Jöhet a népszavazás a vasárnapi zárásról

2015.02.23 06:46

Népszavazáshoz való csatlakozásról döntött múlt heti közgyűlésén a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége – értesült a Napi Gazdaság. A törvény megkerülésén gondolkozó vállalkozók ugyanakkor akár boltjuk végleges bezárását is kockáztatják, mivel az általuk felvetett megoldások többsége színlelt szerződésnek minősülne.

Csatlakozik a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) a vasárnapi zárva tartás ellen szerveződő népszavazáshoz, amit a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kezdeményezett – értesült a Napi Gazdaság az MBSZ egyik neve elhallgatását kérő tagjától. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára korábban lapunknak arról számolt be, hogy előreláthatóan márciusban kezdhetnek aláírásgyűjtésbe. Az időpont azért bizonytalan, mert egyes politikusok és politikai pártok is ilyen jellegű népszavazási kezdeményezéssel fordultak a Nemzeti Választási Irodához. Ameddig ezeket a beadványokat nem bírálják el, ugyanezen témában új kérdést nem fogadhat be az iroda. A főtitkár úgy vélte, az időzítés még jól is sikerülhet, hiszen a nem családi gazdálkodók által működtetett, 200 négyzetméternél nagyobb boltokat érintő vasárnapi zárva tartást előíró jogszabály március közepén lép életbe. Ezzel pedig szerinte éppen az aláírásgyűjtések idején alakulhatnak ki az első tumultuózus jelenetek a boltokban. A VOSZ főtitkára egyértelműnek nevezte, hogy óriási erőfeszítéseket igényel a négymillió szavazó urnákhoz csalogatása, ám mint mondta, az is komoly politikai nyomást gyakorolhat a döntéshozókra, ha 2,5-3 millió állampolgár a vasárnapi nyitva tartás mellett teszi le a voksát.

A Napi Gazdaságot informáló bevásárlóközpont vezetője szerint ugyanakkor nem valósíthatók meg a sajtóban megemlített, nyitva tartást szabályozó törvényt megkerülő megoldások. Mint mondta, az ötletelések és kiskapuk keresése elég veszélyes lehet, mert ha az akciózások sikertelenül végződnek, vagyis lebuknak, úgy a boltot a hatóság azonnal be is záratja. Példaként említette, hogy nem lesz lehetséges, vagy legalábbis komoly kockázattal járhat dolgozót a cég tulajdonosai közé felvenni, mert az ilyen megoldás színlelt szerződésnek minősülne, ami törvénytelen. Emiatt az sem tűnik reális alternatívának, hogy saját területéből kisebb részt bérletbe adjon egy másik cégnek, így csökkentve az eladóteret. Nem okoz majd nehézséget szerinte a családi kapcsolat igazoltatása sem a fogyasztóvédőknek. Bizonytalanságot esetleg a külföldiek jelenthetik, ezen belül is elsősorban az ázsiai származásúak. Ugyancsak nehézséget jelenthet a hatósági vizsgálatok során, hogy a bevásárlóközpontokban a bérleti szerződés a bolt által használt teljes területet tartalmazza, raktárral és más kiszolgáló helyiségekkel együtt. A jogszabály pedig úgy fogalmaz, hogy az eladótér nem lehet nagyobb kétszáz négyzetméternél a vasárnap is nyitva tartó üzletek esetében. Vagyis a bérleti szerződés alapján a fogyasztóvédők nem ellenőrizhetik a bolt méretét. Ez azt is jelenti, hogy a vizsgálat során le kell majd mérni a kétszáz méter közeli eladótérrel rendelkező üzleteket.

A sajtótalálgatásokkal szemben a jogszabálykönnyítéseket tartalmazó módosító javaslatot sem támogatta a kormány, ami előre látható volt, mert mint korábban írtuk, a kabinet úgy látja, a jogszabály elegendő kivételt tartalmaz és megfelelő rugalmasságot biztosít a későbbi döntéshozatal során, ha újabb kedvezményeket kívánnak megállapítani.

napigazdasag.hu