Itt a bizonyíték: az adókedvezmények is a gazdagokat segítik

2018.11.15 06:55

A Policy Agenda a 2017. évi személyi jövedelemadó adatbázis alapján bemutatta, hogy milyen mértékű béregyenlőtlenség van a munkajövedelemmel rendelkező körében. A dolgozó társadalom jövedelem szerinti felső 10 százalékának bruttó keresete annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve. A mostani elemzésben megvizsgálták az adókedvezmények hatását a jövedelmekre.

 

A tavalyi évben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek értéke 12.443,6 milliárd forint volt. Ennek az összegnek a 92%-a munkaviszonyból származó bérjövedelem. Ebből az összevont adóalapba tartozó jövedelemből négy módon lehetett adóalapot csökkenteni, vagy adókedvezményt igénybe venni:
 
-első házasok kedvezménye;
-családi kedvezmény (gyermekek után járó támogatás);
-súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény;
-mezőgazdasági őstermelői kedvezmény.
 
Azt tudjuk, hogy az egykulcsos adórendszer következtében, akik jól keresnek azok is, arányaiban ugyanannyit adóznak, mint akik rosszul- írják a Policy Agenda elemzői. Azaz, a felső 10% munkajövedelme után alapesetben ugyanúgy 15%-ot adózik személyi jövedelemadóban, mint az „alsó” 65%, akik összesen keresnek annyit, mint a legjobban keresők. Ez a rendszer azt is eredményezi, hogy konzerválódik a béregyenlőtlenség.
 
A kutatók megvizsgálták az adókedvezményeket az alapján, hogy összegüket tekintve hogyan oszlanak el a dolgozói társadalomban. A legnagyobb, és legszélesebb kört a családi adókedvezmény érinti. Ugyanakkor ez sem a „szegények” támogatását jelenti, hanem a tehetősek helyzetbe hozását. Ha csak azokat nézzük, akik 2017-ben rendelkeztek munkajövedelemmel és őket tíz egyenlő létszámú csoportra osztjuk jövedelmük nagysága alapján, akkor a gyerekek után járó adókedvezmény eloszlása a következőképpen néz ki:
 
A munkajövedelem alapján a felső 10 százalékban lévők összesen annyit tudtak leírni adójukból, mint az alsó 48% együttesen. Másképpen kifejezve 54 milliárd forintot kaptak a „gazdagok” gyermekeik után, ezzel tovább növekedett a bérolló.
 
Az adatok azt mutatják, miközben a dolgozói társadalom – munkajövedelem szempontjából - alsó felébe tartozók 24%-a tudta a gyerekek után járó kedvezményt valamilyen mértékben igénybe venni, a felső 10%-ba tartozók esetén ez az arány 38% volt.
 
Külön érdekesség, amely a házasságkötési kedv és a jövedelem kapcsolatát is jól mutatja, hogy még az első házasok adókedvezményét is leginkább a tehetősebbek tudják igénybe venni. Az így visszaosztott pénznek a 19%-a kerül a felső 10%-hoz, míg a dolgozói társadalom alsó 50%-a ennek a kedvezménynek csupán 28%-át kapja. Azaz, arányaiban még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelműeknél jelentkezik érezhető hatással- olvasható az elemzésben.
 
A Policy Agenda megállapítása szerint a magyar bérrendszer rendkívül torz, még a környező országokhoz képest is. Összefoglalva a legfontosabb jellemzőket:
 
-a mediánbér az átlagbér 74%-át tette ki (2016. évi adat);
-mindösszesen 2,8 millió főnek van éves szinten legalább a nyolcórás minimálbért elérő munkajövedelme;
-a dolgozói társadalom legjobban kereső 10%-a annyit pénzjövedelemhez jut egy évben, mint az alsó 65%;
-a főállásban dolgozók munkajövedelme alapján is komoly torzulás van, hiszen ott is a felső 5% jövedelme az alsó 40%-ét teszi ki. (2016. évi adat)
 
Mindezekhez hozzáadódik az az adórendszer, amely - bár a magyar béradatok a környező országokhoz képest is torzak -- a viszonylag merev egykulcsos volta miatt még inkább megtartja az egyenlőtlenséget.
 
A növekvő egyenlőtlenséget pedig az adókedvezmények még növelhetik is- vélekedtek az elemzők.
A dolgozói társadalom felső jövedelmi 10%-a a többséghez képest magasabb keresetéhez további kb. 60 milliárd forintot kap vissza az összes adókedvezményen keresztül. Összehasonlítva a dolgozói társadalom közepén lévőkkel (az 5. tizedével), ott ennek a kedvezménynek az érték 22 milliárd forint, csupán harmada az előbbinek.
 
atv.hu