Itt a KDNP új ötlete: az autót is aladathatnák a csődbe ment családokkal

2015.04.07 11:12

Akár 50 százalékkal is csökkenhet az adóssága annak, aki részt vesz a családi csődvédelemben - írja a Figyelő Online. A lap úgy tudja, a KDNP által kidolgozott törvénytervezet szerint önkéntes alapon működne a rendszer, viszont a kirendelt csődbiztosok megtilthatnák a nagyobb kiadásokat és elrendelhetnék az autó vagy a nyaraló eladását.

A KDNP már többször felvetette a magáncsőd kérdését, legutóbb tavaly ígérték meg, hogy kidolgozzák a javaslatot. Rétvári Bence a késlekedést azzal indokolta, hogy a devizahitelek olyannyira torzították a hazai hitelpiacot, hogy mindenképpen meg kellett várni, amíg erre megoldás születik, a devizahitelek kivezetésével viszont normalizálódott az adósságszerkezet, így most már be lehet vezetni az általuk "családi csődvédelemnek" nevezett magáncsődöt.

A Figyelő Online úgy tudja, a kidolgozás alatt lévő törvényjavaslat szerint az adósok az 5-8-10 éves csődvédelmi periódus alatt akár 50 százalékkal is csökkenthetnék adósságukat a hitelüktől függően.

A javaslat szerint ez azért lenne előnyös az adósoknak, mert összességében kevesebb pénzt kellene visszafizetniük, a hitelintézeteknek pedig azért, mert a már lejárt és gyakran behajthatatlan tartozásukat nagyjából 20 százalékért tudnák eladni.

Bár a társasházkezelők szerették volna a nagy összegű társasházi tartozások rendezésére is alkalmazni a csődgondnokokat, a KDNP javaslata nem tartalmazza a társasházi magáncsődöt, ráadásul a rendszer szigorúan önkéntes alapon működne, tehát a családi csődvédelmet a lejárt tartozással rendelkező adósoknak maguknak kellene igényelniük a kormányhivatalokban.

A kormányhivatal ezután felméri az adós anyagi helyzetét, majd eldönti, hogy jogosult-e a való részvételre, a tervezetben meghatároznak ugyanis egy minimum és egy maximum adóssághatárt is: az alsó határ valószínűleg néhány százezer forint lesz, de ez még nem tisztázott. Ezután felmérik az adós jövedelmét, adóssága méretét és hogy van-e esetleg valamilyen értékesíthető, a hétköznapi élethez nem feltétlenül szükséges vagyona. Ez azt jelenti, hogy a bevétel nélküli családoknak nem jelent megoldást a csődvédelem, Rétvári közölte, hogy "a munkanélküli és vagyontalan adósok helyzetén a szociális rendszer segíthet".

Aki minden feltételnek megfelel, szigorú kiadáscsökkentésre számíthat: az igénylést követően csődbiztost rendelnek ki az adós mellé, aki segít racionalizálni a családi kiadásokat, egyben ellenőrzi, hogy az adósok nem költekeznek-e túl. Előírhatja például a nyaraló vagy az autó eladását, a nyaralás lemondását, de például abba már nem szólhatna bele, hogy a család milyen élelmiszert vásárol.

A hitelintézetekkel egyeztetve meghatároznak egy fix törlesztőrészletet is, amelyet az 5-10 éves periódusban fizetni kell. Ha az adós mindvégig együttműködik, akkor a ciklus végén leírják adósságának egy részét, viszont ha megszegi a megállapodást, akkor az eredeti hitel kamatokkal növelt összegével kellene szembenéznie. Ha eltitkol valamilyen vagyont vagy bevételt, akkor büntetőjogi felelősség is terhelheti. Az adósoknak viszont minden esetben lenne jogorvoslati lehetőségük a csődbiztosok döntéseivel szemben.

Csődvédelmet a lap szerint 2016-tól lehetne igényelni, de egy életben csak egyszer lehetne igénybe venni.

Rétvári közölte, minden megyében és járásban szeretnének megfelelően képzett kormánytisztviselőt, akik csődbiztosként is bevethetőek lennének, nekik megfelelő jogi, közgazdasági és pénzügyi ismeretekkel kell rendelkezniük, de fontos hogy szociális végzettségük is legyen.

figyeloonline.hu