Így csökken a következő évtizedekben az állami nyugdíj összege

2015.11.26 08:59

Az ONYF statisztikái szerint Magyarországon 2015 júniusában 2 millió 22 ezer öregségi nyugdíjra jogosult élt, az öregségi nyugdíj összege pedig átlagosan 119 ezer forint volt. A nyugdíjas háztartások kiadásaik negyedét élelmiszerek vásárlására fordítják, a lakásfenntartás pedig éves kiadásaik 30 százalékát emészti fel. Az NN Nyugdíjas Fogyasztói Kosár eredményei szerint az átlagnyugdíj 2050-re a jelenlegi nyugdíj 79%-ára csökken, így a nyugdíjasok egyre kisebb hányadát lesznek képesek kifizetni azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket ma még megengedhetnek maguknak. A sikeres egyéni stratégiák záloga az öngondoskodás.

Az ONYF statisztikái szerint Magyarországon 2015 júniusában 2 millió 22 ezer nyugdíjas élt. A népességen belül is egyre nő majd az idősek aránya a következő évtizedekben: az Európai Bizottság előrejelzése szerint már 2060-ban két munkaképes korú (15-64 éves) ember jut majd egy 65 évnél idősebb, nyugdíjas korban lévő emberre, szemben a mai néggyel. Ez azt jelenti, hogy az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya megduplázódik.

Az Európai Bizottság nemrég közzétett tanulmánya szerint a 2011 után született gyerekek harmada megérheti a 100. életévét, miközben a 80 évesnél idősebbek számaránya a duplájára nő. A várható élettartam növekedése természetesen örömteli, mindez azonban a mainál is nagyobb anyagi terhet ró majd a szendvicsgenerációra, azaz arra a 30-60 éves korosztályra, amelynek tagjai miközben gyerekeiket támogatják, idősödő szüleikért is felelősséget vállalnak. Miközben egy negyvenes évei elejéhez közelítő pár még rengeteget költ óvodás vagy iskoláskorú gyerekei jövőjének megalapozására, a már nyugdíjba vonult szülőket is támogatni kénytelen. Ez az állapot akár évtizedekig is fennmaradhat, miközben saját távoli jövőjük sem biztosított.

A várható demográfiai folyamatok ismeretében ugyanis nem meglepő, hogy a következő évtizedekben az állami nyugdíj összege fokozatosan csökkenni fog, hiszen egyre kevesebb aktív kereső fog eltartani egyre több nyugdíjast. Sikeresek így az öngondoskodásra építő egyéni stratégiák lehetnek.

A nyugdíjas évekre való felkészülés minden bizonnyal egyre többek számára válik ugyanolyan alapvetővé, mint a lakás-előtakarékosság családalapítás előtt, vagy az élet-, a baleset-, valamint az egészségbiztosítás. Ehhez persze arra is szükség van, hogy a jóléti államok teremtette hamis biztonságérzet megszűnjön, és mindenki számára nyilvánvalóvá váljon, hogy a rendszer fenntarthatatlan. Pszichológusok szerint a sikerhez szükséges egyik legfontosabb alapelv a hosszútávra tervezés, valamint az, hogy képesek legyünk modellezni, mi vár ránk a következő évtizedekben, ha nem hagyunk fel bevett szokásainkkal – legyen szó a dohányzásról vagy éppen a takarékoskodás elmulasztásáról. Az igazán sikeres emberek pedig nem csupán modellezni tudják ezt, hanem változtatni is képesek. Ráadásul miközben huszonévesen nehéz elképzelni, mekkora könnyebbség 65 fölött, ha az állami nyugdíjat kiegészítendő fix havi összeg érkezik, az első lakástakarék vagy életbiztosítás lejártakor érkező összeg után már nem az.

Jelenleg az összes magyarországi háztartás több mint háromtizede nyugdíjas háztartás. A 2013-es adatok tanúsága szerint a nyugdíjasok egy főre jutó éves nettó jövedelme mindössze 1 millió 157 ezer forint volt, egy főre jutó fogyasztási kiadásuk pedig 978 ezer forint.

Jelenleg a magyar háztartások teljes jövedelmének negyedét a nyugdíj- és egyéb nyugdíjjellegű ellátások adják. Az egy ellátottra jutó öregségi nyugdíj összege 2015 júniusában 119 ezer forint volt. A jelenlegi nyugdíjasok mindössze két százaléka rendelkezik nyugdíja mellett bármilyen egyéb kiegészítő forrással, amihez nyúlhat. És bár az NN Biztosító felmérése szerint az elmúlt hónapokban emelkedett azok aránya, akik nyugdíj célra takarítanak meg, a minimum havi nettó 120 ezer Ft jövedelemmel rendelkező 20-65 éves aktívak között a nyugdíjbiztosítások elterjedtsége még mindig csak 6%.

NN Nyugdíjkosár

Az NN Biztosító szakemberei most új kalkulációval álltak elő, NN Nyugdíjkosár néven. E kalkuláció szerint, mely az Európai Unió nyugdíj-progózisán alapul, ma az átlagos induló nyugdíjak az átlagkeresetek 83,3%-át teszik ki, 2050-re azonban ez az un. helyettesítési ráta 65,5%-ra csökken. Azaz a ma átlagosnak feltételezett induló nyugdíj, amely 132 ezer forint, 104 ezerre csökken az század közepére, az inflációval nem számolva. Aki nem pótolja ki valamilyen megtakarítással állami nyugdíját, az a jelenlegi induló nyugdíjaknak mindössze 91 százalékát fogja kapni 2030-ban. Tíz évvel később ez az arány 83, 2050-re pedig 79 százalékra csökken. Azaz a mostani negyveneseknek nem csupán aktív korban megszokott életszínvonalukhoz, hanem a mostani nyugdíjasok életszínvonalához képest is jelentős mértékben meg kell majd húzniuk a nadrágszíjat. Ez azt jelenti, hogy a szükséges élelmiszereknek, gyógyszereknek és egyéb termékeknek, szolgáltatásoknak csak egyre kisebb hányadát lesz képes kifizetni egy jövendő nyugdíjas.

Nyugdíjasok: mást, másként

Márpedig a nyugdíjasok fogyasztási kosaráról készített mutató már ma is arról árulkodik, hogy nehéz döntéseket kell meghozniuk. Az átlagos aktív fogyasztói kosárral összevetve a nyugdíjasoknak havi bevételük nagyobb arányát kell élelmiszerekre, lakhatásra és egészségügyre fordítani, kiadásaik között pedig minden más háztartásénál magasabb a rezsi aránya. Azaz elsősorban elsődleges szükségleteik kielégítésére elég csak nyugdíjuk. Jellemző, hogy nem csupán számszerűen, de arányaiban is kevesebbet költenek tartós fogyasztási cikkekre, ruházkodásra. Közlekedési kiadásaik ugyanakkor jelentősen elmaradnak az átlagtól. Kérdés, hogy a jövőben a tovább szűkülő nyugdíjas fogyasztási kosárral milyen kiadásaikat tudják tovább csökkenteni.

A KSH évente aktualizálja fogyasztói kosarát. Számításaik szerint tavaly legnagyobb súllyal – több mint 27 százalékkal – a szolgáltatások szerepeltek a nyugdíjasok kiadásai között. A második kategóriát az élelmiszerek adták: ezek éppen a fogyasztói kosár negyedét tették ki. A toplista harmadik helyére az egyéb cikkek és üzemanyagok csoportja került közel 20 százalékos súllyal. Ezt a 11 százalékot adó háztartási energia, a 8 százalékos súllyal szereplő szeszesitalok és dohánytermékek, majd a tartós fogyasztási cikkek (6 százalék) követték. A fogyasztói kosár legkisebb hányadát – kevesebb, mint 2 százalékot – a ruházkodási termékek adták.

Közben a lakossági fogyasztói kosárban a szolgáltatások a nyugdíjasokéhoz hasonló súllyal voltak jelen 2014-ben csakúgy, mint az élelmiszerek, valamint az egyéb cikkek és üzemanyagok. A súlya szerint negyedik legjelentősebb csoport itt azonban 9,5 százalékkal a szeszesitalok és dohánytermékek voltak a háztartási energia előtt. Az adatokból az derül ki, hogy tartós fogyasztási cikkekre a lakosság egésze megközelítőleg ugyanannyit – azaz 6 százalékot – költ, mint a nyugdíjasok, ruhára azonban 3,3 százalékot.

A megoldás a nyugdíjbiztosítás

Az NN Biztosító szakemberei kiszámolták, hogy egy most 30 éves embernek, ha szeretné biztosítani a jelenlegi átlagnyugdíj összegét idős napjaira, havonta mindössze 9700 forintot kellene megtakarítania Motiva Nyugdíjbiztosítással. Ha azonban elodázza a döntést, és csak 10 év múlva, 40 évesen kezd megtakarításba, akkor havi 20 000 forinttal kell kezdenie a megtakarítást a nyugdíjszakadék áthidalásához. Ha még később hoz döntést, és csak 50 évesen kezd el nyugdíjára félretenni, már 48 000 forintot kell havonta félretennie ugyanakkora nyugdíjmegtakarítás eléréséhez.

Az NN Biztosító szakemberei megnézték azt is, mekkora összeget kellene megtakarítani azoknak, akik nem csupán az átlagnyugdíj szintjére szeretnék emelni azt a havi összeget, amiből gazdálkodhatnak, hanem ennél magasabb életszínvonalra vágynak. Annak a most 30 éves embernek, aki 207 ezer forintos nyugdíjat szeretne kapni havonta (az állami ellátást és a Motiva nyugdíjbiztosításból származó járadékot kombinálva), 17 ezer forintot kellene Motiva Nyugdíjbiztosítás révén félretenni. Ha 10 évig még halogatja a döntést, a kezdőösszeg már 34 000 forintra nő, újabb tíz év halogatás után, ötven évesen kezdve pedig 83 000 forintra. Megéri tehát minél előbb belevágni.

A nyugdíjbiztosítás előnye egyébként korántsem merül ki az adójóváírásban, a Motiva ugyanis emellett garantálja a lejárati összeget, egyszerűen – azaz orvosi vizsgálat nélkül – megköthető. A szerződő és a biztosított személye eltérhet, azaz bárki gyermekeinek is megkötheti, a díjfizetés összege pedig növelhető.

biztositasiszemle.hu