Ha Orbán hinne a jegybanknak, a mostani nyugdíjemelés duplájáról döntött volna a kormány

2022.07.05 08:20

Minden fillér jól jön ugyan a nyugdíjasoknak, de az a kiigazítás, amelyet a többség a jövő héten kap kézhez, messze nem elég. Láthatóan taktikázik a kormány, ha tényleg kompenzálni akarná a nyugdíjasokat – s ha Orbán komolyan venné a „jobbkeze” által irányított MNB idei éves 12,6 százalék körüli inflációs előrejelzését – nem 3,9, hanem 7,6 százalékkal igazítanák ki most az ellátásokat. Miközben a kormány nagy erővel nyomatja a PR-gépezetén keresztül a júliusi rendkívüli nyugdíjemelés hírét, a kórus arra nem tér ki, hogy hiába az idei második emelés, a törvény szükségessé fog tenni egy harmadikat is – köszönhetően az elszabadult inflációnak.

„Ebben a hónapban érkezik az évközi nyugdíjemelés, amikor mintegy 2,5 millió nyugdíjas együttesen 184 milliárd forint pluszpénzt kap. A januártól júniusig terjedő, visszamenőlegesen járó emelést a nyugdíjasok egy összegben, az aktuális, július havi emelt nyugdíjukkal együtt kapják meg” – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek. Arra is kitért, hogy az emelt összeg mellett, összességében még hét havi emelésnek megfelelő összeget utalnak ki, ugyanis a 13. havi nyugdíj (aminek – mint tudjuk – az alapja az idei ellátási összeg mostani emeléssel korrigált összeg) után is jár egyhavi kiigazítás.
 
A Hírklikk korábbi számítása szerint a 160 960 forintos átlagnyugdíjas összesen 217 179 forintot kap majd a bankszámlájára (vagy annyit visz neki a postás). Ugyanis a hat havi korrekció egybeni összege 37 665 forint, ehhez jön a februárban folyósított 13. havi nyugdíj kiigazításaként 6 277 forint, s ezt utalja majd a nyugdíjfolyósító – az átlagnyugdíj esetében már megemelt – 173 237 forintos havi járandósággal együtt.
 
Mindez persze jól hangzik, de az emelés több sebből is vérzik. Egyrészt még ezzel a kiigazítással sem valósul meg az a törvényi kötelezettség, miszerint a nyugdíjakat minimum az inflációnak megfelelő mértékben köteles emelni a kormány. Mint emlékezhetünk rá, januárban volt egy öt százalékos emelés, amit – jegyezzük meg –, úgy „adott el” a PR-gépezet, hogy a kormány nagyvonalúságából a tervezett infláció felett emelnek, noha már tavaly év végén is 7,4 százalékos volt a fogyasztói árak éves emelkedési üteme, és nem volt szakértő, aki ne vetített volna előre további gyorsulást. Szóval volt egy öt százalékos januári emelés, amit most kiigazítanak egy újabb 3,9 százalékossal. Ezzel együtt, az idei emelés mértéke 8,9 százalékra rúg. Csakhogy az infláció – a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, májusra vonatkozó  adata szerint – 10,7 százalék, azaz 1,8 százalékponttal magasabb volt, mint az együttes emelés mértéke (a júniusi számot e hét szerdán publikálja a KSH), és prognózisok szerint még további drágulás  áll előttünk. 
 
Nem más, mint – sok egyéb mellett – a Magyar Nemzeti Bank állítja ezt. Legfrissebb Inflációs jelentésében a jegybank ugyanis azt fejtegeti, hogy 11-12,6 százalék között alakulhat az infláció. Mint a Portfolió megjegyezte: ez nagyon magas áremelkedési ütemet jelent, három hónappal ezelőtt még 7,5-9,8 százalék közötti átlagos pénzromlást vártak az idei évre. Az MNB most magasabb inflációt jelez előre, mint a piaci elemzők, sőt, az MNB prognózisa szerint az infláció (ami ugye májusban 10,7 százalékos volt, mind a „normál, mind a nyugdíjasoké), a következő hónapokban megközelítheti a 16 százalékot.
 
Ám, mint arra szakértők évek óta rendre felhívják a figyelmet, sürgető szükség lenne végre a számításhoz alkalmazott fogyasztói kosár felülvizsgálatára (mind a „normál, mind a nyugdíjas-kosáréra), mivel azok tartalma messze nem követik a vásárlási szokásokat. De akár ezt, akár a „rendes” inflációt nézzük (nagy eltérés nem szokott lenni a kettő között), egyik sem tükrözi hűen a valóságot. Merthogy a fogyasztásban egyre inkább tetemes hányadot képviselő élelmiszerek árai emelkednek a leginkább drámai módon. Májusban ez 18,6 százalék volt, ezen belül a margarin ára 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9, a péksüteményeké 27,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8 százalékkal nőtt. Egyes portálok – például a G7 – rendszeres árvizsgálataikkal ennél is komolyabb emelkedéseket mutatnak ki.
 
Mindezek alapján nem véletlenül állítják a szakértők, hogy messze nem elegendő a most esedékes 3,9 százalékos nyugdíjemelés. Csak két véleményt idézünk.
 
A kormány jól döntött, hogy egy lépcsőben, már júliusban realizálja a soron kívüli, visszamenőleges, kiegészítő nyugdíjemelést, ami persze nem zárja ki – sőt – a novemberi további emelés lehetőségét” 
 
– mondta a közelmúltban a Hírklikknek Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi vezetője. Míg Farkas András, a „Nyugdíjguru”, saját oldalán, azt írta: „A júliusit követően, novemberben szinte biztosan várható újabb nyugdíjemelési korrekció, amelynek mértéke majd szeptemberben válhat ismertté”.
 
A nyugdíjtörvény értelmében, ha az éves várható infláció magasabb az előzetesen tervezettnél, akkor kiegészítő emelést kell végrehajtani, novemberben. Előbb lehet, de később nem. Ha Orbán hisz a „jobbkezének”, azaz Matolcsy Györgynek, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Bank elnöke, akkor novemberben további 3,7 százalékos kiigazítást kell majd végrehajtani (már ha menet közben nem romlik tovább a helyzet, s nem gyorsul még jobban a fogyasztói árak emelkedési üteme).
 
Ennek persze a kormány számára meglesz az az előnye, hogy szeptember-október-novemberben ismét az állítólagos jótéteményeiről lehet majd hangos az orbáni propaganda. Több, mint erős a gyanúnk, hogy a júliusi lépésre is ezért, nem pedig a nyugdíjasok megsegítésének szándékával szánták rá magukat. Hiszen, ha az lenne a cél, akkor akár egyszeri nagyobb juttatással is elérhették volna ezt, de láttuk, hiába javasoltak szakértők korábban például egy, a koronavírus-járvány miatti egyszeri juttatást, a kormánynál az is süket fülekre talált.
 
NVZS
hirklikk.hu