Itt az bizonyíték: a klímaváltozás újabb ágazatot dönthet be az agráriumban

2019.03.05 17:35

A szélsőséges időjárás miatt 1 milliárd eurós is lehet a kár az olasz agrárium egyik húzóágazatában. Az olívatermesztők szerint olyan súlyos a helyzet, hogy 2019-ben importálnia kell majd Olaszországnak az olívaolajat! Az extremitásokra érzékeny növények problémáit a hazai gazdák is ismerik: ugyanaz a a Xylella fastidiosa nevű baktérium támadja az olívafákat, ami Európa szerte komoly gondot okozhat a szőlőkben, csonthéjasokban.

Oda az olíva termés...
 
 
Az extrém időjárás miatt kritikus a helyzet az olasz agrárium egyik húzóágazatában: 25 éve nem volt olyan rossz az olívatermés, mint idén; a visszaesés egy év viszonylatában 57 százalékos. A Guardian beszámolója szerint több termelő is utcára vonult Rómában, hogy azonnali segítséget kérjenek a kormánytól - az olívatermelők szakszervezete szerint a kár ugyanis eléri az 1 milliárd eurót. Olyan súlyos ugyanis a helyzet, hogy várhatóan
 
2019-ben importálnia kell majd Olaszországnak az olívaolajat!
 
Mint arra Riccardo Valentini, az Euro-Mediterrán Klímaváltozási Központ vezetője a lap cikkében felhívta a figyelmet, a heves esőzések, kora tavaszi fagyok, erős szelek és nyári aszály egyaránt sújtotta a mediterrán vidéket, így nem véletlen, hogy ilyen szélsőségek közepette erőteljesen csökkent a termékátlag. Ráadásul nincs vége a megpróbáltatásoknak, előrejelzések szerint további szélsőértékek várhatóak a térség időjárásában. A szakember megjegyezte:
 
Hiába alakul minden jól az év jelentős részében, elég két napon fagypont alatti hőmérsékletet mérni tavasszal, vagy 3-4 nyári napon 40 fok felettit, esetleg 10 napon eső nélkül maradni, az már bőven elég ahhoz, hogy komoly gondokat okozzon ágazati szinten.
 
Az extrém időjárás máshol is komoly károkat okoz a 2018-19-es évben drasztikus visszaesés várható Portugáliában (-20%), Görögországban (-42%) is. Ráadásul az extrém időjárás miatt legyengült fák hosszú távon is kieshetnek a termelésből: a Xylella fastidiosa nevű baktérium ilyenkor ugyanis könnyebben utat talál – ez ugyanaz a baktérium, ami Európában a szőlőket és a csonthéjasokat is fenyegeti.
 
Az Eurostat adatai szerint egyébként összesen 4,6 millió hektáron foglalkoznak olívatermesztéssel, ebből a legnagyobb részarányt a spanyolok szakítják ki maguknak (esetükben tavaly a politika tett be a piacnak, miután Amerika védővámot vetett ki a termékekre). Az uniós termőterületek háromnegyedét amúgy a spanyolok (55%) és az olaszok (23%) birtokolják, a maradék javán pedig a görögök (15%) és a portugálok (7%) osztoznak. Franciaország, Horvátország, Ciprus és Szlovénia az összes, olívafával beültetett terület 1 százalékát viszik Európában.
 
 
A hektáronkénti famennyiség egyébként igen változó az öreg kontinensen: a termőterületek 46 százalékán mindössze 140 fát ültetnek hektáronként, a maradék földek 48 százalékán 140-399 fa jut ugyanekkora területre, és csak a termőterületek 5 százalékánvan 500 tő fölött a hektáronkénti famennyiség. További érdekesség, hogy a termőképes fák zöme jellemzően legalább 50 éves, és elvileg - a fent jelzett extremitásokat leszámítva - jól bírják az aszályos időszakokat, és ellenállnak a legtöbb betegségnek, sőt még a tűznek is.
 
agrarszektor.hu