Jönnek a magyar seriffek Miskolcon – de minek?

2015.04.09 19:56

Miskolc a seriff-rendszer bevezetésén gondolkozik, noha az elmúlt években jelentősen javult a közbiztonság, és egy sor speciális rendészeti intézkedést is hoztak. A polgármesteri hivatal szerint a város seriffjei is közterület-felügyelők lesznek, csak éppen többet kell majd a lakosok között forgolódniuk. Kerezsi Klára kriminológus szerint az önkormányzatoknak a rendészeti megoldások helyett komplexebb, szociális megoldásokat kellene választaniuk.

Nem tudta megmondani Hollósy András, a Fidesz–KDNP miskolci képviselőcsoportjának szóvivője a hvg.hu kérdésére, hogy a városi seriffeknek pontosan milyen jogosítványai lesznek, és ha esetleg büntethetnek is, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján. „A seriff-rendszertől azt várjuk, hogy tovább csökken a bűncselekmények száma” – hangsúlyozta a képviselő, aki jelezte, április közepére nyújtják be a városi közgyűlés elé az erről szóló előterjesztésüket. A rendszer működtetésére a pénz megvan: míg tavaly a Miskolci Önkormányzati Rendészet 430 millió forintból gazdálkodhatott, idén 650 millióból.

Mint ahogy azt néhány napja a helyi Fidesz bejelentette, a város minden önkormányzati választókerülete saját seriffet kapna, akikkel a lakosok gyorsan kapcsolatba tudnak lépni, ha szükségük van rájuk. „A húsz seriff az önkormányzati rendészet dolgozója lenne, de hogy mitől különböznének a többi rendészeti dolgozótól, az jó kérdés” – válaszolta a képviselő a hvg.hu érdeklődésére.



Mit importálna Miskolc, ha tényleg lennének seriffek?
A seriff az angolszász országokban jogi és rendőri feladatokat is ellátó személy. Az USA-ban a szerepe államonként változó, leginkább egy régió rendőrfőnöke. Általában választott, és az önkormányzatnak van alárendelve. A seriff mellett léteznek állami rendőrségek is. Van, ahol a seriff rendfenntartást és útellenőrzést lát el; de előfordul, hogy ő a „teljes jogú” rendőrség.


 

Nem békebírók vagy igazságosztók
Az előterjesztés még készülőben, a miskolci polgármesteri hivatal a hvg.hu megkeresésére mégis részletes válaszokat küldött. Ebben hangsúlyozták, hogy bár elégedettek a közbiztonság javulásával, de azt szeretnék, ha a bűncselekményeket még jobban vissza lehessen szorítani, ami a lakosok igénye is. Megjegyezték, Miskolc azon magyar városok egyike, amelyik a legtöbbet költ a közbiztonságra, "amire nem is szabad sajnálni az erőforrásokat, mert a városfejlesztés egyik alapköve a közbiztonság megteremtése".

A húsz, a Miskolci Önkormányzati Rendészethez tartozó seriffel kapcsolatban közölték, nem békebírók vagy fegyveres igazságosztók lesznek, hanem rendészek, akik egy adott területért felelnek, mint a rendőröknél a körzeti megbízottak. A seriffek közterület-felügyelői képzést kapnak és kommunikációs trénigeken vesznek majd részt. A terepen a tapasztalattal rendelkező kollégáikkal járőrpárt alkotva járják majd az adott városrészt, hogy "minél közvetlenebb kapcsolatot alakítsanak ki az ott lakókkal". A cél, hogy a lakosok és a körzeti rendészek között minél gyorsabb legyen az információáramlás, és ezzel gyorsabban lehessen a rendészeti jellegű problémákra megoldást találni.

Rendőrök, közteresek, polgárőrök, kamerák
Pedig úgy tűnhet, a borsodi megyeszékhely a seriffek nélkül is bővelkedik különböző rendfenntartókban. Két évvel ezelőtt az ország öt északkeleti megyéjében – köztük Borsod-Abaúj-Zemplénben – a Készenléti Rendőrség (KR) egységeivel megerősített rendőri szolgálatot állítottak fel, hogy így biztosítsák a 24 órás jelenlétet. Ez a kezdeményezés aztán Papp Károly országos rendőrfőkapitány tájékoztatása szerint annyira sikeres volt, hogy minden megyében bevezették.

Szintén két éve hozták létre a helyi közterület-felügyelet utódjaként a Miskolci Önkormányzati Rendészetet (MÖR), amelynek 140 munkatársa nyújt segítséget a rendőröknek a közbiztonság és a rend fenntartásában. Erre 2014-ben 430 millió forintot költöttek. A rendészek elvben fellépnek a közterületi alkoholfogyasztással szemben, a szabálytalankodókra helyszíni bírságokat szabnak ki, lecsapnak az iskolakerülő fiatalokra és a rendőrökkel közös akciókban vesznek részt, továbbá ellenőrzik a külterületi ingatlanok jogszerű használatát is.

Az ország további húsz nagyvárosához hasonlóan Miskolcon is elindult az a program, amely révén polgárőrök segítik a közösségi rendészet modelljének kikísérletezését. Itt a kérdés az, hogy milyen kreatív megoldásokkal lehet bevonni a lakosságot a problémák rendezésébe.

Ha mindez nem lenne elég, 130 térfigyelő kamera lesi a város utcáit és közterületeit. Talán nem is eredménytelenül, miután március végén az önkormányzat arról számolt be, hogy négy év alatt mintegy negyven százalékkal esett vissza Miskolcon a bűncselekmények száma. Ezt a javuló tendenciát mutatja a helyi rendőrkapitányság beszámolója is. Eszerint összesen 14 kiemelten kezelt bűncselekménytípusban – emberölés, emberrablás, rablás, kifosztás, zsarolás, testi sértés, garázdaság, önbíráskodás, kiskorú veszélyeztetése, lopás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, kábítószer-kereskedelem – valamelyest csökkent az elkövetések száma (2013: 6 070, 2014 – 5 978), valamint az ügyek felderítésében is 5 százalékkal eredményesebbnek bizonyultak, mint 2013-ban.

Most kellenek a seriffek, vagy sem?
„Talán mégsem a valós helyzetet mutatja a rendőrségi statisztika, ha szükségesnek gondolják a seriff-rendszer bevezetését” – vetette fel Teplán Tibor egykori fővárosi rablási és kábítószer elleni nyomozó. „Önmagában kérdéseket vet fel, hogy angolszász jogterületen meglévő gyakorlatot érdemes-e az attól teljesen eltérő magyarra adoptálni. Továbbá rendőri feladatot hozzá nem értőknek kiadni, szintén botor dolognak tartom. Már azzal sem értettem egyet, hogy a közterület-felügyelők korlátozhatják a személyi szabadságot, és kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak.”

A volt nyomozó szerint, ha nem elégedettek a közbiztonsággal, nem az a megoldás, hogy még egy szervezetet létrehoznak, ráadásul nem kis pénzért, hanem hogy megnézik azt, mi a hiba a jelenleg működő rendszerben, miként kellene azt átalakítani. „Milyen eszközei lesznek majd a seriffeknek, és milyen jogszabályok alapján? Hatásköri jogosítványok nélkül olyan lesz, mint egy polgárőr, nem több. Lesz-e képzésük? Továbbá mi biztosítja azt, hogy ha a rendőrhöz nem, a seriffekhez odamennek majd a helybeliek?” – sorolta kérdéseit Teplán Tibor.

Dugába dőlt kezdeményezés
Egy másik közösségi rendészeti formával is próbálkoztak már Miskolcon; 2008-ban megalakították a városőrséget, amely egy magán biztonsági vállalkozást jelentett ötven emberrel. Az új testület létrehozását azzal indokolták, hogy az avasi városrészben (ahol kb. 40 ezren élnek) szükség van nagyobb felügyeletre. A városőrség tagjai folyamatosan járőröztek is a városrészben, s ha az ott lakók kérték, bementek a lépcsőházakba, járták az iskolák környékét. A városőrséget 2010 után megszüntették.

Indokként azt hozták fel, hogy a városőrség működtetésének évi 130 millió forintos költségét nem tudja kifizetni a város egy olyan cégnek, amelyik tulajdonképpen semmilyen hatósági jogkörrel nem rendelkezik, miközben kevés a közterület-felügyelő Miskolcon. A városőrök helyett a közteresek létszámát emelték, akik a harminctagú avasi polgárőrséggel kiegészülve látnak el napi 24 órában a közbiztonsági feladatokat.


A polgári seriff már nyugdíjas
Seriff dolgozott már az országban, mégpedig a Hajdú-Bihar megyei Polgáron, ám mivel az öt évre szóló megállapodás lejárt, az illető pedig nyugdíjba vonult, nincs új seriffje a településnek – közölte a hvg.hu-val a város polgármestere, Tóth József. A HVG is írt akkor arról, hogy a seriff intézményével nemcsak a bűnmegelőzési munkát kívánják javítani, hanem egy teljesen új lakossági szemléletmód kialakítását is célozzák, amely az önszerveződésen alapul.  A seriff feladata volt a közbiztonsági háló megszervezése és működtetése, a lokális biztonsági problémák felmérése és a település közbiztonságáért felelős szervek munkájának összehangolása és segítése.
Tóth József elmondta azt is, hogy amikor 2010-ben megjelent Polgáron a seriff, nagy volt vele szemben az ellenállás, főleg a rendőrség részéről, mert úgy érezték, hogy a rendészeti hatáskört akarják a testülettől elvenni, holott szó sem volt erről. „A közterület-felügyelet tagjai a hatóságot jelentik az emberek számára, míg a seriff inkább civil bizalmasa volt a helyieknek, akiben teljesen megbízhattak."


Tévedésben vanak az önkormányzatok?
"A szociális és a rendészeti ügyek összeérnek az önkormányzat feladataiban, de inkább az előbbi és nem az utóbbi felől kellene tenniük a helyi közbiztonságért" – hozta fel a hvg.hu-nak Kerezsi Klára kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa. "Jelenleg az a meggyőződés, hogy úgy tudják a települések közbiztonságát szavatolni, ha minél több kontrollt beiktatnak, pedig a kriminológiai kutatások azt mutatják, hogy azt legjobban a rendben lévő közvilágítás szolgálhatja. Az, hogy az emberek több rendőrt szeretnének az utcákra, csak annyiban igaz, hogy ha megkérdezik erről őket, akkor rábólintanak, hogy persze. De valójában nem ez a helyzet, a fiatalokat pedig kimondottan zavarja."

A kriminológus szerint a rendészeti megközelítés a közbiztonsággal kapcsolatban rövid távú gondolkodást takar. Gyorsan odacsapna, de ez nem megoldás, hiszen egy önkormányzatnak hosszú távra kell terveznie. "A seriff, amely végül is közterület-felügyelőt jelent Miskolcon, nem más nekem, mint egy bulvárhír. Az amerikai jogrendszer nem olyan, mint a magyar, teljesen máshová helyezi a hangsúlyokat a bűnüldözésben. Az USA-ban az úgynevezett "betört ablak" politikáját vallják, azt, hogy mindenre reagálunk, mindent büntetünk, hogy ne kövessenek el súlyosabb bűncselekményt. Európában viszont a nagyon súlyos bűntettekre – emberkereskedelem, drogterjesztés, szervezett bűnözés stb – lőnek nagyágyúval, a kisebb súlyúakra igyekeznek más eszközöket keresni."

Szerző:

hvg.hu