHO és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) nagy számban készít a tagországokat segítő anyagokat, ezek igénybevétele sokat könnyítene kormány munkáján.

Névjegy
Balkányi László

Balkányi László

Balkányi László belgyógyászként kezdte orvosi pályáját, később az orvosi tudás szerkezete kezdte érdekelni. Mára olyan mennyiségű tudás halmozódott fel, hogy az szinte kezelhetetlen, a hatalmas mennyiségű ismeret pedig nagymértékű specializációt igényel. A különböző szakorvosok mára már nem is feltétlenül értenek meg egy másik szakorvos által írt tudományos cikket. Ennek a problémának a megértését kezdte kutatni, és immáron 20 éve foglalkozik orvosi informatikával.
Tudományos minősítést a Leideni Egyetemen szerzett, majd részt vett európai szabványok fejlesztésében. Magyarország mellett 14 további országában vett részt különböző országos szintű és nemzetközi egészségügyi rendszerek fejlesztésében, dolgozott (az azóta megszűnt) Haynal Imre Egyetem Orvosi Informatika tanszékén dolgozott, amit néhány évig vezetett is.
2006 és 2018 között dolgozott az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnál (ECDC), mint tudásmérnök (knowledge manager). Itt különböző szakmák kommunikációját segítette, azaz a kutatók hatékonyan megtalálják más tudományágak számukra releváns tudását, és hogy a sajátjukét is meg tudják osztani. Ennek eléréséhez különböző módszertanokat dolgoztak ki, fejlesztettek szoftvereket. Munkatársaival együtt Balkányi felelt az ECDC intézeti könyvtáráért és a belső kommunikációért is. Az ECDC-nél töltött utolsó éveiben a Tudásszolgáltatások és Belső Kommunikáció Osztályt vezette.

 

Az a miniszterelnöki kijelentés még tavaszról, hogy »nemzeti járványügyi hírszerzést« (figyelőszolgálatot) akar, teljesen értelmezhetetlen, valójában nevetséges is lenne, ha nem ennyire komoly ügyről lenne szó. Az »epidemic intelligence« definíciószerűen nemzetközi, létezik és jól működik, például a Covid-19 hivatalos kínai jelentése előtt már 2 - 4 héttel figyelmeztetett. Ilyen például a Global Outbreaks and Response Network (GOARN) – ebben kellene a magyar részvételt, együttműködést erősíteni.

Amikor arról kérdeztük a szakembert, hogy mik azok a vakcinákkal kapcsolatos alapvető információk, amiket mindenképp nyilvánossá kellene tenni, Balkányi azt válaszolta, hogy alapvetően három kategóriája van a szükséges informálásnak.

Az első amit el kellene árulni, hogy mi a kormány alapvető stratégiai célja az oltásokkal? Ez ugyanis nem olyan magától értetődő, mint elsőre gondolnánk, nem csak a halálozás minimalizálása lehet ilyenkor cél. Felmerülhet célként az egészségügy terhelésének csökkentése arra a mértékre, hogy a covidos és a nem covidos betegek elláthatóak maradjanak. Lehet a kormány célja a gazdaság működő képességének megtartása, a gazdasági visszaesés csökkentése; az emberek életminőségének lehetőség szerinti legjobb megtartása; vagy a gyerekek, az oktatás mindenáron való megtartása – sorolta a példákat Balkányi. Számtalan cél lehet, de e célok mindegyikére más és más oltási stratégia a válasz. A valóság persze egy kompromisszum kellene, hogy legyen, mindezekkel és még más célokkal is együtt is, de ebben nem kapunk semmi érdemleges, világos választ.

A másik szükséges információ az oltóanyagok beszerzésének módja lenne, de itt is óriási hiányosságok vannak Balkányi László szerint. Itt a kormány elhallgatta azt, hogy az Európai Bizottság szervezésében a nyár végén és ősszel az egyes gyártókkal milyen szerződéseket kötött, milyen tervezett szállítási ütemezéssel. Majd azt is elhallgatta, hogy ebben milyen változások történtek (a gyártók részéről) és azt is, hogy ehhez »Brüsszelnek« semmi köze, ellenkezőleg: az EU minden eszközzel próbál segíteni a tagállamoknak. Az, hogy ez nem megy a leghatékonyabban, az egy másik történet.”

Lakatos Tibor ezredes online tájékoztat a koronavírusról
 
 

Lakatos Tibor ezredes online tájékoztat a koronavírusról

 

A harmadik, az előzőekből következő, és talán legfontosabb kérdés, hogy miképpen tervezi és hajtja végre a kormány az oltási beadásának szervezését, bonyolítását, azaz mi az oltási terv? Ebben a kérdésben először is világosan meg kellett volna mondani, hogy amíg nem tudja kormány, hogy valójában milyen típusú vakcinából, mikor, mennyit kap, nem készíthető pontos oltási terv. Ehelyett azt hallottuk, hogy ez elkészült, egy hétvégén mindenki beoltunk, stb. Pedig készíthetőek lettek volna erre különböző alternatívák és már a nyáron meg lehetett volna kezdeni a felkészülést, mind a megfelelő háttér-információ rendszer, mind a logisztika, mind az különböző lehetséges oltópont alternatívák feltérképezésére és felkészítésére. Mindezek jelentősen megkésve, kapkodva, hibákkal terhelve keserítik meg az oltandók és a szakma életét.”

Ezen túl kiemelt fontosságú lenne, hogy a hivatalos szervek rendszeresen, napra készen közöljék a megvásárolt, megérkezett, beadott oltások számát, és ezekkel kapcsolatban is csak a tényeket. A kormány nem közöl területi megoszlásokat, nem közöl népességre normalizált adatokat, ehelyett kumulatív számokat kapunk, ad hoc szervezett akciók halmaza teszi áttekinthetetlenné az oltásokról szóló információt – emelte ki Balkányi.

A védőoltásokról tájékoztatók, kutatási eredmények közlése ugyanakkor a szakmai és tudományos szervek feladata lenne, ha meglenne a partneri viszony a kormánnyal. Balkányi szerint mások mellett a Magyar Orvosi Kamara vagy a Magyar Tudományos Akadémia ezt maguktól is megteszik, és sok jó forrás található az interneten. De pontos kormányzati információ hiányában a szállított és beadni tervezett oltások esetén sokszor maguk kényszerülnek az információt összeszedni.

Az eddig említett oltási stratégia, az oltási terv és az oltások beszerzésére, készleteire vonatkozó információk hiányán túl Balkányi László több olyan alapvető fontosságú elemet sorolt fel, melyek hiányoznak a hivatalos tájékoztatásból. Nincs átlátható, elhihető tájékoztatás, becslés a napi fertőzöttek számáról, területi megoszlásáról. Ennek alapvető oka, hogy a kormány sem tudja ezt, a kevés tesztelés és nyomon követési kapacitás miatt. Ezt világosan jelzi az ingadozóan nagyon magas pozitív tesztelési arány, ami jóval a WHO ajánlás és többi európai ország arányai fölött van. Nincs átlátható, elhihető adat a kórházi esetek területi és súlyossági megoszlásáról sem, csak a »lélegeztetettekről«. De nem tudjuk sem az intenzív osztályon kezeltek számát, sem a túlélést, sem a kezelés hosszának változását stb. Pedig ezek mind érthetővé tennék a helyzetet.” Fontos lenne ismerni a halálozási statisztikákat, de ezeket is csak közvetett módon lehet megismerni, emelte ki Balkányi. Nem tudjuk hivatalosan a halottak számát az előző évek hasonló adataihoz képest, bár független kutatók ezt – például a KSH adataiból – kiszámolják. Nem tudjuk igazából a (gondosan titkolt, Európában de a világon is az egyik legmagasabb) halálozási arányszámát a kórházba kerülteknek, nem tudunk semmit a kórházak közötti különbségekről – ami valójában jelezné az egészségügy már túlhasznált kapacitásának elégtelenségét. Gyakorlatilag vakon repülünk.”

Kormányzati tájékoztatás

 

Kormányzati tájékoztatás

Arra a kérdésünkre, hogy mik a nem teljes, vagy akár félrevezető információk a hivatalos tájékoztatásban, Balkányi László azt felelte, hogy „gyakorlatilag a teljes kormányzati kommunikáció ilyen”. Példának Müller Cecília február 22-i sajtótájékoztatóját említette, amikor szerinte a tisztifőorvos három valótlan állítást is tett. Müller azt mondta, hogy az egész világon a harmadik hullám robban. „Ez konkrétan nem igaz, elsősorban Kelet-közép Európa érintett, egyszerűen így alakult a terjedés dinamikája, a globális számok éppen csökkentek akkor az előző napokban – mondta Balkányi. A tisztifőorvostól az is elhangzott, hogy az új variáns(ok) nem csak fertőzőbbek, hanem súlyosabb betegséget okoznak. Balkányi szerint erre csak részeredmények vannak és például az angol variáns esetén csupán az idősekre látszik igaznak. Az az állítása pedig Müllernek, hogy az elölt vírusra (magyarul: kínai oltás) erősebb, jobb immunválasz van, egyenesen „tudománytalan, valótlan” állítás Balkányi megfogalmazása szerint. Az állítások együtt egyetlen mondanivalót sugalmaznak, összeállnak egy marketing szöveggé a kínai vakcina mellett – tette hozzá.

Felmerül, hogy ha egy információt nem közölnek, annak akár tudományos vagy racionális oka lehet. Ha például egy oltásnak lenne egy súlyos, de ritka mellékhatása, akkor azt inkább nem hoznák nyilvánosságra, nehogy elijessze az embereket az oltástól. Balkányi erre a felvetésre azt mondta, hogy tudományos oka nem lehet semmilyen információ elhallgatásának. Csak a teljes átláthatóság, a megkérdőjelezhetőség fogadható el, hiszen ez a tudományos világmegismerés módszertanának alapja.” A politikai kommunikáció logikája természetesen más. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott Balkányi, hogy a politikai-szakpolitikai kommunikáció – így az oltásokra biztatás – is akkor tisztességes, ha tényszerű, és ha megfelelően hangsúlyozva, elmagyarázva, de alapvetően mindig igazat mond. A kríziskommunikáció ezen belül is külön szakma, itt lehet oka információ visszatartásnak, ha ezzel aktuálisan emberéletek menthetőek”.

A hiányos vagy félrevezető kormányzati kommunikáció komoly kockázatokat is magában hordoz. Az internet korában a kormányzati állítások valótlanságai, torzításai hamar kiderülnek, a fő kockázat tehát a bizalomvesztés, a hiteltelenség, ami a későbbiekben visszaüt – mondta Balkányi.

Kormányzati tájékoztatás a koronavírusról

Kormányzati tájékoztatás a koronavírusról

A minél hatékonyabb védekezés érdekében a megelőző, a járványt feltartóztató intézkedéseket, például maszkviselés, a távolságtartás, az alapos kézmosás fontosságát folyamatosan, minden felületen és politikusi példamutatással, ezerrel kellene terjeszteni, mondta Balkányi. A teljes propagandagépezetet erre kellene használni, mert ez életeket ment. A kiplakátolt, semmitmondó »minden élet számít« szöveges plakátkampány helyett a távolságtartásra, maszkviselésre, kézmosásra felszólító, emlékeztető üzenetnek van helye az utcai plakátokon.” Ilyen plakátok már láthatók a magyar utcákon is, de ezek későn kerültek ki, és nem is elegendő számban, tette hozzá Balkányi. Szerinte ennek jelentősége az első hullámban jól megmutatkozott. „Akkor a szlovák politikusok hamar kiálltak a maszkviselés mellett. Ez volt gyakorlatilag a különbség a magyar és a szlovák intézkedések között, de Szlovákiában népességre számítva kevesebb mint fele fertőzött és sokkal kevesebb haláleset volt akkor, mint nálunk.” Balkányi az azt is megjegyezte, hogy a „minden élet számít” szlogen egy nem is annyira rejtett szélsőjobboldali szlogen importja, az USA-beli ’black lives matter’-el szemben indult ’all lives matter’ kampány”.

járványadatok közlése is másképp lenne ideális Balkányi szerint. A járvány esetszámait, a teszteltek (ezen belül aktívak), a karanténban lévők, az egyszer és kétszer oltottak, a kórházi kezelésben lévők, az intenzíven fekvők, a lélegeztetettek, a meghaltak adatait napi gyakorisággal, minél finomabb területi megoszlással, egymillió lakosra vetítve és 7 napos mozgóátlaggal kellene bemutatni. A számok egy része kormányzati forrásból elérhető, de csak kumulatív formában, a trendeket is mutató statisztikákat a szabad kutatói kapacitás és a szabad sajtó maradványai előállítják, de ez nem tud teljes, hivatalos és megbízható lenni.”

Számtalan jó példa van ugyanakkor a megfelelő minőségű és részletességű tájékoztatásra. Balkányi László példaként az ECDC adatait emelte ki, e mellett nagyon részletes a napi tájékoztatás Németországban, Angliában is egy kattintással elérhető minden fontos információ az oltásokról, de Finnország is több nyelven közölte a részletes oltási stratégiáját, Kaliforniában pedig szinte élőben lehet követni az oltási program előrehaladtát. Ehhez képest a magyar tájékoztató oldal így néz ki.

 

Keller-Alánt Ákos
szabadeuropa.hu