Így kicselezheti a készpénzfelvételi díjat. Vagy mégsem?

2015.07.20 15:33

Elsőre úgy fest, hogy Penny Market megtalálta a megoldást a tranzakciós illeték és a készpénzfelvételi limitek kicselezésére. Pénztárgépeiket ugyanis készpénzkiadó automataként is működtetik, ráadásul extra költségek nélkül. Persze nem a spanyol viaszt találták fel, több európai országban is régóta működik a cash back szolgáltatás, a magyarországi szabályozás miatt azonban több szakértő is aggályosnak tartja a diszkontlánc szolgáltatását.

“Vinnék négy sört, egy fogkrémet, egy vajat, 70 deka csirkemellfilét, két kiló krumplit, meg 13 ezer forint készpénzt.” "Tizenháromezer biztosan elég lesz, nem kell több?"

Ez a beszélgetés mostantól akár egy Penny Market áruház pénztáránál is elhangozhat. Pedig készpénzt nem kivinni szoktak a szupermarketből, hanem otthagyni. A Penny vélhetően nagyot robbant a pár napja elérhető új szolgáltatásával, hogy pénztáraiból bizonyos feltételek mellett készpénzt is felvehet a vásárló.

Azon melegében ki is próbáltuk az itthon első látásra meghökkentő – ám nyugaton már jó ideje bevett – szolgáltatást, és valóban működik: összevadásztuk a szükséges legalább 3 ezer forintos limitköltést biztosító árukat, majd a kártyás fizetés során az ötezer forintig visszajáró pénz készpénzben való felvételét jeleztük a kasszírhölgynek. “Csak ennyit?” “Csak ennyit, egyelőre próbaüzemben kerüljük ki a tranzakciós költséget.” A Penny ugyanis úgy reklámozza a pénztárgépes készpénzfelvételt, hogy “a pénztárnál történő fizetéskor további maximum 20 000 forint készpénzfelvételre is lehetősége van bankkártyájával, mindez extra költségek nélkül”. Az egész ügylet csak néhány másodperccel volt hosszabb a megszokottnál, a pénztáros hölgy párral többet koppantott az érintőképernyőjén, majd fizetett.

Hát, ez tényleg tök jó, nem kell bankautomatát keresni, sorban állni külön ezért, éljen a pénzügyi kultúra fejlődése, éljenek a kényelmi szolgáltatások!

Ne kérdezzen többet!
A pénztárait tulajdonképpen ingyenes ATM-ként (is) működtető hálózat azt közölte lapunkkal, hogy a szolgáltatás mind a 200 magyarországi üzletben él júliustól, és azt mondják, a Penny nem számol fel érte extra költséget, mert a tranzakció bankkártyás fizetésnek minősül, és nem ATM-es készpénz felvételnek. A fizetési módnak nincs havi korlátja, valamennyi 3000 forint feletti vásárlásnál, a vásárló maximum 20 000 forint készpénzfelvétellel élhet – írják.

Az nem egyértelmű, hogy a “bankkártya” alatt a Penny általában a pénzhelyettesítő plasztikot érti, vagy megkülönbözteti a debit (betéti, azaz a mögötte álló számlán lévő összeg erejéig likvid) és a credit (igazi hitelforrásként működő) kártyákat. És mellette még további kérdések is felvetődnek, ám a Penny Market pr-munkatársa nagy erőkkel hárította el érdeklődésünket. “Ennyi az, amit a Penny Market válaszolni tud – utalt a fenti, e-mailben kapott tájékoztatásra Szányi Gabriella, a Penny Market-tulajdonos Rewe Group Hungary marketing munkatársa. "Akkor ne is tegyünk fel több kérdést?" – kérdeztük. "Ne.”

Mi lesz a tranzakciós illetékkel?
Kíváncsiak lettünk volna még arra, hogy ebben az egészben hol a biznisz a Penny számára, azon kívül, hogy ha nyomja ki a készpénzt, úgy kevesebb költsége keletkezik annak kezelésével. Amennyiben ugyanis egyszerű bankkártyás fizetésnek minősül a tranzakció, ahogy hirdetik is, akkor – ha népszerű lesz az új szolgáltatás és miért ne lenne az, hiszen a fogyasztók számára első blikkre valóban egy csomó előnyt kínál a bankautomatákkal szemben –  a Penny bevétele akár jelentősen is megnőhet, ami társaságiadó- és áfafizetési terheit növeli. Ha viszont mégis készpénzfelvételnek minősülne a mutatvány, úgy le kell nyelniük a tranzakciós illetéket, riporterünkre legalábbis nem terheltek ilyen tételt a nyugta szerint, és maga a közértlánc is extra költségek nélkülinek hirdeti a tranzakciót. Nem kizárt emellett, hogy a tranzakciós illeték "sorsa" az adóhatóságot is érdekelheti, mivel az hozzá folyik be, ám ebben az esetben nem tűnik egyértelműnek, hogy minek is minősül a művelet. Kérdésünkkel megkerestük az adóhatóságot is, amint válasz érkezik, ezzel kiegészítjük cikkünket.

A vásárló bankjánál kártyás vásárlásként bukkan fel a dolog, amit nem sújt illeték. Persze lehet, hogy a láncnál kimodellezték, hogy annyival több vásárlót tudnak így bevonzani, ami megéri a Pennynek. Egyes vélemények szerint úgy is értelmezhető a készpénzfelvétel, hogy a Penny egy rövid időre kölcsönad a vásárlónak, amit aztán majd a fogyasztó bankján behajt. Riporterünk netbankos számláján a teljes csütörtök reggeli tranzakciót hétfőn mindenesetre már “kártyás vásárlás” címen tartotta nyilván a pénzintézet. Azaz nem különítette el a vásárlást és a készpénzfelvételt.

Az is kérdés, hogy a bank mit a lát a tranzakcióból, látja-e, hogy mennyi volt a vásárlás ellenértéke és mennyi a készpénzfelvétel. Homa Péter, a Bankkártya.hu szakértője hasonló kételyeket fogalmazott meg lapunknak, szerinte "aggályos lehet, hogy a bankok, illetve a kártyatársaságok számára nem tud egyértelmű lenni, hogy mekkora összegű volt a vásárlás és mekkora a készpénzfelvétel a tranzakción belül".

További kérdés, hogy a Pennyben felvett összeg miként befolyásolja a havi 150 ezer forintig, legfeljebb két lépésben felvehető illetékmentes összeget. Vagy miként játszik a napi készpénzfelvételi limit e tranzakciók során, hiszen a Penny azt hirdeti, hogy ilyen módon elvileg korlátlan alkalommal juthat készpénzhez a vásárló. Felvetődhet-e bankokkal szemben folytatott tisztességtelen verseny, hiszen a Penny áruházai felé terelheti az ATM-ből készpénzt felvenni szándékozókat.

Az is kérdés, hogy a pénzügyi felügyelet szerepét is betöltő MNB minek minősíti a Penny új szolgáltatását? Úgy tudjuk, hogy az arra illetékes szervezeti egység még nem kapta meg feladatul, hogy foglalkozzanak a Penny szolgáltatásával. Megerősítette ezt a jegybanktól érkezett tájékoztatás is, miszerint "a szolgáltatás nyújtása alapvetően a kereskedő és a bankkártya-elfogadási szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató közötti megállapodástól függ, a szolgáltatás nyújtásához sem a kereskedőnek sem pedig a pénzforgalmi szolgáltatónak nem szükséges külön engedélyt kérnie az MNB-től.

Az is kérdés, hogy a NAV felfigyel-e arra, hogy megnövekedett árbevétel mután fizetendő áfa beérkezik-e a hatósághoz? A nyugtán mindenesetre a kártyás vásárlásban szerepel a készpénzként felvett összeg is, majd két sorral lejjebb visszajáró tételként a készpénzként kifizetett összeg, ami kissé bizarr. A kártyás fizetés során ugyanis nem nagyon értelmezhető a visszajáró összeg, hiszen pont annyit emelnek le, mint a megszerzett áruk ellenértékre. Akkor pedig mitől járna vissza bármi is? Információink szerint a NAV a nyugtát látja, így ezt is.
Az OTP és a Coop már évekkel ezelőtt próbálkozott ilyennel

Teljesen Magyarországon sem ismeretlen a Penny konstrukciója, csak feledésbe merültek a korábbi, mély nyomott nem hagyó próbálkozások. A Kiszámoló.hu kommentelői szerint az OTP már 2007-ben kísérletezett a cashbackkel. Csak OTP-s kártyákkal, szolnoki és szegedi coopos boltokban működött. Az interneten kutatva be is jön a megerősítés, a Coop Szeged oldalán szerepel, hogy “társaságunk 2008. április 1-jétől bevezette a CASH BACK szolgáltatási rendszert áruházainkban, mely rendszer bevezetésével lehetőséget biztosítunk vásárlóink számára a vásárlással egybekötött, kis összegű készpénz felvételére”. A korabeli sajtó meg is emlékezett a bank kísérletéről, amiről itt és itt lehet olvasni.

Máshol már jó ideje működik az áruházi készpénz felvétel
Mindez persze csak nekünk új, fejlettebb pénzügyi kultúrájú országokban már jól ismert tranzakció az angolul „debit card cashback”-nek hívott szolgáltatás, egyik úttörője éppen a Tesco volt Angliában. A vásárlók már jó ideje vehetnek fel pénzt ezzel a módszerrel például Amerikában, Ausztráliában, Belgiumban, Hollandiában, Írországban, Kanadában, Lengyelországban, Németországban, Norvégiában vagy Svédországban is.

A megoldás elsődleges előnye a bolt számára az, hogy ha a nap végén kevesebb készpénz marad a kasszákban, akkor annak kezelésével is kevesebb gondja (és költsége) van. A készpénzt a boltból el kell szállítani, a kockázatra biztosítást kell kötni, és a bankoknak jutalékot kell fizetni azért, hogy a készpénzt a bolt céges számláján elhelyezzék.

Bizonyos országokban a pénz kifizetését a bankkártyákra korlátozzák, vagyis hitelkártyával a vásárló nem használhatja a szolgáltatást. Ennek a legtöbb helyen az az egyszerű oka, hogy a kereskedő a bankkártyás vásárlásoknál nem az összeg arányában, hanem „darabra” fizet díjat az elszámoló bankjának. Így egy bankkártyás ügyfél esetében az áruháznak semmilyen pluszköltsége nincs (ellenben a kisebb készpénzállományból származó megtakarításokat élvezheti). Egy magyar szakblog kommentelői között azonban felbukkantak olyan bejegyzések is, amelyek szerint “igazi” hitelkártyával is működik a pénztári készpénzfelvétel.

Sok helyen minimális vásárlási limitet határoznak meg, mert ha a vevő csak készpénzt venne fel, akkor a boltnak az egyszeri költséget ki kellene fizetnie, miközben a fő tevékenységével nem keresne pénzt, és ez így nem nagy üzlet. Azokban az országokban, ahol az ATM használatának magas költségei vannak, a bolti pénzfelvétel azért népszerű, mert a vásárlók megspórolhatják ezt az összeget, a tranzakció számukra ugyanis általában díjmenetes. Ez a helyzet például Németországban is.

Más hálózatokat is érdekel a megoldás
Minden komolyabb magyarországi hiper-, szuper- és diszkonthálózatot megkérdeztünk, hogy terveznek-e hasonló lépést, illetve legalább vizsgálják-e a Penny szolgáltatása bevezetésének lehetőségét. A CBA, a Coop és a Reál a fülük botját sem mozdították kérdésünkre, sőt a sajtóval való kapcsolattartással köztudottan megbízott munkatársaikat telefonon sem sikerült elérni. Az Aldi nem kívánt nyilatkozni a kérdésben, az Auchan Magyarország azt válaszolta, hogy “minden lehetőséget megvizsgál, mellyel a vásárlók kényelmét szolgálhatja”. A leghasználhatóbb választ a Lidltől kaptuk, ők azt írták, hogy a “Lidl Magyarország vizsgálja a konstrukcióban rejlő lehetőségeket”.

hvg.hu