Kegyeletből felfüggesztik a pártpolitikát Salgótarjánban

2015.11.30 18:09

Salgótarján önkormányzata saját halottjának tekinti Dóra Ottót, a város baloldali polgármesterét, aki 53 éves korában hunyt el vasárnap. A városháza gyászjelentése szerint egész életét a nógrádi megyeszékhely fejlődésének és lakosságának szentelte, az elkezdett munka befejezésében csak súlyos betegsége gátolhatta meg. Salgótarján nagyon nehéz anyagi helyzetben van.

A Fidesz is méltatta az elhunyt politikai vetélytársat. „Letaglózott a hír. Ottót emberként is becsültem, elkötelezett baloldali politikusnak tartottam. Őszinte részvétem a családjának" – nyilatkozta lapunknak Becsó Zsolt, Salgótarján fideszes parlamenti képviselője.

A tavaly őszi önkormányzati választáson Salgótarján azok közé a kevés városok közé tartozott, ahol sikeresen működött a baloldali összefogás.

Dóra Ottó az MSZP, a DK, az Együtt és egy helyi civil szervezet közös jelöltjeként szoros versenyben legyőzte az addigi fideszes polgármestert, Székyné Sztrémi Melindát. (Jelenleg ő a Klik salgótarjáni tankerületének vezetője.)

Salgótarján egyébként sem rózsás gazdasági helyzetét tovább rontja, hogy a pénzek elosztásakor a kormány a legkevésbé sem preferálja az ellenzéki településeket. Nyáron megjelent cikkünkből idézünk: Miközben a fideszes vezetésű városokat százmilliós és milliárdos nagyságrendű pénzekkel segítette ki a költségvetés, a rászoruló Salgótarján a működési támogatásként kért 600 millió forint helyett mindössze 60 milliót kapott.

A város megpróbált ott spórolni, ahol lehet. Az önkormányzat például átadta volna az államnak a már amúgy is államosított iskolák működtetését, de a kormány olyan anyagi feltételeket szabott, hogy Salgótarján végül elállt a tervtől.

Több mint egymilliárd forint hiányzik a város jövő évi költségvetéséből

– rögzítette kérdésünkre Fekete Zsolt szocialista alpolgármester, aki szintén közös baloldali jelöltként került posztjára. Úgy volt, hogy országjárása során Orbán Viktor miniszterelnök még az idén Salgótarjánba is ellátogat. Ilyen alkalmakkor a kormányfő milliárdos beruházásokat szokott bejelenteni. Becsó Zsolt közlése szerint valószínű, hogy a látogatásra jövő év elején kerülhet sor.

A megüresedett polgármesteri tisztség betöltésére százhúsz napon belül kell időközi választást tartani. A gyászra való tekintettel egyelőre a Fidesznél nem foglalkoznak a jelölt kilétével. Hasonló a helyzet a baloldali pártoknál is:

kegyeleti okok miatt a temetés előtt még belső egyeztetést sem tartanak arról, kit szeretnének indítani.

Jogerős az ítélet, akkor is lehet hidat lezárni a bíróság szerint, ha a demonstrációt csak percekkel az akció előtt jelentik be. Más kérdés, hogy néhány civil aktivista kormánybuktatónak szánt efféle fellépésének van-e bármilyen értelme.

Felmentette a bíróság a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértésének elkövetése alól a napokban a korábban országos útblokádot hirdető Büki Zoltán civil aktivistát. Nem követett el tehát jogsértést, amikor néhány társával az év elején rövid időre akadályozta a forgalmat az Astoriánál, majd nem sokkal később lezárta a Szabadság hidat.

Büki még az év elején hirdette meg, hogy akár hetekre is blokád alá vonják egyebek mellett az M1-M7-es, az M3-as, az M5-ös és az M6-os egyes szakaszait,

valamint a Megyeri hidat. Azt szerette volna elérni, hogy töröljék el az útdíjat a városokat elkerülő autópályákon, s a kormány számoljon el a magánnyugdíjpénztárak háromezer milliárdnyi államosított vagyonával, illetve hozza nyilvánosságra az 1990 óta kötött valamennyi szerződést, amelyben közpénzekről van szó.

A rendőrség a demonstrációkat betiltotta, majd a bíróság is megerősítette: nem lehet országos főközlekedési utakat hosszabb időre lezárni. Utóbb az aktivista már jóval kevesebbel beérte: villámdemonstrációt hirdetett az Astoriánál, a Lánchídnál, a Szabadság hídnál és a Keleti pályaudvarnál is. Ezeket az eseményeket kivétel nélkül bejelentette, de csak szinte percekkel a demonstráció előtt. A Keleti kivételével a tiltakozó akciókat meg is tartották.

Bükivel szemben a rendőrség mindhárom ügyben gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése miatt bírságot szabott ki, míg társait a közlekedési szabályok megszegése miatt vonták felelősségre.

 A szervezőt most a bíróság két esetben felmentette, míg a lánchídi blokád ügyében egyelőre nincs döntés.

Az aktivista leszögezte: ismét kiderült, hogy a gyülekezési jog csak kivételesen korlátozható, és demonstrációt csupán arra hivatkozással, hogy azt nem a törvényben meghatározott 72 órával, hanem esetleg csak jóval rövidebb időn belül jelentették be, nem lehet ok a tiltásra. Aki ugyanis valamilyen azonnali reakciót követelő ügyben kíván az utcára vonulni, azt az emberi jogi bíróság joggyakorlata alapján szabadon megteheti – hangsúlyozta. Ráadásul szerinte a rendőrök minden demonstráció helyszínére időben kiértek.

Így Büki álláspontja: a rendőrség vegzálni akarta őket, és visszaélt a hatalmával. Szerinte ugyanezt tették, amikor betiltották a miniszterelnök háza elé tervezett tüntetést. Ezért

fontolgatja, hogy kártérítési pereket kezdeményez, hiszen korlátozták alkotmányos alapjogának gyakorlását,

ugyanakkor a hatóságok jelentős anyagi kárt is okoztak, mert elkövetőként vagy tanúként csak maga több mint 120 alkalommal járt a rendőrségen.

Az aktivista egyébként a kormánybuktatónak szánt akciósorozatot folytatni kívánja:

elhatározták, hogy egyes állami vezetők lakásánál karácsony környékén ünnepi szerenádot adnak.

Kérdésünkre kijelentette: természetesen jogszerűen járnak el, és a tiltakozó akciókat minden esetben bejelentik. Arra a kérdésre viszont, hogy mindettől mit remél, Büki nem tudott igazán elfogadható választ adni.

Czene Gábor
nol.hu