István királyunk csak behódolt, vagy felismerte az idők szavát?

2018.08.19 19:18

A történész szerint István király világosan látta, hogy saját kora számára nincs középút.

 
Augusztus 20-a közeledtével minden évben felparázslik a vita: talán „árulónak” kell tartanunk István királyt amiatt, hogy felszámolta az ősmagyar vallást, és „behódolt” a nyugati, keresztény államoknak, vagy az idő szavát felismerő, előrelátó, megfontolt államalapítóként tisztelhetjük. Fazekas Csaba történészt, a Miskolci Egyetem oktatóját kérdeztük a dilemma kapcsán.
 
István kijelölte Magyarország politikai otthonát Európában, annak is a keleti helyett a nyugati felében.”
Fazekas Csaba
 
Jó döntést hozott
 
Mint fogalmazott, az utókor könnyen osztogat értékítéletet, könnyen kezdi fejtegetését azzal, hogy „mi lett volna, ha…”, és történelmünk megannyi izgalmas kérdése csábít arra, hogy akár felületes ismeretek alapján elítéljünk, vagy éppen istenítsünk egy-egy személyiséget.
 
„A kérdés nem az, hogy az utókor ismeretében mi milyen okosak lettünk volna például István király helyében, hanem az, hogy saját korának aktuális kihívására ő jó választ adott-e vagy sem. Amikor István a magyar hagyományok követése helyett kora nyugati mintáinak átvétele mellett döntött, összességében jó döntést hozott. Ezt nemcsak a napjainkból való ezeréves visszatekintés alapján jelenthetjük ki, hanem azért is, mert saját korában bizonyította, hogy a nyugati mintájú keresztény magyar állam a külső támadások, a belső lázadások és trónviszályok ellenére is életképes. A történelem, sajnos vagy szerencsére, nagyon is bonyolult, s gyakran a hagyományokhoz való merev ragaszkodás helyett azok feladása és a nyugat-európai minták átvétele bizonyult szükségesnek egy nemzet jövője szempontjából. Ezt olykor csak jóval később elemezhetjük, és mondhatjuk, hogy ez jó döntés volt. Mint például István király esetében. A dilemmán gondolkodni persze lehet és kell, aminek legjobb művészi megörökítése alighanem az István, a király című rockopera…”
 
A megmaradás
 
Kérdeztük tőle azt is, mi motiválta István királyt, hogy a magyarok országából államot szervezzen.
 
Fazekas Csaba hangsúlyozta: egyértelműen a megmaradás volt a legfontosabb motivációja. István felismerte, hogy saját kora számára nincs középút, nincsenek vegyes, vagy félmegoldások a régi és az új közötti konfliktusban. Két alternatíva közül lehetett választani: a magyar nép vagy minden szempontból betagolódik a korabeli Európa politikai rendszerébe, ezért feladja hagyományait, szokásait, társadalmi berendezkedését, vallását az új kedvéért, vagy menthetetlenül feloldódik az e lépés kockázatát vállaló, erős államszervezetet létrehozó európai népek között. István az államalapításkor körültekintő bölcsességgel, de nagyon is határozottan lépett arra az útra, mellyel, ha nagyon átalakított formában is, de meg tudta őrizni a honfoglaló elődök örökségét, egyben ki is jelölte Magyarország politikai otthonát Európában, annak is a keleti helyett a nyugati felében.
 
Nyugati mintára
 
A miskolci történész kitért arra is, hogy mely intézkedések hozták létre az államot. Úgy fogalmazott, olyanok, amelyek a magyarság addigi történetétől teljesen idegen rendszer meghonosítását jelentették.
 
Fazekas Csaba
történész
 
„István intézkedései minden egyes elemükben a nyugati állam- és társadalomszervezés átvételét, másolását jelentették. A kalandozó nomád haduraknak földbirtokos lovagokká kellett válniuk, ráadásul számos külföldről jött lovag kapott szolgálatai­ért birtokot az uralkodótól. A szabad népelemek jó része jobbágysorba süllyedt, vagyis megindult a korábban feudálisnak nevezett társadalom szerveződése, melynek két fő osztálya a kiváltságokkal és földbirtokkal rendelkező nemesség, illetve az azokkal nem rendelkező, szolgáltatásokra és adófizetésre kötelezett jobbágyság. István nyugati mintájú állam­apparátust épített ki, nyugati típusú hadsereget szervezett, és erősen támaszkodott a katolikus egyházra, mely ebben a korban kevésbé vallási intézmény, sokkal inkább hatalmi-politikai szervezet, ráadásul a középkori Európa egészét meghatározó, átfogó rendszer” – mutatott rá a történész.
 
Hegyi Erika
 
 
Képtalálat a következőre: „felsőhámor Szent István szobor https”
Szent István-szobor
Miskolc-Felső-hámorban
 
Nem volt egyszerű tett
 
Fazekas Csaba jelezte: bármennyire is nagyszerű és a történelem által igazolt lépés volt István részéről az állam­alapítás, semmiképpen ne gondoljunk valamiféle „békés rendszerváltásra”.
 
A régi hatalmukhoz ragaszkodó urakkal még István utódai is vívtak fegyveres harcokat, s a pogány magyarok keresztény hitre térítése (valójában az egyház keretei közé kényszerítése) sem volt éppen egyszerű folyamat. Vagyis István nemcsak bölcs, de erős kezű uralkodó is volt, abban a mértékben, ahogy ezt saját korának igényei megkövetelték. Az új rend meg­szilárdítása iránti eltökéltségét kemény hangú jogszabályokat összefoglaló törvényei is bizonyítják.
 
boon.hu