Holoda Attila: a rezsicsökkentés mese, a kormány eltagadja az összefüggéseket

2021.11.10 12:45

„Hát persze, hogy hatásos lehet a kormányzati rezsikampány. Hiszen a kormány a hátulütőjét sosem árulja el az embereknek, azt, hogy a rezsicsökkentés bizony mindenkinek pénzbe kerül. Csak nem a sárga csekken fizetik meg, hanem különböző adókban és egyéb területeken” – válaszolta a Hírklikk kérdésére Holoda Attila, korábbi energetikai államtitkár. Úgy folytatta: „ingyen ebéd nincsen. Ezt szokta mondani Orbán Viktor, ez az egyik kedvenc mondása. Ám amikor közeledik a választás, akkor rögtön kiderül, dehogyis nincs ingyen ebéd, el tudjuk hitetni az emberekkel, hogy márpedig ez az ebéd ingyen volt. Pedig nem!”

Holoda Attila emlékeztetett rá, hogy az Orbán-kormány folyamatosan arra hivatkozik, megkötöttek egy hosszú távú, 10+5 éves gázszállítási szerződést az oroszokkal. Ez szerinte nagy ostobaság, különösen akkor, ha nem a mostani helyzetet vesszük figyelembe, hanem azt, hogy a gázügy előbb-utóbb normalizálódni fog. 2018-ban és 2019-ben komoly gáz-, és energiabőség volt az európai piacon. Azok, akik akkor hosszú távú szerződésekkel bástyázták körül magukat, gyakorlatilag beleszorultak ezekbe a szerződésekbe. Nem véletlen, hogy amikor a román gázmező léte először fölmerült, akkor Orbán Viktor és Szijjártó Péter is nagy büszkén bejelentette, hogy most aztán megszabadulunk az orosz kitettségünktől. Aztán nem sikerült. Nem azért, mert nem szerettük volna, hanem azért, mert éppen a románok kötöttek egy 10+5 éves szerződést rá. Szijjártóék az idén tavasszal is aláírtak egy szerződést a Shellel, LNG gázszállításra, és azt is ugyanúgy „zengték be”: „most aztán megszabadulunk az orosz kitettségtől”.  Ezek után aláírni egy 10+5 éves szerződést nagy butaság.
 
Lehet az embereket azzal hülyíteni, hogy az oroszok a politikai vezetőink két szép szeméért segítenek rajtunk, de az oroszok kőkemény üzletemberek, mindig azok voltak, ebben is azok lesznek. Az pedig, hogy valaki megint azzal hitegeti a magyar embereket, mint anno a KGST idején, hogy majd a határon mi megállítjuk a világpiaci árak begyűrűzését, az pontosan ugyanúgy hazudik, mint ahogy a Kádár-rendszer idején hazudtak. Ma már mindenki tudja, hogy a világpiaci árakat nem lehet a határon megállítani, Magyarország pedig nem önellátó ezekből a termékekből.
 
De még ha extrém esetként el is képzeljük, hogy el tudnánk látni magunkat földgázzal – ugyanúgy, mint a románok az új mezővel magukat –, az sem lenne az igazi. Nem véletlen, hogy a románok is inkább azon gondolkodnak, hogyan tudják az európai piacra eljuttatni a gázukat, hiszen ilyen árkörnyezetben a saját, helyi termelőiknek is az az érdekük, hogy ott tudják értékesíteni azt, ahol épp lehetséges.
 
Holoda Attila szerint akkor, amikor Orbán és Szijjártó „bemondásait” hallgatjuk, abban is nagyon pontos distinkciót kellene tenni, hogy nálunk a rezsicsökkentés mindenkire egyformán érvényes, a szegény emberre épp úgy, mint a gazdagra,. A gazdag ember azt sem tudja, mennyi gázt fogyaszt, különösebben nem is érdekli, mert a drága villájában az uszodájának kifűtése része a saját rezsijének, de arra ő – arányait tekintve – ugyanakkora támogatást kap, sőt, ha abszolút értékben nézzük, akkor többszörösét annak, mint amit egy szociálisan rászoruló szegény ember. Pedig a kormánynak épp az lenne a feladata, hogy szociális érzékenységgel azoknak adjon támogatást, akik rászorulnak, akik meg nem szorulnak rá, azoknak igenis adja piaci áron az energiát. A két ár közötti nyereségtartalom különbözőségéből tudná finanszírozni a szegényeknek odaadott olcsóbb energiaárat.
 
A korábbi energetikai államtitkár nem feledkezett meg a kis- és középvállalkozások, vagy az önkormányzatok gondjáról sem. Utóbbiak sorra jelentik be, hogy mekkora problémát jelent számukra újra kötni a most lejáró szerződéseket a földgázra és a villamos-energiára. Merthogy az energiát szabadpiaci áron adják nekik. Most el lehet gondolkodni azon, vajon jól tette-e a magyar kormány, hogy ennyire elvonta a forrásokat az önkormányzatoktól, lecsökkentett mindenféle adót, a fejkvóta alapján járó pénzt és sok minden mást. Miután nem ad pénzt az önkormányzatoknak, és az ellenzéki önkormányzatok kiegészítő támogatást sem fognak kapni, előbb-utóbb  bajban lesznek emiatt. Ugyanígy azok a kis- és középvállalkozások is, amelyek nagyon komoly energiafelhasználással állítják elő a termékeiket, például az építőanyagot, egyebet.
 
Vagyis bármennyire is megvédik az egyes fogyasztókat a rezsicsökkentéssel, a termékek árában ki kell fizetniük a magasabb energiaárakat.
 
S, hogy akkor mégis miért „veszik be” a rezsicsökkentés meséjét az emberek? Holoda Attila szerint azért, mert nem mondják el nekik ezeket az összefüggéseket. Nem mondják el nekik azt, hogy most drágábban vesszük a gázt, mint amennyiért nektek adjuk, ebből keletkezik valamennyi veszteség, ezt a kormány a lakosság pénzéből ki fogja pótolni. Ezt azért nem mondják el az embereknek, mert akkor átlátnák az összefüggést: „hogyha az energia ára drága, de nekem olcsóbban adják, akkor drágábban fogom venni emiatt a cserepet, a téglát, a kenyeret, stb., és akkor az nekem ugyanúgy rossz lesz.”
 
És van itt még egy csavar. Mivel Orbánék nagyon korlátos információt adnak át az embereknek, hiszen így lehet őket könnyedén „mozgatni”, számukra nem lesz hihető az igazság, mert azt hiszik, csak azért mondják, hogy az Orbán-kormányt lejárassák. Pedig nem. De így volt ez annak idején a szocializmusban is, és most beleesünk ugyanabba a hibába. Szeretjük elhinni, hogy a jóságos kormány gondoskodik rólunk.
 
 
A rendszerváltás után az volt a nagy legenda, de jó, hogy kapitalizmus van, akkor majd én is nyithatok cukrászdát Bécsben. Most ott tartunk, hogy nem nagyon szeretik ezt a kapitalizmust, hiszen a szabadpiacnak vannak ilyen „káros” következményei, amik begyűrűznek, és azt nem kéri senki. Azt gondolják: „inkább védjen meg minket a jóságos kormány a mi pénzünkből, csak ne tudjunk róla.” Tulajdonképpen ezt éljük most meg.
 
Pedig ha a kormány szociális alapon tényleg különbséget tenne a fogyasztók között, akkor bizony fehéren-feketén kiderülne, hogy „ingyen ebéd márpedig nincs”. Mert ez lenne egy kormány feladata, és nem az, hogy nyerészkedjen a lakosságon, vagy, hogy politikai játszmák miatt eltitkoljon bizonyos dolgokat.
 
S, hogy meddig építhet a Fidesz a rezsikampányára? Holoda Attila biztos benne, hogy mivel választási évben vagyunk, a választásokig a rezsicsökkentést fogják harsogni mindenhol. Hiszen 2014-ben bejött már nekik, igaz, akkor is ugyanígy elhallgatták az összes hátulütőjét. Például azt, hogy a rezsicsökkentés miatt nem jut annyi karbantartásra, új fejlesztésekre a multinacionális cégeknél, ezért azok bedobták a törölközőt.
 
Most ott vannak a magyar állami vállalatok, amelyeknek 2013-tól 2021-ig volt egy időszakuk, amikor jóval olcsóbb volt a világpiacon a gáz ára, mint amennyiért ők eladták, és ebből komoly nyereségük képződött. A nyereségből a kormány tulajdonosként osztalékot fizettetett saját magának, azt elköltötte stadionra, miegyébre, ami éppen kellett Mészáros Lőrincnek, mi meg örvendeztünk a 20 százalékos rezsicsökkentésnek. „Akkor is elmondtam százszor, hogy ennél jóval nagyobb az energiapiacon az árcsökkenés, de az volt a válasz, nem, az nem úgy van, és, ha neked nem tetszik, add vissza azt a pénzt. Nem erről van szó” – mondja a korábbi energetikai államtitkár.
 
Szerinte amikor azt közlik Orbánék, hogy Európában nálunk a legolcsóbb a villamos-energia meg a földgáz, ez igaz ugyan, de ez a molekulára vonatkozik, viszont a sárga csekken ki kell fizetni a rendszerhasználati díjat is. Ebből következően, ha az emberek összevetnének egymással egy 2012-es és egy mostani számlát, akkor azt tapasztalnák, nemhogy csökkent, de még nőtt is az ár. De semmi esetre sem változott meg az a rossz arány, hogy egy átlagos magyar háztartásnak a havi büdzséjéből körülbelül 16-18 százalékot elvisz a rezsi. Csak akkor alacsonyabb volt molekula meg a kilowatt ára, de a többi, ami beépül az árba, mint például a rendszerhasználati díj, arról elfelejtenek kimutatást közölni a sárga csekken.
 
Holoda Attila úgy gondolja, Orbánék gondosan ügyelni fognak arra, hogy akármilyen hazugságok árán is, de a rezsi ára a választásokig ne növekedjen. Fölvettek most gigahitelt, abból tudják finanszírozni. Az biztos, hogy addig is sok hazugságot fogunk hallani még róla. A választások után pedig az új kormánynak is föl lesz adva a lecke, hogy rendezni kell az energiaárakat. Hogy miként, az más kérdés.
 
Az energetikai szakember azt is elárulta, hogy az ilyen hosszú távú szerződések nem úgy köttetnek, hogy lefixálnak egy árat, és az 15 évig úgy is marad, hanem van egy úgynevezett árkövető klauzulája, amelyik az oroszok esetében mindenkor hozzá volt kötve az olajár, és az európai gázpiacon a gáz árának alakuláshoz is. Ezért egyik napról a másikra nyilván nem fog megemelkedni, de mintegy negyedéves követéssel igen. Hiszen az oroszok nem hülyék, miért adnák nekünk olcsóbban a gázt, ha az európai piacon ugyanazt a mennyiséget el tudják adni – most éppen korlátozás nélkül –, mert annyira kell a gáz.
 
Millei Ilona
hirklikk.hu