Íme a titok, amit kevés magyar tud: így tartozhatunk a leggazdagabb idősek közé

2022.06.29 17:22

A Magyar Államkincstár adatai alapján 181 000 forintra becsülhető a 2021-ben megállapított új nyugdíjak mediánja. A leggazdagabb idősek viszont ennél 100 000 forinttal többet kapnak havonta. Ezt a különbséget a legkönnyebben egy megtakarítással lehetséges ledolgozni: most kiszámoltuk, mennyit kell félretenni ahhoz, hogy a leggazdagabb nyugdíjasok közé tartozzunk.

illusztráció
 
Napvilágot láttak a 2021-ben megállapított új nyugdíjak átfogó statisztikái: a Magyar Államkincstár adataiból beszédes információk derülnek ki a friss nyugdíjasok anyagi helyzetéről. Erről már számos cikkünkben beszámoltunk, legutóbb például arról írtunk, hogy majdnem kilencszeresére emelkedett öt év alatt a félmillió forint feletti új nyugdíjak száma, de a legtöbben még mindig 100 és 150 ezer forint közötti ellátással kezdik meg nyugdíjas éveiket.
 
A Magyar Államkincstár az utóbbi években – közérdekű adatigénylés következtében – visszamenőleg is nyilvánosságra hozta az új nyugdíjasokról rendelkezésre álló statisztikákat. A legújabb, a 2021-ben nyugdíjba vonult friss nyugdíjasokról szóló adatok a közelmúltban váltak elérhetővé. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy egy év alatt jelentősen nőttek az induló nyugdíjak: 2020-hoz képest kisebb arányban állapítottak meg 50 és 150 ezer forint közti kategóriákba eső nyugdíjakat, míg a 150 ezer forint feletti kategóriák mind nagyobb arányban fordultak elő.
 
Statisztikai módszerekkel megbecsülhető, hogy az átlagos induló nyugdíj tavaly 211 000 forint volt, míg a medián (a középen álló friss nyugdíjas induló nyugdíja) mindössze 181 000 forint. A két érték közti nagy különbség abból adódik, hogy előfordulnak kiugróan magas nyugdíjak, és ezek – a kis létszámuk ellenére – képesek erősen eltorzítani az átlagot. Éppen ezért érdemes inkább a medián értéket alkalmazni, ha egyetlen mutatóval szeretnénk leírni a friss nyugdíjasok összességének helyzetét.
A fenti ábrán láthatjuk, hogy 2021-ben az új nyugdíjasok 59%-ának induló nyugdíja kevesebb volt 200 000 forintnál. Ugyanakkor a teljes nyugdíjas társadalmon belül tavaly 83% kapott havi 200 000 forintnál kevesebb ellátást; ez szintén azt jelzi, hogy a korábban visszavonultakhoz képest jobb helyzetben vannak a friss nyugdíjasok.
 
A sokaságon belül továbbra is nagy egyenlőtlenségek figyelhetők meg: az idősek kb. 2%-a tavaly havi félmillió forint feletti járadékkal ment nyugdíjba, de hasonló arányban fordultak elő 50 000 forint alatti megállapítások is. Az Államkincstár szerint ez nem feltétlenül tükrözi az érintettek valós jövedelmi helyzetét, mert közülük sokan külföldről is részesülhetnek ellátásban.
 
Hogyan tartozhatunk a leggazdagabb idősek közé?
 
Állami nyugdíjunk mértékét az aktív életpályánk határozza meg: a megszerzett kereseteink és szolgálati időnk függvényében számíthatunk ellátásra a korhatár betöltése után. Mégis van lehetőség arra, hogy munkával töltött éveink alatt jobb anyagi kilátásokat biztosítsunk időskori önmagunk számára. Ennek leginkább kézenfekvő módja a nyugdíj-előtakarékosság - hívja fel a Pénzcentrum olvasóinak figyelmét a Bankmonitor. Mint írják,
 
kellően korán kezdve a megtakarítást, akár egészen kis havi összegekből is tízmillió forintos nagyságrendű vagyont halmozhatunk fel, amelyből plusz jövedelmünk tud származni az állami nyugdíjon felül.
 
De vajon mennyi nyugdíjkiegészítésre lesz majd szükségünk, ha szeretnénk a leggazdagabb idősek közé tartozni? A KSH statisztikáiból kiolvashatjuk, hogy tavaly a nyugdíjasok felső 5%-a havi 280 000 forintot meghaladó összegű ellátásban részesült. (De előfordulnak 1 millió, sőt 2 millió forintnál magasabb nyugdíjak is!) Ez azt jelenti, hogy aki a mediánnak megfelelő, 181 000 forintos induló nyugdíjat kapta, ő szinte pontosan havi 100 000 forint kiegészítő jövedelemmel kerülhetne be a leggazdagabbak társaságába.
 
Kérdés, hogy mennyire reális cél a 100 000 forintnyi nyugdíjkiegészítés. Ez első hallásra talán túlzóan soknak tűnik, de egyáltalán nem lehetetlen. Aki 20 éven keresztül szeretne (mai értéken) ennyi pénzt kivenni a megtakarításából, neki ehhez mai értéken kb. 24 millió forintot kellene felhalmoznia - összegzte a Pénzcentrum megkeresésére a Bankmonitor szakértője. A második ábra megmutatja, hogy adott életkortól kezdve mekkora havi megtakarítás szükséges e cél megvalósításához.
 
 
Láthatjuk, hogy a kezdő életkor jelentősége meghatározó: aki már 30 évesen elkezdi a megtakarítást, ő havi 24 300 forintból is elérheti a kitűzött célt. Aki ezzel szemben tíz évvel később, 40 évesen teszi meg az első lépést, neki már havi 42 000 forintot kell félretennie. A magyar megtakarítók sok esetben 45 éves korukig halogatják a döntéshozatalt, ilyenkor pedig már havi 59 000 forinttal kellene elindítaniuk a megtakarítást, ha szeretnének szert tenni mai értéken 100 000 forint plusz havi jövedelemre.
 
Természetesen nem tudhatjuk, hogy a jövőben milyen nyugdíjakat fog fizetni a magyar állam, de aki hatszámjegyű privát nyugdíjkiegészítéssel rendelkezik, ő jó eséllyel a leggazdagabb idősek közé fog tartozni.
 
Cselekedj most, használd ki a 20%-os állami támogatást!
Fontos tudni, hogy ma Magyarországon állami támogatás is igénybe vehető a nyugdíjcélú megtakarításokra. Jelenleg három támogatott konstrukció érhető el: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Az ilyen megtakarításokkal rendelkezők minden befizetésükre 20% személyi jövedelemadó-visszatérítésben részesülhetnek, melynek maximuma évi 100-150.000 forint. Az SZJA-jóváírásoknak (és hozamaiknak) köszönhetően akár 2-5 millió forinttal több pénz gyűlhet össze a számlán, ezért nem érdemes kihagyni ezt a lehetőséget.
 
penzcentrum. hu / hellovidek.hu