Hitte volna? Erdély húzza Romániát

2016.05.23 07:20

Közkedvelt téma az erdélyi magyarok közti párbeszédben, mennyire elhanyagolja térségüket a bukaresti vezetés - de vajon igaz-e ez? A maszol.ro ezt másképpen látja. A közhiedelemmel ellentétben a román kormány jelentős előfeszítéseket tesz Erdély felfuttatására.

Az elmúlt két és fél évtizedben a romániai magyar közbeszéd egyik legállandóbb témája az volt, hogy a bukaresti kormány elhanyagolja Erdélyt, azon belül is a magyarlakta vidékek fejlesztését, illetve tudatosan lezülleszti infrastruktúráját. Aki autózott már a Kárpátoktól délre kevésbé forgalmas közutakon, jó adag szkepszissel viszonyul a közkedvelt toposz igazságtartalmához, de lássuk, mit mondanak a számok?

Tavaly Erdély kapta a romániai útépítésre szánt pénz majd 80 százalékát, de meg is érdemli, mert több mint tízszer annyit termel exportra, mint Moldva - írta a maszol.ro.

Utak épülnek

Az autópálya-ügynökség (CNADNR) adatai szerint 2015-ben az állami költségvetésből 4,645 milliárd lejt költött Románia autópályák és körgyűrűk építésére, illetve a már meglévő közutak modernizálására. A pénznek 42,6 százaléka a hagyományos értelemben vett, Királyhágón túli Erdélybe került. A Bánságnak 841 millió jutott (18,1 százalék), s hasonló nagyságú összeget, 879 millió lejt kapott a Partium és Máramaros, ami az infrastrukturális beruházásokra fordított keret 18,8 százaléka.

Ez azt jelenti, hogy a tágan értelmezett Erdély részesült a teljes keretösszeg 79,5 százalékából. Havasalföld és Olténia 576 milliót (12,4) költhetett a közúti hálózat fejlesztésére, míg Moldova mindössze 369 millió lejt (8,1 százalék) kapott.

Mások panaszkodhatnak

Ennek fényében a moldvaiak teljes joggal érezhetnék úgy, hogy Bukarest elhanyagolja őket, akár azt is mondhatnák, hogy a kormány Erdély-centrikus. Bár tavaly kirívóan nagyok voltak az eltérések a történelmi régióknak leosztott, infrastrukturális fejlesztésre szánt pénzek között, Erdély ötéves távlatban is toronymagasan vezet.

A Ziarul Financiar gazdasági napilap számításai szerint a 2011 és 2015 közötti időszakban minden egyes erdélyi lakosra 2400 lej jutott, amit útépítésre költöttek. Havasalföld esetében, Dobrodzsát is beleértve, ez az összeg 630 lej volt, míg Moldva a sor végén szerénykedik 428 lejjel. Magyar szempontból viszont árnyalja az összképet, hogy Székelyföldön nincs autópálya, s a közeljövőben nem is lesz.

Exportközpont

Egyértelműnek tűnik, hogy a kormányok oda pumpálják a legtöbb pénzt útfejlesztésre, ahol a legmarkánsabb a külföldi befektetők jelenléte, ahonnan a legtöbb árú megy exportra. 2014-ben Erdély és a Bánság 98 milliárd lej értékű exportot termelt, Moldva ellenben ennek kevesebb, mint egytizedét.

Tavaly Erdélyben, a Bánságban és a Partiumban 14 400 lej volt az egy lakosra jutó kivitel értéke, Moldvában csak 3571 lej. Erdély jócskán megelőzi Havasalföldet és Olténiát is (10 500 lej), annak ellenére, hogy ott vannak az ország legnagyobb exportőrei közé tartozó autógyárak.

napi.hu