Hamarosan eltűnik a ma ismert trappista sajt a magyar boltokból: itt a pontos menetrend

2020.10.25 12:06

Komoly válságban van idehaza a trappista sajt, legalábbis ami ezeknek a termékeknek a minőségét illeti. Nem véletlen, hogy a magyar hatóság szakemberek bevonásával előállt egy új szabályozással, ami jelenleg éppen az Európai Unió asztalán van, és a notifikációs eljárás végére vár. Ha ez megtörténik végre, akkor belátható időn belül a ma ismert trappista sajtok tömegével tűnnek el a boltok polcairól, helyüket jóval minőségibb termékeknek adva át. Mutatjuk a pontos menetrendet, hogy számolhat egy átlagos vásárló, mikor tud végre tömegével kapható, minőségi trappista sajtok közül válogatni.

 

A tavalyi év végén, illetve idén év elején több cikkben is foglalkoztunk a hazai, nagyüzemi trappista sajtokkal, illetve az azok előállítását szabályozó Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) I. valamint II. kötetével. Korábbi cikkeink fő megállapítása az volt, amit egyébként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is megerősített, hogy
 
bár a hazai forgalomban található trappista sajtok élelmiszerbiztonsági szempontból mind megfelelőek, érzékszervi minőségük azonban igencsak tág határok között mozog.
 
Ennek pedig egyértelműen az ez idáig igencsak megengedő szabályozói környezet volt az oka. Jelenleg ugyani úgy áll a helyzet, hogy az MÉ. I. és II. kötetében egészen más rajzolódik ki trappista és trappista sajtról. Az MÉ I. kötete ugyanis nagyon kevéssé szabályozza azt, hogy milyen sajtterméket lehet trappista sajtként eladni.
 
A II. kötet ezzel szemben már nagyon precíz követelményeket állít a trappista sajt elkészítése elé, ám ezeket a gyártóknak csak akkor kell betartaniuk, ha "megkülönböztetett jelzéssel" illetik termékük. Azaz "minőségi" vagy "hosszú érlelésűnek" nevezik.
 
Érthetően az MÉ II. kötetében leírt kritériumrendszernek már csak jóval minőségibb termékek tudnak megfelelni, amiknek az áruk is természetüknél fogva magasabb, a gyártásuk is drágább. Nem véletlen tehát, hogy "minőségi" trappistát sem a hazai, sem a külföldi gyártók nem igen gyártanak. A NÉBIH anno konkrétan azt válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére, hogy
 
jelenleg a vállalkozók szinte egyáltalán nem élnek a minőségi megkülönböztető jelző használatának lehetőségével, ugyanis ha jelző nélkül csak a trappista sajt megnevezést használják, akkor az MÉ I. kötetének előírásai alapján tudnak gyártani. Ez kevésbé szigorú, és nincs benne minimum érlelési idő így a gyártó számára könnyebb az előírásoknak való megfelelés, ugyanakkor a hazai piacon megjelenő termékek meglehetősen heterogének, nem túl fényes minőségűek.
 
Eddig úgy készült, hogy mindent bele?
 
Ez pedig hosszú évek óta így van, vásárlók tömegei tudják alátámasztani. Nemrégiben elindult azonban egy szabályozási módosítás, melynek értelmében Trappista sajtnak már csak olyan készítményt lehetne hívni Magyarországon, aminek gyártásához szigorú követelményrendszert kell majd betartaniuk a gyártóknak. Igen, gyakorlatilag azt, amit most az MÉ. második kötete csak és kizárólag a "minőségi" trappistákra nézve írna elő.
 
Az MÉ I. kötete így fogalmaz trappista téren - tejből, valamint engedélyezett összetevőkből vagy azok egy részéből, a jellegének megfelelő kultúra hozzáadásával, enzimes alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, savóelvonással - membrán szeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátum elvonással - előállított szilárd vagy fél-szilárd termék, amelyben a savófehérje-kazein arány nem haladja meg a tejben lévőt, és amelyet rövidebb-hosszabb ideig érlelnek.
 
Az MÉ II. kötete a következő kritériumokat támasztja a "minőségi" trappista sajtok elé ma (ezek nagy része fog bekerülni a jövőre várhatóan hatályba lépő új szabályozásba): A kéreg jól gondozott, sima, színe aranysárga esetleg aranybarna, enyhén zsíros vagy nyirkos tapintású; Fóliába vagy paraffinba csomagolt, egész sajt: korong vagy hasáb alakú, az alap- és fedőlapja sík, oldalfelülete enyhén kidomborodó, a fólia vagy paraffin sértetlen, egyenletesen simul a sajt felületére; A sajttészta egyenletesen halvány- vagy szalmasárga színű, a metszéslapon egyenletes eloszlásban nagyszámú kis- és közepes méretű röglyuk látható; Jól vágható, rugalmas, hajlítható, szájban elomló (állomány); Jellegzetes, enyhén aromás, idegen szagtól mentes (szag); Jellegzetesen zamatos, enyhén savanykás, kellemesen sós, telt, idegen íztől mentes (íz).
 
Mindez azt eredményezi majd, hogy a forgalomban lévő összes trappista sajt a jövőben jóval minőségibb lesz, mint amit most tömegesen lehet kapni a boltok polcain. - Most is kaphatók persze minőségi trappista sajtok, ám ezek ritkák mint a fehér hollók a magyar palettán, de mint kivételek legalább erősítik a szabályt.- A Nébih év elején tehát arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy a módosítás hatálybalépés 2020 év végére várható. Ezzel kapcsolatban kerestük meg most újra a hatóságot, mondják el, mi lesz a pontos menetrendje a jelenleg tömegével kapható, "nem túl fényes minőségű" trappista sajtok kivezetésének.
 
 
Sokat kell még várni
 
Először is a hatóság közölte a Pénzcentrummal, hogy jelenleg az előírás kötelező, Európai Uniós notifikációs eljárása zajlik, ami - amennyiben nem érkezik tagállami, vagy Bizottsági észrevétel - 
 
2021. január 4-én zárul.
 
Ellenkező esetben azonban ez is 3 hónappal meghosszabbodik. Ez azonban "csak" az uniós tér, ami azt jelenti, hogy idehaza csak ezután lehet lépni trappista-ügyben. Mindez annyit tesz, hogy a jogszabály a notifikációs eljárás függvényében, várhatóan 
 
jövő év február vagy május végéig lép hatályba.
 
Igen ám, de az úgynevezett átmeneti időszak, amíg a gyártók felkészülhetnek az új szabályozásra, a hatályba lépéstől számított 12 hónapig tart. Mindez azt jelenti, hogy 
 
a magyar boltok polcairól leghamarabb 2022 februárjában, legkésőbb 2022 májusának végén tűnhetnek el végleg az alacsony minőségű, szinte teljesen heterogén trappista sajtok.
 
Mit jelent majd az új trappista-kor?
 
A NÉBIH a Pénzcentrumnak küldött friss válaszában elmondta, korábban nem volt a trappista sajtra vonatkozó, kötelezően betartandó speciális előírás, így a hatóság kezében sem volt megfelelő eszköz ahhoz, hogy a trappistának nevezett, de a hagyományos trappista sajthoz képest gyengébb minőségű termékeket kiszűrje a kereskedelemből. 
 
A trappista sajt minőségét meghatározó új előírások egyfajta biztonságot jelentenek a fogyasztók számára a trappista sajtként előállított, trappista sajtnak nevezett sajtokkal kapcsolatban. Az új szabályozás lényege, hogy a vásárlók az eddigieknél megbízhatóbb minőségű termékhez juthassanak, ha trappista elnevezésű sajtot vásárolnak
 
- emelte ki a hatóság. Felmerül azonban a kérdés, mi lesz azokkal a sajtokkal és gyártóikkal, amiket most tömegével, olcsón trappista sajtként árulnak, ám a jövőben ezek egyáltalán nem felelnének meg az új kritériumrendszernek. Az biztos, hogy a fent bemutatott új jogszabály hatálybalépést követően "trappista" elnevezéssel csak az új előírásoknak megfelelő terméket lehet majd forgalomba hozni.
 
Amennyiben azonban a gyártók más fantázia nevet adnak terméküknek, akkor azoknak a jelenleg is érvényben levő jogszabályoknak kell majd megfelelniük. A hatóságnak persze arra nincs ráhatása arra, hogy egy-egy gyártó hogyan reagál az új szabályozásra. 
 
Ez egyéni mérlegelés kérdése a piaci helyzet felmérése alapján. Fő kérdés, hogy a gyártó a népszerű trappista elnevezést tartja-e rentábilisnak, alkalmazkodva a szigorúbb előírásokhoz, vagy új néven adja a termékét a korábbi minőségben, ami valószínűleg piaci veszteséggel jár majd
 
- közölte a Pénzcentrummal a Nébih, ami számára az elnevezéssel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy ezentúl a trappista név használata ne a fogyasztókat megtévesztő módon történjen, ne lehessen a trappista név használatával visszaélni.
 
penzcentrum.hu