Horthy szobor a T. Házban?

2022.08.30 16:57

Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa, az Országgyűlés alelnöke parlamenti irodájában felavatták Horthy Miklós mellszobrát. Az eseményt nagy médiaérdeklődés kísérte.

Fotó: Erdős Dénes

A Horthy-korszak „lenyűgöző gazdasági fejlődését és meg nem alkuvó nemzetpolitikáját” példának tekinti a Mi Hazánk – közölte Novák Előd, a párt alelnöke és parlamenti képviselője keddi tájékoztatóján. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a vármegyék nevének visszaállításával együtt a kormány nem hozta létre újra a csendőrséget.
 
A szélsőjobboldali Mi Hazánk parlamenti határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy augusztus 30-át, a második bécsi döntés aláírásának napját (amelynek értelmében Észak-Erdélyt időlegesen visszacsatolták Magyarországhoz) nyilvánítsák ünnepnappá, a Hazatérés Napjává.
 
A sajtótájékoztató felvezető eseménye volt a Horthy-szobor avatásának.
 
Novák Előd elmondása szerint lehet kritizálni a volt kormányzó munkásságát jobb- és baloldalról, akár jogosan is, de a nevével fémjelzett korszak teljesítménye alapján Horthy Miklós „egyértelműen szoborért kiállt”.
 
Ahogyan arról beszámoltunk, Kövér László fideszes házelnök nem engedélyezte, hogy a sajtórendezvényt a Parlament úgynevezett „két társalgójában” tartsák meg, a helyszín ezért az Országház sajtóterme volt. Horthy Miklós 57 centiméteres, bronzból készült mellszobrát ezt követően Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese irodájában avatták fel. Ehhez már nem volt szükség a házelnök hozzájárulására.
 
A mellszobrot Kovács Attila református lelkész áldotta meg, és ennek apropóján sajátos szemléletű kiselőadást is tartott. Értetlenkedett, hogy miért vádolják Horthy Miklóst. Hiszen a „dolgok” azzal a bizonyos „dicsőségesnek mondott 133 nappal” kezdődtek: az idős lelkipásztor szerint a Tanácsköztársaság vezetett oda, hogy országunkat feldarabolták. A szélsőjobbos körökben népszerű, ám mértékadó történészek által ezerszer cáfolt teória felmelegítése után kifejtette, ha az ország egészben maradt volna, akkor nem kényszerültünk volna rá a második világháborúra sem.
 
Kovács Attila kitért még a tartalmában nem részletezett „rózsadombi paktumra” is: úgy vélte, Magyarországon ennek szellemében történnek a „dolgok”, miközben a „nemzeti doktrína”, amely az „ősi alkotmányra” alapozva működne, hiányzik.
 
Az aktuálpolitikai megállapítások sorában a lelkész azt is kifogásolta, hogy „hazafiak” vannak börtönben. Konkrétumként Budaházy György nevét említette.
 
Beszédet mondott még Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy Miklós Társaság tiszteletbeli elnöke, Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és Dúró Dóra is. Az elhangzott szónoklatok egyikében sem esett szó a Horthy-korszakban hozott zsidótörvényekről, az egyéb jogfosztó rendeletekről és intézkedésekről, így arról sem, hogy a volt kormányzót milyen súlyos felelősség terheli a holokausztért. A Mi Hazánk amúgy azt szeretné, ha a Horthy-szobor végül az Országház kupolatermébe kerülne.
 
A szoboravatás ellen több ellenzéki párt – elsőként a Demokratikus Koalíció, majd a Momentum –, valamint a Raoul Wallenberg Egyesület is tiltakozott.
 
nepszava.hu