Íme az új agrárminiszter, a méhek szerelmese, aki migránskezet lát a sertéspestis mögött

2018.05.15 19:55

Portré az eddig kevéssé ismert, kipróbált és hűséges Fidesz-harcosnak számító Nagy Istvánról.

Budapest, 2018. január 31.Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az állami erdészetek Bevisszük az erdőt a suliba - Egy nap az erdészetekkel elnevezésű oktatási programja első állomásán a budapesti Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskolában 2018. január 31-én.MTI Fotó: Balogh Zoltán
Fotó: Balogh Zoltán mti.hu

 

Mézes Pisti – így hívták szűkebb körben az új földművelésügyi minisztert a méhészmunkája miatt, mielőtt majdnem két évtizede politikai pályára lépett. Az elnevezés találó, hiszen a mezőgazdászból politikussá előlépett egykori polgármestert, földművelésügyi államtitkárt, képviselőt úgy írták le forrásaink, mint aki „jól beszél”, és előzékeny modorával, kellemes orgánumával könnyen szimpátiát kelt a környezetében. Orbán Viktorban pedig talán még könnyebben, amit már miniszteri meghallgatásán bizonyított: a sertéspestis magyarországi megjelenésének okaként ugyanis a mindenért a menekülteket okoló kormánykommunikációt követve azt jelölte meg, hogy migránsok dobhattak el szendvicset. Elhajított élelmiszernek valóban lehetett köze a vírus megjelenéséhez, ám a migránsháttér a politikus fantáziájának eredménye.
 
A Fidesz politikai kommunikációjának lényegi elemét tökéletesen elsajátító 51 éves Nagy István a rendszerváltás környékén, egyetemistaként kezdett méhészkedni, ám szívügye politikusként is elkísérte. Még Mosonmagyaróvár fideszes alpolgármestereként, 2006-ban alapította meg a Magyar Méhészek Egyesületének mosonmagyaróvári szervezetét, hogy a térség méhészei uniós támogatást kaphassanak. Polgármesterként is többször megszólalt különböző fórumokon a magyar méhészek érdekében, leginkább a hamis kínai mézet kárhoztatva. 2014-től pedig parlamenti államtitkárként – Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter helyetteseként –, lényegében minden kérdés hozzá is tartozott, hiszen ő kommunikálta a kormányzati szándékot a parlamentben. A méhészkedéssel kapcsolatban különösen aktív volt.
 
Közreműködött az Európai Bizottságban az idén elfogadott mézjelentés magyar javaslatainak elkészítésében, illetve abban is, hogy a méhészkedést – várhatóan idén ősztől – szakmai vizsgához kössék.
 
Pedig sokáig úgy tűnt, az állattenyésztés lesz a fő területe, szakdolgozatát, majd disszertációját is ebből írta. Húszéves oktatói tevékenysége is inkább a nyúltenyésztésre predesztinálta, ám az élet úgy hozta, hogy „aranykalászos méhészgazdaként” jelenleg már 80-80 méhcsaládot visznek apósával közösen. Bár a 160 méhcsalád bőven elegendő lenne ahhoz, hogy egy négytagú család megélhetését biztosítsa, legfrissebb vagyonbevallásában mindössze 185 ezer forintos eseti jövedelmet tüntetett fel 100 méhcsaládból, míg a korábbi években üresen hagyta az egyéb jövedelmét firtató rubrikát.
 
Chernelházadamonya, 2017. augusztus 9.Nagy István, a Földmûvelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (j) és Bodorics Pál, a Répcevölgye 2001 Kft. ügyvezetõje (b) a kft. telephelyén, a Vas megyei Chernelházadamonyához tartozó Kukucsa majorban, ahol értékelték az idei aratási szezont 2017. augusztus 9-én. Az átlagosnál több étkezési õszi búza termett az idén, az étkezési és a takarmánybúza aránya általában harminc-hetven százalékos, az idén viszont fele-fele arányú.MTI Fotó: Krizsán Csaba
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Bodorics Pál, a Répcevölgye 2001 Kft. ügyvezetõje a kft. telephelyén, a Vas megyei Chernelházadamonyához tartozó Kukucsa majorban, ahol értékelték az aratási szezont 2017-ben. 
 
Fotó: Krizsán Csaba / MTI
 
Méhészkörökben az is köztudott róla, hogy különösen jó kapcsolatot ápol a gigacégcsoporttá váló hordós mézkereskedővel, az Aranynektár alapító-tulajdonosával, akit – úgy tudjuk – az ő javaslatára tüntetett ki Fazekas miniszter az idén márciusban.
 
Nagy méhészete tavaly uniós támogatást is kapott az atka elleni védekezésre. Igaz, ez minimális összeg volt: 124 ezer forint.
 
Államtitkárként intézkedései közé tartozik, hogy immár az állami erdészeteknél az erdész nem szedhet úgynevezett helypénzt a méhészektől. Emellett elősegítette a méhegészségügyi ágazat jobb finanszírozását, és a méhészjárművek ügyében is közbenjárt. Szakigazgatási és parlamenti tevékenységénél mindenesetre jobban ismerheti a nagyközönség arról a fotóról, amelyen sajátosan oldja meg a kéz nélküli telefonálás problémáját.
 
Közepesen gyarapodik
 
Nagy 2014-tól parlamenti államtitkár, fizetése havi bruttó 997 ezer forint (plusz képviselőként bruttó 224 ezer forint, és 200 ezer forintnyi cafetéria, de 2017-ben kapott még 400 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt is), miniszterként 1,1 milliót kap majd. Nevéhez nem fűződnek emlékezetes politikai vagy anyagi botrányok. Vállalkozásai nincsenek, magánszemélyeknek nem tartozik, pénzintézetnél sincs hitele, összes megtakarítása egy 1,8 milliós magánnyugdíjpénztári betét, és egy 8 milliós életbiztosítás. Vagyonbevallásai alapján a közepesen gyarapodó kormánypárti politikusok körébe tartozik.
 
2010 után szántókat, több hektárnyi erdőt, gyümölcsöst, mezőgazdasági területet is vásárolt. Legfrissebb szerzeménye egy 6 ezer négyzetméteres tanya, amelyet két éve vett, a 2014-ben tulajdonába került gyümölcsös szomszédságában Mecséren. 2013-ban Dunaremetén és Somlóvásárhelyen is vett fél-fél hektárnyi szántót.
 
A leendő miniszternek két saját használatú gépkocsija van, egy 2012-től lízingelt Opel Astra, és egy 2013-ban vásárolt Toyota kisbusz. Parlamenti államtitkárként már a harmadik szolgálati Skodáját fogyasztja, és 57 négyzetméteres budapesti szolgálati lakás is jár neki.
 
Az óvári gazdász
 
A Nagy családnak Mosonmagyaróváron van egy 1994-ben vásárolt, 120 négyzetméteres családi háza, amelynek a miniszter felerészben tulajdonosa. E mellett 2006-ban vásárolt felerészben egy 68 négyzetméteres, szintén óvári társasházi lakást. Egy újfehértói 100 négyzetméteres lakás egyhatodát öröklés útján szerezte 2009-ben.
 
Nagy István felesége általános iskolai tanár Mosonmagyaróváron. Két gyermekük Budapesten éli az egyetemisták életét, lányuk orvosira, fiuk közgazdaságira jár. Nagynak németből és eszperantóból középfokú, oroszból alapfokú vizsgája van.
 
Ófehértó, 2017. szeptember 8.Nagy István, a Földmûvelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára beszédet mond a Magyar Dohánytermelõk Országos Szövetsége (Madosz) dohánytermesztési nyílt napján a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértón 2017. szeptember 8-án.MTI Fotó: Balázs Attila
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (Madosz) dohánytermesztési nyílt napján a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértón  
 
Fotó: Balázs Attila / MTI
 
Miért lett miniszter
 
Nagy mögött komoly pártmúlt áll: ha úgy tetszik, jó időben, jó helyen lépett be a Fideszbe. 1999 óta tagja a pártnak, előtte MDF-es volt. A vesztes választások után lelkesen szervezte a polgári köröket a megyéjében, így senki sem vádolhatta őt karrierizmussal, mondták róla. Munkabírásának, jól informáltságának köszönhetően egyre feljebb jutott a Győr-Moson-Sopron megyei, fideszes pártranglétrán. Városi elnök, majd megyei választókerületi elnök is volt. Az is erősítette a Fideszen belüli szerepét, hogy 2006-tól Mosonmagyaróvár alpolgármestere, három év múlva pedig polgármestere lett.
 
Bár sokan meglepődtek, hogy 2014-ben belevágott az országos politikába és parlamenti államtitkár lett, Orbán Viktor már az előző ciklusban is potenciális miniszterjelöltként tekintett rá. Fegyelmezett végrehajtó, jól kommunikálja a kormányzati szándékot, és háromszor is stabilan hozta az egyéni körzetét – adtak egy lehetséges magyarázatot államigazgatási vonalról arról, miért lehetett Nagyból miniszter.
 
Más valaki azt mondta, „a gazdabajszú szakembert” szeretik a gazdák, fegyelmezett káder, és leginkább ezek a fontosak Orbán Viktornak egy agrárminiszternél.
 
Ebben lehet is valami, hiszen Nagy államtitkársága idején tárcája egy belpolitikailag igen fontos ügyben – külföldiek földvásárlása – kifejezetten rosszul teljesített az elmúlt négy évben. Nagy már országgyűlési képviselőként, 2012-ben drámai helyzetet vázolt, egy interpellációban 1 millió hektárra tette a zsebszerződéssel külföldi kézben lévő termőföldek nagyságát. Államtitkárként is ütötte a vasat, de 2014-ben Áder János köztársasági elnök visszadobta a Nagy által elővezetett, a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvényjavaslatot, az Európai Bíróság pedig idén márciusban jogsértőnek találta az egész szabályozást. Az államtitkár reakciója az volt, hogy a bíróság beavatkozik a választásokba, és „Brüsszel a külföldi földspekulánsok” oldalára állt.
 
Ember Zoltán
24.hu