Kapkodnak a magyar ápolók után

2015.09.24 10:51

Egyre több ápoló vándorol ki Magyarországról. Az elsődleges célpont Németország és Ausztria, a hatezer fős szakemberhiánnyal küzdő Svédország és Norvégia pedig ingyenes nyelvtanfolyammal, oda- és hazaúttal és akár 1,2 millió forintos fizetéssel csábítja a megfelelő gyakorlatú szakembereket.

Tíz év alatt 2,4-ről 4,3 százalékra nőtt a Magyarországról kivándorló ápolók aránya, legalábbis a 2000 és 2001-es adatokat összevetve a 2010 és 2011-es statisztikákkal – a többi között ez is olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minap közzétett éves migrációs jelentésében.

A tanulmány külön fejezetet szentelt annak, hogy feltérképezze az egészségügyi szektorban tapasztalható világméretű vándorlás trendjeit. Ebből kiderült: az ezredfordulót követő évtizedben az OECD-tagállamok többségében emelkedett a külföldi születésű orvosok és ápolók aránya. Jelentős mértékű az elvándorlás a szovjet utódállamok, a volt Jugoszlávia és Csehország, valamint Szlovákia területéről.

Ez a folyamat Magyarországon sem állt meg. Mint azt lapunk korábban megírta, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) adatai arról tanúskodnak, hogy idén az első hat hónapban összesen 912 külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt állítottak ki egészségügyi dolgozók – ebből 250-nél is többet ápolók – számára, míg tavaly egész évben összesen 1943 darabot. Legtöbben az Egyesült Királyságba és Németországba készültek – csaknem minden második szakember említette valamelyiket e két állam közül. Száznál többen jelölték meg célországként Ausztriát, de sokan terveztek írországi, svájci és svédországi munkavállalást is.

Az egyébként világszinten is tapasztalható folyamatra gyakorlatilag önálló iparág épült: toborzócégek vadásszák a megfelelő végzettségű és nyelvtudású egészségügyi dolgozókat azokba az országokba, ahol munkaerőhiánnyal küzdenek. Szolgáltatástól függően szervezik az állásinterjúkat, a szükséges vizsgákat, a kiutazást, és biztosítanak szállást, vagy éppen intézik az adminisztrációt, a járulékfizetést azoknak, akik külföldön szeretnének boldogulni. A szolgáltatásért hol a megrendelő, hol az álláskereső, hol mindkét fél fizet.

Magyarországról főként Ausztriába és Németországba csábítják sikerrel az itthon alacsony bérért, jellemzően rossz felszereltségű állami egészségügyi intézményekben dolgozó szakembereket. A norvég Orange Group magyar irodája viszont kifejezetten a skandináv piacot célozta meg – kórházi ápolókat, idős- és házigondozókat keresnek. Csak Svédországban és Norvégiában ugyanis hatezer ápoló hiányzik az ellátórendszerből. Megfelelő végzettség és a szükséges aktív tapasztalat birtokában a nyelv sem akadály, a szolgáltató ugyanis 18 hetes ingyenes svéd vagy norvég képzést nyújt, és később a ki- és hazautazás, valamint a szállás költségeit is fedezi.

A nyelvtanulás idejére ösztöndíj jár, a sikeres vizsga és a skandináv működési engedély megérkezése után pedig Magyarországon fizetik a járulékokat a munkavállalók után. A jelentkezőktől cserébe 24 hónapos hűségidőt kérnek. Ami a beosztást illeti: 4-10 hétig tartó munkát 2-4 hetes pihenő követ.

Az Orange három éve működik Magyarországon, jelenleg harminc szerződéses ápolójuk dolgozik Svédországban és Norvégiában. Ők csaknem 12 eurós alapbért kapnak, plusz éjszakai és túlórapénzt, 1850 óra után pedig az alapösszeg 14 euróra nő. Azaz a kint dolgozó ápolók havi nettó 2–4 ezer eurót – átszámítva 600 ezer–1,2 millió forintot – visznek haza. A tapasztalatok szerint hetente átlagosan 48 órát, de naponta legfeljebb 13 órát dolgoznak, gyakran csúcstechnológiával – például ujjlenyomat-érintéses gyógyszerezéssel – felszerelt osztályokon vagy idősotthonokban, igaz, az itthoninál szélesebb döntéshozatali jogkörrel. A munkát vállalók többsége 42–44 év közötti, családos vagy gyermekét egyedül nevelő nő, aki jellemzően hitelt törleszt, és csak néhány évig szeretne külföldön dolgozni.

„Az a célunk, hogy 100-100 magyar szakember idén és jövőre is elkezdje a nyelvi képzést” – mondta Györök Zsófia, az Orange Munkaerő-szolgáltató Kft. toborzási-kiválasztási menedzsere. Hozzátette: az eddigi tapasztalatok szerint a kurzust a jelentkezők 40-50 százaléka kezdheti meg, a legtöbben Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged, valamint a főváros környékéről keresik meg őket.

Keresztbe-kasul
A külföldön született ápolók aránya 2000–2001 és 2010–2011 között 11-ről átlagosan 14,5 százalékra nőtt az OECD-tagállamokban a fejlesztési szervezet idei migrációs jelentése szerint. A kivándorló angol ápolók elsődleges célpontja Ausztrália (40 százalék) és az Egyesült Államok (27 százalék), míg a migráns német nővérek legtöbbje az Egyesült Államokat (37 százalék) és Svájcot (22 százalék) választja.

Tíz év alatt 2,4-ről 4,3 százalékra nőtt a Magyarországról kivándorló ápolók aránya, legalábbis a 2000 és 2001-es adatokat összevetve a 2010 és 2011-es statisztikákkal – a többi között ez is olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minap közzétett éves migrációs jelentésében.

A tanulmány külön fejezetet szentelt annak, hogy feltérképezze az egészségügyi szektorban tapasztalható világméretű vándorlás trendjeit. Ebből kiderült: az ezredfordulót követő évtizedben az OECD-tagállamok többségében emelkedett a külföldi születésű orvosok és ápolók aránya. Jelentős mértékű az elvándorlás a szovjet utódállamok, a volt Jugoszlávia és Csehország, valamint Szlovákia területéről.

Ez a folyamat Magyarországon sem állt meg. Mint azt lapunk korábban megírta, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) adatai arról tanúskodnak, hogy idén az első hat hónapban összesen 912 külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt állítottak ki egészségügyi dolgozók – ebből 250-nél is többet ápolók – számára, míg tavaly egész évben összesen 1943 darabot. Legtöbben az Egyesült Királyságba és Németországba készültek – csaknem minden második szakember említette valamelyiket e két állam közül. Száznál többen jelölték meg célországként Ausztriát, de sokan terveztek írországi, svájci és svédországi munkavállalást is.

Az egyébként világszinten is tapasztalható folyamatra gyakorlatilag önálló iparág épült: toborzócégek vadásszák a megfelelő végzettségű és nyelvtudású egészségügyi dolgozókat azokba az országokba, ahol munkaerőhiánnyal küzdenek. Szolgáltatástól függően szervezik az állásinterjúkat, a szükséges vizsgákat, a kiutazást, és biztosítanak szállást, vagy éppen intézik az adminisztrációt, a járulékfizetést azoknak, akik külföldön szeretnének boldogulni. A szolgáltatásért hol a megrendelő, hol az álláskereső, hol mindkét fél fizet.

Magyarországról főként Ausztriába és Németországba csábítják sikerrel az itthon alacsony bérért, jellemzően rossz felszereltségű állami egészségügyi intézményekben dolgozó szakembereket. A norvég Orange Group magyar irodája viszont kifejezetten a skandináv piacot célozta meg – kórházi ápolókat, idős- és házigondozókat keresnek. Csak Svédországban és Norvégiában ugyanis hatezer ápoló hiányzik az ellátórendszerből. Megfelelő végzettség és a szükséges aktív tapasztalat birtokában a nyelv sem akadály, a szolgáltató ugyanis 18 hetes ingyenes svéd vagy norvég képzést nyújt, és később a ki- és hazautazás, valamint a szállás költségeit is fedezi.

A nyelvtanulás idejére ösztöndíj jár, a sikeres vizsga és a skandináv működési engedély megérkezése után pedig Magyarországon fizetik a járulékokat a munkavállalók után. A jelentkezőktől cserébe 24 hónapos hűségidőt kérnek. Ami a beosztást illeti: 4-10 hétig tartó munkát 2-4 hetes pihenő követ.

Az Orange három éve működik Magyarországon, jelenleg harminc szerződéses ápolójuk dolgozik Svédországban és Norvégiában. Ők csaknem 12 eurós alapbért kapnak, plusz éjszakai és túlórapénzt, 1850 óra után pedig az alapösszeg 14 euróra nő. Azaz a kint dolgozó ápolók havi nettó 2–4 ezer eurót – átszámítva 600 ezer–1,2 millió forintot – visznek haza. A tapasztalatok szerint hetente átlagosan 48 órát, de naponta legfeljebb 13 órát dolgoznak, gyakran csúcstechnológiával – például ujjlenyomat-érintéses gyógyszerezéssel – felszerelt osztályokon vagy idősotthonokban, igaz, az itthoninál szélesebb döntéshozatali jogkörrel. A munkát vállalók többsége 42–44 év közötti, családos vagy gyermekét egyedül nevelő nő, aki jellemzően hitelt törleszt, és csak néhány évig szeretne külföldön dolgozni.

„Az a célunk, hogy 100-100 magyar szakember idén és jövőre is elkezdje a nyelvi képzést” – mondta Györök Zsófia, az Orange Munkaerő-szolgáltató Kft. toborzási-kiválasztási menedzsere. Hozzátette: az eddigi tapasztalatok szerint a kurzust a jelentkezők 40-50 százaléka kezdheti meg, a legtöbben Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged, valamint a főváros környékéről keresik meg őket.

Keresztbe-kasul

A külföldön született ápolók aránya 2000–2001 és 2010–2011 között 11-ről átlagosan 14,5 százalékra nőtt az OECD-tagállamokban a fejlesztési szervezet idei migrációs jelentése szerint. A kivándorló angol ápolók elsődleges célpontja Ausztrália (40 százalék) és az Egyesült Államok (27 százalék), míg a migráns német nővérek legtöbbje az Egyesült Államokat (37 százalék) és Svájcot (22 százalék) választja.

Szerző: Willin-Tóth Kornélia
vg.hu