Hatalmas nyugdíjaslázadás fenyegeti az Orbán-kormányt

2015.12.16 19:35

Fura megkülönböztetés: egy parlamenti képviselő vagy egy polgármester a fizetése mellett felveheti a nyugdíját is, de ez a közszolgákra már nem igaz. Strasbourg szerint ez a diszkrimináció tilalmába ütközik, így újabb panaszok sora érkezhet az emberi jogi bíróságra.

Több ezer embert érinthet a strasbourgi emberi jogi bíróság keddi ítélete, amelyben kimondták:

    sérti a megkülönböztetés tilalmát az a 2013-tól hatályos szabályozás, amely szerint a közszférában munkát vállaló nyugdíjasok nyugellátását meg kell vonni.

Az emberi jogok európai egyezménye ugyanis kimondja: tilos például az emberek „nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő" megkülönböztetése.

A panaszos, Fábián Gyula nyugdíjasként 2012 nyarán helyezkedett el a XIII. kerületi önkormányzatnál. A következő esztendő januárjában elején életbe lépett törvénymódosítás alapján viszont július 1-jétől megvonták a nyugdíját, mert a jogszabály kimondja: annak folyósítását szüneteltetni kell, ha az érintett közalkalmazotti jogviszonyban áll. Fábián emiatt a strasbourgi bírósághoz fordult, s arra hivatkozott, hogy a jogszabályok különböző rendelkezéseket tartalmaznak a köz- és a magánszférára – a vállalkozásoknál a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasok bármennyit kereshetnek –, ráadásul a közszférán belül sem mindenkire vonatkozik a korlátozás, mert például a parlamenti képviselők vagy a polgármesterek a fizetés mellett is felvehetik a nyugdíjukat.

Miután a kormány ennek a megkülönböztetésnek nem tudta a strasbourgi fórum számára elfogadható magyarázatát adni, a testület Fábiánnak adott igazat, s 15 ezer euró kártérítést, valamint háromezer euró eljárási költséget ítélt meg. Grád András ügyvéd, a panaszos jogi képviselője kérdésünkre elmondta,

    az ügyet kétségkívül próbapernek szánták, hiszen ismeretei szerint legalább ötezer nyugdíjas lehetett hasonló helyzetben.

Azt azonban nem tudta megmondani, hogy közülük hányan mehetnek még el Strasbourgba.

Az ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy panaszt benyújtani a sérelem bekövetkezésétől számított hat – de jövő januártól már csak négy – hónapon belül lehet. Másfelől értelmezés kérdése, hogy egy folyamatosan fennálló jogsértő állapot esetén mi a helyzet – tette hozzá. Ami viszont bizonyos: az ügyvéd tájékoztatása szerint máris jelentkeztek újabb emberek, akiket a mostani verdikt szerint egyezménysértő módon fosztottak meg a nyugdíjuktól.

Arra különben van precedens, hogy amikor a gyermekkel való kapcsolattartást a másik fél akadályozza, a beadványt a jogellenes helyzet fennállása alatt – tartson az bármilyen hosszú ideig – befogadják. Grád András elképzelhetően tartja, hogy ez a nyugdíjügyben is igaz lehet, de van egy biztosnak tűnő kiskapu: ha valaki közalkalmazottként kéri a nyugdíja folyósítását, s azt megtagadják, a hat, illetve jövőre négy hónapos határidő újból indul.

Emlékeztetett ugyanakkor az ügyvéd arra, hogy nyugdíjügyben a korábbi ombudsman már 2013 májusában az Alkotmánybírósághoz fordult. Ebben Szabó Máté jelezte, hogy a kettős juttatás tilalma diszkriminatív lehet, de igazából inkább arra hivatkozott, hogy a hosszú éveken át fizetett nyugdíjjárulék fejében mindenki joggal elvárhatná, hogy őket „az állam a korábbi tulajdonelvonással arányos idősköri juttatásban részesíti". Az ügyvéd úgy véli, ha az alkotmánybírák az elmúlt két és fél évben előveszik ezt az ügyet, elkerülhették volna a strasbourgi bukást.

A nyugdíjtörvény tartalmaz más, az általános szabályokhoz képest ugyancsak eltérő rendelkezést is: aki a rá vonatkozó tényleges öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt részesül valamilyen, a korábbi törvények alapján megállapított nyugdíjszerű ellátásban, szintén elveszíti a járandóságát, ha egy évben bárhol – akár a saját vállalkozásában is – a minimálbér tizennyolcszorosát meghaladó összeget keres. Ez most bruttó 157 ezer forint, tehát a még viszonylag fiatal nyugdíjasnak ezzel számolnia kell.

    Az ombudsmani indítvány alapján ezzel kapcsolatban a tulajdonvédelem kérdése merülhet fel, hiszen a korábban elvont javakat attól függetlenül ellentételezni kell, hogy a nyugdíjjogosult dolgozik-e vagy nem.

Grád András egy ezzel kapcsolatos strasbourgi panasz kimenetelét tekintve nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, csak jelezte, hogy a tulajdonvédelem a mostani ügy kapcsán fel sem merült, mert a bírák a diszkrimináció megállapítása után nem mentek tovább. Mindazonáltal nem tartja kizártnak, hogy ezzel érdemes lehet próbálkozni.

A közelmúltban egyébként Szabó Tímea, a PM társelnöke törvénymódosítást terjesztett be, amely arra irányul, hogy vonják meg a parlamenti képviselők és a polgármesterek nyugellátását is. A párt szerint az emberi jogi bíróság most egyértelművé tette: jogsértő, hogy Harrach Péter parlamenti alelnök és társai a nyugellátás mellett milliós fizetést vehetnek fel. Szabó Tímea a kettős juttatás tilalmáról szóló javaslata kapcsán különben figyelmeztette a kormányt, ha a javaslatát elutasítják, nem csak jogsértést követnek el, hanem a tömeges perindítások is várhatók, százmilliós kártérítéssel.

nol.hu