Hatalmas biznisz a használt ruha: ahol szükség van rá, oda jut a legkevesebb

2019.09.21 11:29

Naívan azt hihetnénk, hogy a leadott használt ruhák rászorulókhoz kerülnek, pedig ez korántsem ilyen egyszerű. A nyugati országokban leadott, bebálázott ruhák hosszú utat tesznek meg, rengeteg kézen átjutnak, és csak a töredékük jut el a rászorulókhoz. Az egyik ilyen köztes állomás pedig Magyarország, ahol elképesztő piaca van a turis ruháknak.

 

Sokan idegenkednek a használt ruha vásárlástól, mások kifejezetten szeretik ezeket az üzeleteket, amelynek számos oka lehet a spórolástól kezdve, a "vadászösztönön" át a környezettudatosságig.
 
Az a tapasztalatom, hogy valahogy mindig a turkálóban vásárolt ruhákat dicsérik meg rajtam. Tehát a fast fashion ruhák azok alapvetően olyan tucatszámba mennek az ember szemének, és amik viszont turkálóból vannak, azokat valahogy különlegesebbnek látjuk
 
- mondta el Bitay Andi, életmód blogger az atv műsorában, akinek saját bevallása szerint a ruhatárának 80 százaléka használt ruha üzletből származik. Nyugaton már régóta divat a turizás - nem csak a spórolás miatt térnek be a vásárlók ezekbe az üzeletekbe -, ez pedig itthon is egyre inkább jellemzővé válik.
 
A turkálók kinézete is teljesen átalakult, sokkal inkább butikok hangulatát árasztják, és már szinte mindenhol vállfákon sorakoznak a méret és szín szerint szétválogatott ruhadarabok, nem pedig ömlesztve. Füzesi Szilvia, a Cream használtruha üzlet boltvezetője elmondta, hogy éppen ezért nem is szeretik a turkáló kifejezést.
 
Honnan érkezik a használt ruha?
 
Rengeteg turkálóban ki van írva eleve, hogy angol, vagy például holland second hand üzletben járunk. A bálák nagy része nyugatról, azon belül Angliából érkezik: tavaly 394 ezer kilogram használt ruhát szállítottak külföldre. De hogyan kerül a magyar használt ruha üzletekbe?
 
Érdekes módon a karitatív szervezeteken keresztül jutnak el hozzánk is, és sok más országba a ruhás bálák. Tehát az angolok leadják a ruhákat karitatív célra, itt pedig értékesítik. Nade ez hogyan szolgálja a rászorulók érdekeit?
 
Kovács Zoltán, az EasyGet Textil ügyvezetője elmondta a műsorban, hogy akkora mennyiségű ruhával a karitatív szervezet nem tud mit kezdeni, mint amennyi leadásra kerül. A pénzre viszont szükségük van, hogy segíthessenek a rászorulókon. Ezért adják el az adományokat. Ez pedig Magyarországon hatalmas biznisz.
 
Nem az említett cég az egyetlen itthon, amely használt ruha eladással foglalkozik: tavaly 74 millió USD értékben importált hazánk használt ruhát, amellyel világszinten a 9. helyen áll Magyarország. Az ide érkező bálák nagyrésze nem itthon talál viszont gazdára: kb. 20 százaléka magyar a magyar kiskereskedőknél. Egy részükből, amely használhatatlan, törlőrongy lesz, más részük Nyugat-Afrikában, Ázsiában kerül értékesítésre.
 
Tehát a ruhák egy része visszakerül oda, ahol gyártották: second hand formában.
 
Ez a körforgásos gazdaság: ahelyett, hogy kidobnánk a használt ruhaneműt, visszakerül az értékesítésbe, és újra használjuk, hasznosítjuk azt. A ruhahulladék ugyanis jelentős terhet jelent: egy héten átlagosan 11 millió ruha kerül a hulladékok közé. A Használtruha-szeptember elnevezésű kihívás is erre, és az új ruhák gyártásának környezetet terhelő hatására hívja fel a figyelmet. Célja, hogy 30 napon át egyáltalán ne vásároljunk ruhát, vagy csak second hand üzletben.
 
penzcentrum.hu