Jöhet a kvótaellenes referendum

2016.06.22 06:41

Zöld utat adott a kvótanépszavazásnak az Alkotmánybíróság, így már biztos, hogy ősszel üzenhetünk Brüsszelnek. A testület tegnapi ülésén elutasította a referendumot támadó indítványokat, ezért Áder János köztársasági elnökön a sor, hogy kiírja a népszavazás időpontját. A kormány által kezdeményezett és Orbán Viktor számára fontos referendumot május 10-én rendelte el az Országgyűlés annak ellenére, hogy szakemberek és ellenzéki politikusok is állították, a kabinet kérdése alkotmányellenes és nemzetközi szabályba ütközik.

Elhárult az utolsó akadály, így ősszel szavazhatunk a még nem is létező kötelező menekültkvótáról és egyben Brüsszelnek is megüzenhetjük, hogy a magyarokkal nem lehet packázni. Az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis tegnap a kormány várakozásának megfelelően elutasította a népszavazás elrendelését támadó indítványokat. A kabinet által február 24-én kezdeményezett referendum kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" A parlamentben május 10-én szavazták meg a kormánypárti és jobbikos képviselők az erről szóló határozatot. Az Országgyűlés azt követően rendelte el a népszavazást, hogy a Kúria május 3-án úgy döntött, a kormány által megfogalmazott kérdésről lehet referendumot tartani. Az ugyanis nem ütközik nemzetközi szerződésbe és így tiltott tárgykörbe. Az Országgyűlés hatáskörét illetően a bíróság azt állapította meg, hogy a parlament valamennyi szabályozást igénylő területet a törvényalkotás körébe vonhat.

Később a parlamenti határozatot két magánszemély, illetve Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő megtámadta az Alkotmánybíróságon. Az egyik indítvány szerint a határozat meghozatalára az Országgyűlésnek nem volt hatásköre, mivel a népszavazási kérdés az unió közös politikájára vonatkozik. Más egyebek mellett hivatkozott az Európai Bizottság (EB) május 4-i - a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló - előterjesztésére, amely szerint akár 100 milliárdos költséggel is járhat Magyarország számára, ha kimarad a migránsok áthelyezésére vonatkozó uniós mechanizmusból. Az indítványozó szerint a parlament figyelmen kívül hagyta az alaptörvény egyik rendelkezését is, amikor nem mérlegelte a népszavazással és az EB-előterjesztéssel összefüggő lehetséges költségvetési kihatásokat. Szanyi beadványában szintén az EB május 4-i döntésére hivatkozott, a parlamenti határozat megszületéséhez vezető eljárást pedig alaptörvény-ellenesnek és házszabálysértőnek minősítette.

Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke a Kúria május 3-án közzétett döntését támadta meg, amely szerint lehet népszavazást tartani a kormány által megfogalmazott kérdésről. A politikus szerint a kormány kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. Akkor sem, ha a Kúria ezzel ellentétes határozatot hozott. A kormánypárt vezető politikusai saját bevallásuk szerint nem tartottak attól, hogy az Ab megakadályozza a kvótareferendumot. Orbán Viktoréknak nem is kellett csalódniuk, mert az Ab elutasította a beadványokat. Részben, mert a testület szerint ők ebben az eljárásban a népszavazás elrendelésével kapcsolatos országgyűlési határozatot érdemben nem vizsgálhatták, az ügyben ugyanis soron kívül, legkésőbb június 23-g kellett dönteni. Kiderült, a testület ebben az eljárásban érdemben azt sem vizsgálhatta, hogy a kormány kérdése az EU közös politikáját érinti-e, ezért nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe. Azt viszont kimondták, hogy az EB május 4-i javaslataival összefüggésben nem állapítható meg, hogy az országgyűlési határozatot alaptörvényt sértő módon fogadták volna el.

Fodor kérését sem teljesítette az AB, mert nem semmisítették meg a Kúria határozatát. A testület a benyújtott alkotmányjogi panasz visszautasítását főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta. Az Ab tegnapi határozatában egyebek mellett az áll: "Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése - Magyarország független, demokratikus jogállam - vonatkozásában megállapítja, hogy az abban megfogalmazott jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos követelménye nem minősül Alaptörvényben biztosított jognak", így azokra alkotmányjogi panaszt nem lehet alapítani.

A Liberális párt elnöke tudomásul veszi ugyan a döntést, de azzal nem ért egyet. Fodor mindenki arra biztat, menjen majd el voksolni és mondjon igent, mert a rossz kérdésre ez a megfelelő válasz. Ha a nemek győznek a népszavazáson, akkor az "könnyen elvezethet az Európai Unióból való kilépéshez" - fogalmazott.

"Európát nem lehet a feje tetejére állítani. Európában a döntéseket elsődlegesen a nemzetek hozzák, és ezeknek a nemzeteknek a döntéseit hajtja végre Brüsszel, az Európai Bizottság, nem pedig fordítva". Erről már Tuzson Bence államtitkár beszélt tegnap, aki természetesen üdvözölte az Ab határozatát. Közölte, akkor lesz sikeres a magyar referendum, ha annyian mennek el szavazni, hogy az összességében képes lesz az EU gépezetének megállítására.

Orbánéknak kedvező testület

Várható volt, hogy így dönt az Ab, hiszen a Fidesz számára nagyon fontos ez a népszavazás. Erre Szentpéteri Nagy Richárd figyelmeztetett tegnap. A politológus lapunkat arra emlékeztette, apróságokban, "szépészeti" ügyekben ugyan olykor ellentmond a kormánynak a testület, ám jelentős kérdésekben úgy dönt, ahogyan azt Orbánék érdeke kívánja. Véleménye szerint mostantól még nagyobb sebességre kapcsolják a menekültellenes kampányt, különben nem lesz érvényes a referendum. Szentpéteri a döntés kapcsán az ellenzéknek azt üzeni: semmilyen népszavazással nem kellene most foglalkozni, mert az mind a Fidesznek kedvez.

nol.hu