Kásler Miklós: pénzt szeretnék és párbeszédet szeretnék

2018.05.15 18:13

Kellemetlen kérdésekre is számíthatott bizottsági meghallgatásán Kásler Miklós. Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójának a Parlament kulturális és népjóléti bizottsága előtt kellett beszámolnia arról, mire készül az Emberi Erőforrások Minisztériumának élén.

 
Az érdeklődés nem véletlenül volt óriási, Kásler egyike azoknak a miniszterjelölteknek, akiket a civil életből hívott új kormányába Orbán Viktor. Ráadásul korábban nem egyszer felkavarta már az állóvizet kijelentéseivel. Az Echo TV-ben példáult azt állította, hogy a halálos betegségek 70-80 százaléka elkerülhető lenne a Tízparancsolat betartásával.
 
Kásler kinevezésétől sokan azt remélik, hogy – ha már önálló tárcát nem kapott – prioritást élvez majd az egészségügy a minisztériumon belül. A főigazgató szakmai múltját még azok is elismerik, akik vezetési stílusával vagy nézeteivel nem feltétlenül értenek egyet.
 
Tömött teremben
 
A bizottsági meghallgatáson tömött széksorok várták Káslert, aki nem sokkal tíz óra után érkezett meg a meghallgatásra. Bemutatkozásában a miniszterjelölt először megköszönte a lehetőséget, hogy itt lehet és az alapvető értékekről beszélt.
 
Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként szerzett magának szakmai elismerést
 
MTI Fotó: Kálmándy Ferenc
 
Ezek közül is elsőként emelte ki a népességfogyás megállítását, a teljes foglalkoztatottság elérését, az eredmények elismerése. Fontos, hogy az iskolákból kikerült képzett szekemberek felkészüljenek az élet kihívásaira. Ide sorolta
 
az egyén és a család biztonságát.
 
Kásler csökkentené a korai iskolaelhagyók arányát is. Ennek része, hogy fel kell készíteni az ifjúságot a munkapiac kihívásaira, a továbbtanulásra. Alapelv, ogy egyetlen gyermeket se hagyjanak elkallódni, valamint megerősítsék a szakszolgálatokat. Át kell alakítani hosszú-és középtávon is az oktatási infrastruktúrát, és lényeges a digitális átállás, amihez felszerelésre és új generációs tankönyvekre van szükség.
 
A miniszterjelölt ezután általánosságban beszélt a kormány eddigi eredményeiről, például a kötelező óvodáztatásról (a férőhelyeket tovább akarják bővíteni), az infrastruktúra fejlesztéséről és tehetséggondozásról is.
 
Kásler védelmébe vette az iskolák állami fenntartását is, mely szerinte stabil működést és kiszámíthatóságot eredményezett.
 
A felsőoktatás céljának azt nevezte, hogy a magyar tradícióknak megfelelően Európa egyik legkiválóbb felsőoktatását építsék ki. Ehhez viszont szükség van a köznevelés fejlesztésére és a pedagógusképzés fejlesztésére is.
 
Kásler Miklós mellett az EMMI parlamenti államtitkára, Rétvári Bence (balra)
 
Fotó: Halász Nóra
 
“A tudományok fejlődése megköveteli, hogy az oktatók és a hallgatók is megfeleljenek ennek a kihívásnak” – mondta Kásler, aki beszédében többször is említette a versenyképesség szót.
 
A duális képzést is tovább erősítené az új emberminiszter, sőt a kancellárok rendszerén sem változtatna.
 
A kulturális sokszínűség érdekében Kásler a Stipendium Hungaricum ösztöndíj fontosságát is kiemelte, és megemlítette, hogy jelenleg is 17 ezer határon túli diák vesz részt magyar felsőoktatásban.
 
Ne csak jobb, szebb élet is legyen
 
Kásler a kultúrára kitérve elsőként azt emelte ki: fontos, hogy a tradíciókból és a keresztény kulturális rendszerből építkezve az emberek családban éljenek. Lényeges az is, hogy
 
a magyarság 1100 éves történelmének spirituális és szakrális ismereteit az oktatási rendszerben és a kultúra különböző területein is fel tudják mutatni.
 
Legyen olyan a magyar kultúra, amely emelni tudja az európai kulturális értékeket – mondta.
 
Kásler a kiemelt célok közé sorolta, hogy az emberek a jobb élet mellett szebb életet is éljenek.
 
“Azt szeretném, ha a magyar a világ egyik legműveltebb nemzete maradjon.”
 
A meghallgatási expozéból a sport sem maradhatott ki, Kásler a mozgás előnyei közé sorolta, hogy rendkívül hasznos a betegségek megelőzésében, kitartásra és önfegyelemre nevel.
 
“A cél, hogy minden gyermek sportoljon és minden felnőtt mozogjon, és ehhez megfelelő létesítmények is legyenek” – tette hozzá.
 
Kásler miniszterként tovább támogatná az élsportokat is, és
 
minél több hazai és nemzetközi sporteseményt rendezne.
 
Védelmébe vette a mindennapos testnevelés intézményét is.
 
Túlterheltség, tanárok szabadsága
 
A beszéd után a bizottság tagjai két percben tehették fel a kérdéseiket, ezt többen is nehezményezték, és azt kérték, hogy még ebben az évben időkeret nélkül is álljon rendelkezésükre a miniszter.
 
Kásler válaszában kiállt amellett, hogy a bizottságban, ahogy a tárca élén is fontos lesz neki az egészséges vita.
 
“A tudományos vita világában nőttem fel, hozzászoktam ahhoz, hogy minden megjegyzést súlyának megfelelően figyelembe vegyek” – mondta.
 
Ezért szeretne leülni mindenkivel, aki erre igényt tart, például a Magyar Művészeti Akadémia elnökével is. Az utóbbiról egyáltalán nincs olyan negatív véleménye, mint az ellenzéki képviselőknek. (Hiller István tért ki erre a kérdésében.)
 
Kásler szerint vezetése alatt azt fogják támogatni, ami az európai és magyar kulrútának és oktatásnak az értékeit teremti meg. Annak részleteire viszont nem akart kitérni, pontosan hogyan és mit akar majd változtatni például az oktatásban.
 
“Párbeszédet szeretnék és pénzt szeretnék, ahhoz, hogy meg tudjam valósítani a céljaimat” – mondta.
 
Az elvándorlásról Kásler egy történetet osztott meg az életéből. Ő is tanult külföldön, és ha ott maradt volna, ma már milliókat kereshetne. Szerinte azonban az emberi lélek minőségét és céljét nem elsősorban a hatalom és a pénz, hanem kötődései, hagyományai és az emberhez méltó élet határozza meg
 
A nemzeti identitással nem csak az évfordulókon kell foglalkozni, folyamatosan kell ezeket az értékeket közvetíteni a különböző korosztályok felé, az életkornak megfelelően differenciáltan és árnyaltan ahhoz, hogy ez teljesen természetes legyen.
 
A meghallhatás végén a bizottság tagjai nyolc igen és hat nem ellenében megszavazták Kásler Miklós miniszteri kinevezését.
 
Serdült Viktória
zoom.hu
 
Sárvárról az EMMI élére
 
Kásler Budapesten született 1950-ben, édesanyja pedagógus, édesapja jogász volt. Sárváron végezte az általános és a középiskolát. A szegedi egyetemen szerzett orvosi diplomát. Sebészi, szájsebészi, plasztikai szakvizsgája is van. Klinikai onkológus is, de ezt a képesítést csak 2009-ben szerezte meg. Dolgozott Szegeden, majd az Országos Onkológiai Intézethez került 1981-ben. Egyre feljebb jutott a ranglétrán, előbb adjunktus, majd a sebészeti osztály főorvosa lett. 1992-ben nevezték ki az intézet főigazgatójának.