Halálos struccpolitika - Későn derül ki, ha valakit megtámadott a rák

2015.12.21 08:31

Csak a szűrések kiterjesztésével és a lakosság tudatosságának javításával, egészséges félelemérzetének felkeltésével lehet elérni, hogy a daganat-gyanús páciensek időben kerüljenek a megfelelő onkológiai központokba – figyelmeztetnek a szakemberek. A technikai és orvosi háttér mára kiépült, mégis elveszítünk évente 30-35 ezer embert, mert nagyon későn derül ki, ha valakit megtámadott a rák.

 A diagnosztikai vizsgálatok fontosak, de nem oldanak meg minden problémát
FOTÓ: NÉPSZAVA

Rohamtempóban emelkedik világszerte a rákos megbetegedések száma. A 60-as évek közepével összevetve nálunk ma másfélszer annyian szenvednek valamilyen rosszindulatú daganatban, 300 ezer honfitársunk szerepel a központi onkológiai nyilvántartásban, évente 70-80 ezer új név kerül a listára és 30-35 ezren halnak meg. Annak ellenére Magyarország veszíti el a népesség számához viszonyítva a legtöbb vastagbél daganatos beteget, hogy az egészségbiztosító az utóbbi tíz évben majdnem megduplázta az onkológiai kiadásait. Az ellátások 2013-ban már 160 milliárd körüli összeget emésztettek fel, százezer lakosból mégis 239 rákbetegségben hal meg minden évben.

Ma már azt sem lehet mondani, hogy nincs pénz a legkorszerűbb diagnosztikai és terápiás készülékekre. Az egészségügyi államtitkárság a Népszava kérésére összegezte, hogy 15 állami intézményben és 3 egyetemi klinikán összesen majdnem 23 milliárd forintot fordítottak onkológiai ellátással kapcsolatos fejlesztésekre az előző uniós ciklusban. Teljessé vált a regionális onkológiai centrumok hálózata, javultak a diagnosztikai és a terápiás lehetőségek a fővárosban és vidéken is. A nyártól kezdve folyamatosan adták át a többségükben 2013-ban indult beruházásokat, hogy elszámolhassák az uniós pénzek felhasználását. A humántárca szerint „az új infrastruktúra megépülésével biztosítható, hogy Magyarországon időben megtörténhessen a daganatos betegségek felismerése és kezelése”, már csak az a kérdés, hogy mennyi idő kell az első eredményekhez.

Holnap késő lesz

A kérdésre egyelőre nincs válasz, mert a legkorszerűbb berendezések, épületek sem elegendők az áttöréshez, ha nem társul melléjük számtalan olyan emberi tényező, amelyekben változatlanul vesztésre állunk. Az onkológusok, a betegszervezetek és a kormány között egyetértés van abban, szemléletváltást kellene elérni, mert az elvesztett emberek többsége olyan későn kerül szakember elé, amikor már nincs esély a megmentésére. A megoldás részleteiben azonban már kitapinthatóak a hangsúlyeltolódások.

A betegség késői felismerésével magyarázza a rendkívül rossz hazai statisztikákat Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) tiszteletbeli elnöke is. Szerinte komoly előrelépésre csak akkor számíthatunk, ha a lakosságot sikerül megtanítani egy egészségesebb életmódra, kiterjesztjük a szűrővizsgálatokat és ezeket a lépéseket őszinte és nyílt nyilvános párbeszéddel alapozzuk meg. Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centrumának vezető főorvosa önkritikusan azt is elismeri, hogy a vastagbél daganatok szűrése esetében nemcsak a kormányzati szakpolitikusok késlekedése miatt nem sikerült még országos programot indítani, ebben az onkológus társadalmon belüli szakmai megosztottság is vastagon benne van. A szakma egyik fele szerint a székletvér szűrése már komoly előrelépést hozna, de Bodoky professzor arra figyelmeztet: az emésztőrendszer daganatainak mindössze 17 százaléka vérzik, miközben egy egyszerű aranyér is okoz ilyen tünetet, tehát sokszor születhet rossz diagnózis, ha csak erre hagyatkozunk. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Magyar Rákellenes Liga nemrég publikált felmérése szerint a Magyarországon felállított rákdiagnózisok 20 százaléka később tévesnek bizonyul, ami bizalmatlanságot szül a páciensek körében, vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy mire alapozva közlik valakivel a betegség hírét.

Szűrni, szűrni

Ráadásul a népegészségügy hagyományos eszközeivel, a behívásra épülő szűrővizsgálatokkal nehezen lehet elérni a legveszélyeztetettebb csoportokat – folytatja Bodoky főorvos. Ennél is nehezebb elterjeszteni a vastagbél tükrözéses vizsgálatát, holott ezt csak 10 évente kellene elvégezni az 50 fölötti korosztálynál és ez önmagában is 80 százalékkal csökkentené a vastagbéldaganat okozta halálozást. Ma évente 5 ezer embert veszítünk el emiatt, közülük 4 ezret meg lehetne menteni, ha el lehetne érni, hogy a lakosság részt vegyen a tükrözéses szűrésekben – figyelmeztet mindannyiunk személyes felelősségére az orvos-szervezet vezetője.

Változtatni kellene a lakosságnak a szűrésekhez való hozzáállásán – ezt emeli ki a bajok közül elsőként az onkológusok másik részét tömörítő Magyar Onkológusok Társaságának elnöke is. Mangel László arra figyelmeztet, ösztönösen hárítjuk az egészségünket fenyegető bajokra figyelmeztető testi jeleket, nincs bennünk egészségtudatosság, ami növelné a szűréseken való megjelenést. A Pécsi Onkoterápiás Intézet igazgatója ugyanakkor azt is hozzáteszi, a tömeges tükrözéses vizsgálatokhoz az ellátórendszer kapacitásai ma még nem elegendőek.

A Gyógyulj Velünk Egyesület vastagbéldaganatból felgyógyult elnöke saját tapasztalatból is mondja: az alapellátó orvosok sem mindig figyelnek eléggé a pácienseikre. A szűrővizsgálatok elfogadtatása mellett néha elég lenne egy kézzel végzett ellenőrzés is ahhoz, hogy az eltérés tapintását alapos kivizsgálás követhesse, s így időben kiderülhessen a rákos elváltozás. Az onkológus főorvosok pedig épp a civil szervezetek és a média nagyobb szerepvállalását sürgetik, hogy megváltozzon a lakosság hozzáállása.

Kommunikációs áttörés

A rákbetegeket segítő egyesületet vezető Lakos István szerint a tükrözést nehéz népszerűsíteni, mert az emberek félnek a vizsgálattól. Arra kérdésre azonban, mégis hogy indítanának egy ilyen kampányt, az ország legjobb onkológusai és a civil szervezet vezetője is azt mondják, ismert közéleti szereplőket, akár celebeket kellene rávenni: szálljanak be a felvilágosításba, különösen, ha maguk vagy családtagjuk érintett volt rákbetegségekben. Azt sem bánnák, ha a valóságshow-k, szappanoperák minden adásában előkerülne a kérdés: szinte mindegy, hogy milyen a közvetítő közeg, csak jusson el minél több emberhez az üzenet – mondják egybehangzóan. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga nemrég lemondott elnöke korábban épp a Népszavában emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államokban is az törte át a lélektani gátat és indította el a tömeges jelentkezést a vastagbélrák szűrésekre, amikor Ronald Reagan korábbi elnök kiállt a kamerák elé, hogy őszintén beszéljen a daganatáról és kezeléséről. Bodoky professzor is hasonló példákat várna, elképzelhetőnek tartaná az ország vezetőinek szerepvállalását, mint kampánylehetőséget.

Ezeket a kommunikációs akciókat persze az egészségbiztosító nem tudja finanszírozni, de más forrásból lehetne rá találni kormányzati pénzeket. Az egészségügyi államtitkárság szerkesztőségünkbe eljuttatott válaszában legalábbis hangsúlyosan említik a lakossági szemléletváltás fontosságát és azt, hogy a kormány „határozott célja” a vastagbélszűrési program országos kiterjesztése. Innen már csak egy lépés lenne kihasítani egy szeletet a központosított propaganda büdzséből. A tárca emlékeztet rá, hogy az 50-70 éves nők és férfiak körében székletvérminta vizsgálaton alapuló szűrőprogram Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Heves megye után 2014-ben Csongrádban is elindult. Az összesen 227 háziorvos és asszisztens a szűrés megkezdése előtt képzésen vett részt és 20 ezer érintettet vontak be a mintavételbe.

A betegszervezetet vezető Lakos István emlékei szerint az első ilyen szűrőprogram még 1996-ban indult Ajkán, a négy megyében megszervezett mostani vizsgálatok tehát azt jelentik, 20 év alatt nem sikerült országos székletvér szűrést kezdeni és most sem kaptunk konkrét időpontot a bevezetésre a minisztériumtól. Bodoky professzor felidézi, Zombor Gábor támogatta, hogy az országos székletvér szűrés bevezetése mellett az OEP finanszírozza azt is, ha valaki egyből a tükrözést választja. Most is abban bízik, az új államtitkár fontosnak tartja ezt a lépést, az onkológus szakma nyitott a megkezdett párbeszéd folytatására.

Túl hosszú várakozás

A nyáron áttörésként beharangozott szabály, miszerint két héten belül elvégzik a képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat, egyformán mosolyt csal Mangel László és Bodoky György, meg a civil vezetők arcára. A MOT elnöke szerint a nagyon ritka sürgősségi esetek illetve bizonyos vérképzőszervi rákok kivételével nem 1-2 héten múlik a beteg megfelelő ellátása. Sokkal fontosabb lenne, hogy a páciens megfelelő onko-teamhez kerüljön, ahol a szakemberek szükség szerint további célzott, speciális vizsgálatok alapján tudnak dönteni a diagnózisról és a megfelelő kezelésről. A klinikai onkológusok társaságának tiszteletbeli elnöke a betegutak lerövidítését tartja a szűrések utáni legfontosabb lépésnek. Arra figyelmeztet, hogy a háziorvostól a mostaninál sokkal gyorsabban kellene eljutni a betegnek az onkológusokig, de amíg egy sima ultrahang vizsgálatra is 3 és fél hónapot kell várni, sokszor túl hosszú idő telik el, mire felmerül a daganat gyanúja. Bodoky professzor arra is figyelmeztet, a rákdiagnózis nem egy CT leletből áll, ahhoz szövettani vizsgálat is kell, és itt elakadhat a rendszer, nagyon kevés patológus dolgozik, heteket kell várni az eredményekre. A hiányszakmára való felkészülés nagyon hosszú időt vesz igénybe, a patológusi szakvizsga megszerzése után további két évet tanulhat a fiatal orvos, míg diagnosztikus cytológia szakképesítést szerez. A képzési keret bővítését firtató kérdésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mégis azt felelte, nem kaptak olyan jelzést, hogy több szakember kellene erre a speciális területre, de az Egészségügyi Szakmai Kollégium Patológiai tagozata biztosan foglalkozik a kérdéssel, ha szükséges. A testület válaszára néhány hetet biztosan várni kell, az új szakmai kollégiumok januárban kezdenek dolgozni.

Terápiában jobbak vagyunk

Ha a páciens végre eljut a megfelelő onkológusokhoz, elkészül a diagnózis, kezdődhet a legjobb eredményt ígérő, személyre szabott terápia, akkor már nem állunk rosszul. Az onkológiai ellátó struktúrát a szakemberek jónak tartják, bár a civilek elviselhetetlen zsúfoltságra panaszkodnak az ambulanciákon. A Pécsi Onkoterápiás Intézet vezetője emlékeztet rá, hogy a kor követelményeinek megfelelő sugárterápiás készülékek jöttek az utóbbi időben az országba, a sebészek és a rákbetegeket kezelő más szakemberek együttműködése szorosabb lett és folyamatosan jelennek meg az új gyógyszerek, amelyek akkor is akár hosszú hónapokkal, évekkel képesek meghosszabbítani a beteg életét, ha nem lehet meggyógyítani. A budapesti onkológiai centrum vezetője ezt azzal egészíti ki, hogy pályája elején egy áttétes vastagbél daganatban szenvedő beteg a diagnózis felállítása után 6 hónapra számíthatott, ma már akkor is legalább 30 hónapot él még, ha nagyon későn kerül hozzájuk.

Az onkológiai, illetve egyéb szűrések finanszírozásában bekövetkező esetleges változások szakmapolitikai, jogalkotói döntéseken alapulnak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) kizárólag a hatályos jogszabályok alapján finanszírozhatja a szűrővizsgálatokat – válaszolta a szűrések kiterjesztését firtató kérdésünkre a szervezet sajtóosztálya. Az eredményes kezelésekhez viszont hozzájárulnak új terápiás hatóanyagok befogadásával, illetve már támogatott hatóanyagok indikáció bővítéseivel, a legmodernebb képalkotó készülékekkel onkológiai és onko-hematológiai kórképekben, amelyeket az OEP által működtetett többletkapacitás befogadási bizottság javaslata alapján az illetékes miniszter fogad be. A diagnosztikai lépések, beavatkozások és kezelések elszámolása sokféle formában, bonyolult rendszerben történik. A szakembereket is érdekelné, hol eredményesebb és hol kevésbé sikeres a gyógyító munka, de az OEP szerint náluk ugyan rendelkezésre állnak finanszírozási adatok, ezekből önmagukban nem vonhatók le olyan megállapítások, amelyekből egyértelműen kijelenthető lenne Magyarország egyes területeinek onkológiai „veszélyeztetettsége”. A daganatos betegségek kialakulását, lefolyásuk folyamatát, a gyógyítás eredményességét igen sok tényező befolyásolja, így a rájuk vonatkozó tények ismerete nélkül felelőtlenség lenne következtetéseket levonni – érvel a biztosító. Bodoky György ugyanakkor támogatná, hogy az OEP ilyen irányú adatai legyenek hozzáférhetőek, mert ma még szakmai körben sem ismerhetik meg őket.

Esély és korlátok

Mangel főorvos figyelmeztet a korlátainkra is, vagyis, hogy bármennyit fejlődik a világ ezen a téren, sajnálatos módon mindenkit soha nem lesznek képesek megmenteni. Ebből azonban nem következik az, amivel naponta szembesülnek az onkológiai centrumokban: a hazai ellátórendszerről hosszú ideje megjelenő negatív hírek hatására megengedhetetlenül sokan keresnek a tünetek felbukkanásakor teljesen hatástalan alternatív gyógymódokat. Miközben az így elvesztegetett hónapok halálos következményére figyelmeztetnek a szakemberek, egyben bizalmat is kérnek, mert egybehangzóan állítják, onkológiai területen az átlagos magyar viszonyoknál stabilabb orvos és nővérgárda segíti a gyógyulást. Ha a beteg időben jut hozzájuk, esélyt kaphat a felépülésre.

Gulyás Erika
nepszava.hu