Határozathozatalok az életünkről

2016.12.06 13:34

A Ház kedden - egyebek mellett - módosította a jövő évi büdzsét, és elfogadta az ellenzék által élesen megfogalmazott, és természetesen figyelmen kívül hagyott kritikával illetett közbeszerzési törvény módosítását. Ez utóbbit a parlament 112 igen, 59 nem szavazattal hagyta jóvá, vagyis szokás szerint átnyomta a törvényhozáson.

A jövőben tehát három ajánlatot kell bekérni az egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár alatti szerződésekre is. Előírták, hogy a Közbeszerzési Hatóság minden hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén részletes indokolással ellátott döntést hozzon, amely alapján a tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható.  Százmillió helyett háromszázmillió forintban határozták meg azt az értékhatárt, amely felett az ajánlatkérőnek építési beruházás esetén beszerzését meg kell hirdetnie, egyidejűleg az eljárásban ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők számát ötre emelték.

Módosították az államháztartási törvényt

Az Országgyűlés - 116 igennel, 52 nem ellenében, 5 tartózkodással - módosította az államháztartási és más kapcsolódó törvényeket Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére. A változtatások érintik az önkormányzati gazdálkodást, a költségvetési tartalékfelhasználás szabályait és a Liget Budapest projektet is.
A jegybanktörvény módosításával bővítették a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörét, ezzel a fogyasztói érdekek érvényesülését. Meghatározták például, hogy a testület döntése ellen 15 napon belül lehet ellentmondással élni, és ha azt a testület elutasítja, az eljárás perré alakul.
A Városliget fejlesztésével összefüggésben rögzítették, hogy mivel a költségvetési forrásból megvalósuló Liget Budapest projekt önkormányzati vagyont is érint, rendezték a vagyontárgyak terven felüli - különösen a bontási munkák miatti - értékcsökkenésének pénzügyi elszámolását. Kimondták: a vagyonkezelő jogosult helyi önkormányzati ingatlanokon építtetőként beruházásokat végezni. Továbbá nevesítették a Városliget Zrt.-t mint az állam nevében eljáró építtetőt.

Jogszerű földhasználat

Az Országgyűlés 135 igen, 2 nem szavazattal és 34 tartózkodás mellett elfogadta a jogszerű földhasználat fogalmát kiegészítő, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló jogszabály módosítását. A fideszes Pócs János által kezdeményezett törvénymódosítás bővítette a jogszerű fölhasználat eseteinek körét: a megbízási szerződés alapján is lehet valaki jogszerű földhasználó. Állami vagyonkezelők jogutódlásakor a földhasználat akkor is jogszerűen megilleti a jogutódot, ha az nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.

Szigorodnak a munkahelyi balesetek bejelentésének szabályai

Szigorította a munkahelyi balesetek bejelentésének szabályait a parlament a foglalkoztatási törvények módosításával, egyúttal kimondta, hogy a közfoglalkoztatottaknak el kell fogadniuk a felajánlott képzéseket. Erről 135 igen, 7 nem és 31 tartózkodó szavazattal döntöttek. A visszaélések megelőzése érdekében súlyosabb jogkövetkezményekkel jár, ha valaki elmulasztja bejelenteni a munkabalesetet. Ha ezt a sérült munkavállaló nem teszi meg, akkor neki kell bizonyítania, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben történt.

A nemzeti turizmusfejlesztésről

A hazai turizmus területi koncentrációjának felszámolását, valamint a külföldiek magyarországi tartózkodásának és költésének növelését is célozza a nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvény, amelyet 133 igen, 35 nem és 3 tartózkodó fogadott el a parlament.  A GDP mintegy tíz százalékát adó ágazat fejlesztésének szakmai tervezését és irányítását meghatározó jogszabály a turisztikai desztináció mellett meghatározza a kiemelt turisztikai fejlesztési térség, a kiemelt állami turisztikai beruházás és a turisztikai fejlesztés fogalmát is. A legfontosabb feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. látja el, a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósítása érdekében az állam 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társaságokat hoz létre.

Jogi segítségnyújtás

Az Országgyűlés 114 igen, 27 nem szavazattal és 30 tartózkodás mellett elfogadta a jogi segítségnyújtásról szóló törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosítását. A jogi segítői névjegyzék új szabályai lehetőséget biztosítanak az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges feltételekkel nem rendelkező pártfogó ügyvédeknek arra, hogy továbbra is a névjegyzékben maradjanak és polgári jogi ügyekben jogi segítőként, illetve büntetőügyekben mind jogi segítőként, mind pártfogó ügyvédként eljárhassanak. A polgári perrendtartásban a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt megindított perben megszűnik a párhuzamosság: vagy a végrehajtási perben döntenek az érvénytelenségről, vagy a később indított per felfüggeszthető lesz az első jogerős elbírálásáig.  A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása nyomán a jövőben a végrehajtási eljárások során a végrehajtó a Nemzeti Földalapot (NFA) is tájékoztatja a földek becsértékéről a felek és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai mellett. Ezzel az NFA-nak lehetősége nyílik végrehajtási kifogás előterjesztésére a becsérték megállapításával szemben.

Módosultak az energetikai törvények

A bányászati, az atomenergiáról szóló, a távhőszolgáltatásról, a földgáz biztonsági készletezésről, a villamos energiáról, a földgázellátásról, a behozott kőolajról és az állami vagyonról szóló törvény is módosul egy csomagban, jogalkalmazási tapasztalatok nyomán. A 137 igen 6 nem és 27 tartózkodás arányban elfogadott változtatás többek között pontosít egyes radioaktív anyagokkal kapcsolatos definíciót, a földgázellátásról szóló jogszabályban egyebek mellett pontosabbá válnak a kereskedőváltás szabályai, megteremtődik a napon belüli kapacitáslekötés lehetősége, de módosulnak például az adatforgalmi és informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárások is.

 Adatok kérhetők a vásárolandó használt jármű "életútjáról"    

A használtjármű-vásárlás biztonságának növelése érdekében ingyenesen elérhető új szolgáltatást alakít ki a kormány: a járműéletút-adatszolgáltatás lehetővé teszi a járművekkel kapcsolatos, több szerv által nyilvántartott adatokból minden lényeges lekérdezését egy felületen keresztül.  A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosítását 113 igen, 56 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az új szabályozás értelmében az állampolgárok díjmentesen juthatnak hozzá az adatokhoz egy adatigénylési folyamat keretén belül.

Kártalanítják a Honvéd Egészségpénztár rendvédelmi tagjait is

Az Országgyűlés a Buda Cash-botrányban bajba került Honvéd Egészségpénztár rendvédelmi tagjainak kártalanítását is lehetővé tette, miután előző ülésén már döntött a honvédelmi ágazathoz tartozó tagok kártalanításáról. A parlament 171 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el fideszes képviselők erről szóló javaslatát.

Módosultak a vállalatokra vonatkozó fúziós szabályok

A kártérítési uniós irányelv magyar jogba ültetéséről és a vállalatok fúziójával kapcsolatos szabályok módosításáról is döntött a parlament, amely 135 igen, 32 nem szavazattal, 5 tartózkodással hagyta jóvá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosítását. Ez széles körben határozza meg a kártérítésre jogosultak körét, azaz mindenkit megillet ez a jog, akinek versenyjogi jogsértéssel kárt okoztak, legyen az közvetlen vagy közvetett vevő. A károsult teljes kárának megtérítésére jogosult. A módosítás egyúttal az összefonódás-bejelentéssel váltotta fel a korábbi fúziós kérelmes eljárást, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal haladéktalanul megvizsgál. Ha a szervezet a 8 napos határidőn belül nem intézkedik, akkor a fúzió végrehajtható.

Változik az iskolaszövetkezetek szabályozása

A Ház - 114 igennel, 56 nem ellenében, 3 tartózkodással - módosított az iskolaszövetkezetekre vonatkozó szabályokon, amire a kormánypárti előterjesztők szerint a gyakorlatban jelentkező problémák miatt van szükség. A módosítással lehetővé válik, hogy egy iskolaszövetkezetnek természetes személyeken kívül jogi személyek is tagjai lehessenek.
Rögzítették továbbá: a szabadságra vonatkozó munkatörvénykönyvi rendelkezéseket azon iskolaszövetkezeti tagok esetében kell alkalmazni, akiknek nincs nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonyuk. Ezt azzal indokolták, hogy a nappali tagozatosok eleve csak szabadidejükben vállalnak szövetkezeten keresztül munkát.

Új szabályozás az általános közigazgatási rendtartásban és a közigazgatási perrendtartásban

Új általános közigazgatási rendtartási, továbbá közigazgatási perrendtartási jogszabályt fogadott el a parlament. Előbbit 114 igen, 34 nem szavazattal, 24 tartózkodással, utóbbit 115 igen, 36 nem szavazat és 21 tartózkodás mellett hagyták jóvá. Létrejön a sommás eljárási forma, amelynek lényege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor akár azonnal vagy 8 napon belül kell döntenie a hatóságnak. Az automatikus döntéshozatali eljárásban 1 napon belül dönt a hatóság. A törvény 60 napos bruttó ügyintézési határidőt határoz meg, amit csak az ügyfél mulasztása miatt lehet meghosszabbítani. A több hatóság közreműködését igénylő eljárásoknál egy főhatóságot jelölnek ki. Bevezetik a differenciált hatáskör telepítését, a kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál eleve egyesbíró jár el a perben, emellett a tanács is elrendelheti az ügy egyesbíró elé utalását.

Új statisztikai törvényt fogadtak el

Új statisztikai törvényt fogadott el - 113 igennel, 51 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett - az Országgyűlés kormányzati javaslatra. Az új törvény megalkotását egyebek mellett számos kapcsolódó uniós irányelv módosulásával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) továbbra is kormányhivatal marad, ugyanakkor a módosítás további garanciális szabályokat rögzít a szakmai önállósága érdekében. Ezek között szerepel, hogy jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz nem sértheti a KSH szakmai függetlenségét, a szervezet elnöke pedig nem utasítható.

Bővül az életjáradékra jogosult táncművészek köre

Balettművészi helyett táncművészeti életjáradékot vezetett be a parlament a fideszes Balog Zoltán, Lázár János, Dunai Mónika, Selmcezi Gabriella javaslatára. Az egyhangúlag elfogadott törvénymódosítás ezzel kibővíti az életjáradékra jogosultak körét. A változtatással a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett mellett a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Duna Művészegyüttes és a Budapesti Operettszínház táncművészei is jogosultak lesznek az életjáradékra. Táncművészeti életjáradékot azok kaphatnak, akik az említett együtteseknél legalább 25 év szolgálati időt szereztek, azaz - a képzés idejét nem számítva - magántáncos, táncos szólista vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytattak, és az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötték be.

Létrejött a Magyar Corvin-lánc Testület

A Miniszterelnökséget vezető miniszter  javaslatára a Ház elfogadta a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló törvényjavaslatot 135 igen, 33 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett. Lázár János a vitát megnyitó expozéjában azt mondta, a Corvin-lánccal kitüntetettek munkáját fogja segíteni a köztestületként létrejövő testület, amellyel céljuk, hogy ennek a szellemi körnek önálló véleményalkotási lehetőséget biztosítsanak. A törvény a testület közfeladataként határozza meg, hogy munkálkodjon a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén, valamint őrködjön a Magyar Corvin-lánc kitüntetés tekintélye felett. A Corvin-lánc testület tulajdonába került a főváros XIV. kerületében a Hermina út 45. szám alatt álló Róheim-villa.

MTI-információ